Színházi Élet, 1928. november 4–10. (18. évfolyam, 45. szám)
1928-11-04 / 45. szám
44 SZÍNHÁZI ÉLET Bárdos Jictor Karlheinz Martinnal együtt rendezte Heinrich Mann uj darabját Berlin legmagyarabb házában nyílt meg Bárdos színháza Berlin, 1928 október. Berlinben, a Kurfürsten damm 193—194 alatt volt egy régi kávéház, aaie zum Palmenhaus. A kávéház évekkel ezelőtt megbukott. A helységet akkor két részre osztották: egyik tétéből vendéglőt, a másikból kabarét csináltak. A vendéglő — a Piovatti — magyar kézbe került: Alpár Gitta férje, Stangl Kornél vette meg. A kabaréban is, amely Theater der Komiker név alatt működött, volt magyar érdekeltség, Paul Morgan vezette, aki Gál Gyula rokona. A komikusok színháza szeptember elsején új épületbe költözött és a régi helység egy kiadó lett. Többen tárgyaltak a színház bérletéről, ami végül is Bárdos Artúré lett. Bárdos Kaufmann Oszkár híres berlini építésszel — aki szintén magyar — pénzcsoportot hozott össze. Első terve az volt, hogy a színház neve Modernes Theater lesz. Bárdos terve később úgy alakult, hogy későesti színházat csinál ,— ami Berlin harmincöt színháza között nincs meg — s az uj név így Neun Uhr Theater lett. Ezt a tervet is elejtették, úgy, hogy a szín-THEATERM PALMENHAUS ház most a régi kávéház nevén, mint Theater im Palmenhaus nyílt meg. Eleinte egyfelvonásosokra gondoltak, de Bárdos Artúr nem akart Szőke Szakáll berlini magyar egyfelvonásos színházának, a Boulevard-Theaternek konkurrenciát csinálni. Így kapta meg azután Bárdos Róbert Jenőtől, a másik berlini magyar színigazgatótól Heinrich Mann „Varieté" című egyfelvonásosát, amiből Mann Bibi Jugend 1928 címmel háromfelvonásost írt. A premier már szombatra volt kitűzve, akkor azonban Karlheinz Martin — aki ekkor tért vissza Budapestről, a Danton halála rendezése után — még három próbát tartott. A daraboit a kritik:s egy része erősen megtámadta témája miatt. Bibi, a címszereplő, fiatal kölyök, akibe egy egész család szerelmes, Bibit végül megszabadítja a nagyszülők és a rokonok szerelmétől a fiatal, modern leány szerelme. p. i. „BIBI" JUGEND 1928 Bárdos Artúr proigroídien-gípír. 8tfbnu|Tû&rung dl'" Ingllldien Ctsfloi"» Cpr.c In 3»$« Ctan In bü Btarfititung nun 33tc Bírd» 1 und non Suit BtHUmprtnlltirlit SltmBl Staltn 20. OttoSnim A német színpadok egyik legnagyobb sikere a Háromgarasos opera, amelyet Bert Brecht dolgozott át John Gau régi angol játékából. (Azért háromgarasos opera, mert a bemutató idején, 1728-ban, minden belépőjegy egyöntetűen három garasba került.) Egyike ez a tragikus és egyúttal groteszk játék a legfurcsább daraboknak, ter A főszereplőnek, bizonyos Mrs-Peachumnak, koldusintézete van. A legcsinosabb fiúkból varázsol percek alatt púpos, kéz-és lábnélküli koldusokat. Az intézet jól megy, egészen addig, amíg a tulajdonos leánya, Poly, bele nem szeret az álkoldusok vezérébe, aki estére mindig csinos Don Juanná változik vissza. A leány apja akarata ellenére feleségül megy a fiúhoz. Az öreg szeretne megszabadulni kellemetlen vejétől, leleplezi őt és a fiút akasztásra ítélik. Az utolsó pillanatban érkezik meg a király követe, aki felmentést hoz. A fiatalok mégis boldogok lesznek. A végtelenül mulatságos darabot Budapesten a Magyar Színház fogja előadni. A „Karamazov testvérek"-ből operát írtak Prágában bemutatták a világ egyik leghatásosabb operáját, a Karamazovtestvéreket. Dosztojevszkij világhírű regényéből J. Maria írt háromfelvonásos szövegkönyvet. A zeneszerző a külföldön jól ismert Ottokár Jeremias. A premiernek igen nagy sikere volt. »Ill.p.f