Színházi Élet, 1932. november 13–19. (22. évfolyam, 47. szám)

1932-11-13 / 47. szám

A mai ember nélkülözhetetlen zseb­felszereléseinek egyike a töltőtoll. Leg­alább olyan elmaradhatatlan, mint a tárca, amelyben a pénzünket hordjuk. Éppen ezért szükségesnek mutatkozott, hogy az egyre fokozódó töltőtoll-szük­séglet kielégítésére Budapesten is spe­ciális szaküzlet létesüljön, ahol mindenki megtalálhassa a neki megfelelő tollat. Ez indította Turcsány Antalt, a töltő­tollak első magyarországi gyártóját és propagálóját arra az elhatározásra, hogy külföldi mintára speciális töltőtoll-üzle­tet nyisson Budapest központjában. Az üzletnyitást pedig azzal kívánja emléke­zetessé tenni, hogy pályázatot hirdet a kitűnő Turcsány­féle töltőtollak propagálására. A pályázaton bárki részt vehet egy vagy több tömör, csattanós jelmondat­tal, amely a Turcsány-cég IV., Petőfi Sándor­ utca 10. és VIII., Üllői­ út 2. szám alatt lévő üzlet töltőtollak hirdeti, annak hangsúlyozásával, hogy kultúr­ember nem élhet töltőtoll nélkül. A Turcsány Antal-cég a pályázók kö­zött három dijat oszt ki és pedig: I. dij: 100 pengő és egy ezüstburko­la­tu töltőtoll arany tollheggyel. II. dij: 1 drb ezüstburkolatú, arany­hegyi­ töltőtoll. III. díj: 1 drb speciál Turcsány-féle aranyhegyi­ töltőtoll. A pályamunkák dupla borítékban, „Turcsány töltőtoll" jeligével ellátva, november 10-ig küldendők be a Tur­csány Antal-féle töltőtoll-üzletbe. IV., Petőfi Sándor­ utca 10. A pályázati szö­veg lehetőleg hangsúlyozza az olcsó ára­kat, valamint azt, hogy a cég minden nála vásárolt tollért tízéves garanciát vállal. A pályamunkákat háromtagú zsűri bí­rálja el, amelyben egy ismert író, egy ismert újságíró és a cég főnöke foglal­nak helyet. (Tel.) Töltőfoll-pályázat Gyenes felé A pesti ember Bullában azt szereti, amit Pesten hiába keres: a hangulatot, a lelket. Ha Pest virág, akkor Buda az illata. Ezért az édes levendulaillatú hangulatért kerestük fel eddig is a „Budai kiocukrászdát", bár tagadhatatlan, hon ezen a megfoghatatlan sajátságán túl elsősorban pompás készí­ményeinek köszönhette népsze­rűségét. A „Budai kbeuk­rásida" mindig híres volt re­mek süteményeiről, illatos ká­véjáról, figyelmes, halk, „bu­dai" tónusáról. Most uj fordu­lat állott be a kiseukrásida Hetében. Megfiatalodott, meg­szépült, elegáns új ruhát ka­pott. De modern és elegáns formájában is megőrizte régi erényeit s a hamisítatlan, Intim budai jelleget és süteményeinek kiválóságát. Tornai Lajos, a II., Markovin Iván­ utca 4­ 5-27-10.) szántó bálában levő Budai kiseukrássda (a budai vásárcsarnok tulajdonosa mellett), szeretettel várja régi és uj ven­dégeit uri illéssel berendezett c s­alánjába.

Next