Színházi Élet, 1935. január 6–12. (25. évfolyam, 2. szám)
1935-01-06 / 2. szám
Őszinte levél a magyar filmgyártásról írta : Joel Pasternak Nagyon sokan kérdezték már tőlem, hogy miért beszélünk és vitatkozunk annyit a magyar filmgyártásról és hogy érdemes-e egyáltalában erről a kérdésről annyit beszélni? Ezekre a kérdésekre válaszolok az itt következő cikkel. Mint igen sok film producere, határozottan állítom,hogy a filmgyártás gazdasági előnye sokkal nagyobb, mint bármely más vállalkozásé. Egy-egy film elkészítésénél a legkülönbözőbb foglalkozású emberek tömege kap munkát, sőt az a helyzet, hogy a filmeken nemcsak a stúdiók párszáz főnyi gárdája, hanem az egész ország dolgozik — és ami ennál is fontosabb: keres! Gondoljunk arra, hogy a filmüzlet nagy része tulajdonképpen akkor kezdődik, amikor a film már elkészült, kivonult a műteremből és végigjárja az országot. Minden vállalkozásnak és így a filmnek is van egy partnere. Itt a partner: a közönség. Ez a partner egyszer segít, másszor meg nem. A közönség partnermivolta abban áll, hogy bemegy a moziba, megváltja a jegyét, megnézi a filmet és ezzel lehetőséget ad a vállalkozónak arra, hogy az újabb filmet gyártson. Sajnos, meg kell állapítanom azt a tényt, hogy a magyar filmgyártás partnere, a magyar közönség, a magyar filmekkel szemben sokkal kevésbé elnéző, mint bármely más külföldi filmmel szemben. Nem kérjük, hogy a magyar filmeket rózsaszínű szemüvegen keresztül nézzék, de az bizonyos, hogy a magyar filmet nem szabad összehasonlítani azokkal a filmekkel, amelyeket hatalmas pénzekkel készítenek. Ne tessék elfelejteni, hogy nincs a világon még egy ilyen kis ország, ahol annyira előretört volna a filmgyártás és ahol még hozzá olyan hírnevet is tudtak volna szerezni ennek a filmgyártásnak, mint éppen Magyarországon. Éppen ezért A legújabb is legnagyobb hollywoodi revü, a »Dames« első görlszakasza (Foto Warner Brast