Színházi Élet, 1938. január 16–22. (28. évfolyam, 4. szám)

1938-01-16 / 4. szám

A jövő történetírói meg fogják írni, hogy az 1938-as esztendő szü­letését egész Amerika a Big Apple tánccal ünnepelte. Pedig­­ komoly­társasági körök nem jó szemmel né­zik ezt a kissé féktelen tempójú­ tömegtáncot, amely Columbia váro­sának egyik néger indult hódító útjára. tánclokáljából A fiatalság azonban lelkesedik érte és tánckér­désben mégis az a döntő, amit a fiatalság akar. Mi a magunk részéről sem vád-, sem védőbeszédet nem tartunk a Big Apple mellett, egyszerűen bemutat­juk, ahogy a legnagyobb estélyeken és a legkisebb lokálokban táncolják. A Big Apple olyasféle társas tánc, mint egészen szelíd és illedelmes fölmenő ági rokona, a fran­cia négyes, vagyis mindenki mindenkivel tán­colja. A táncosok és táncosnők egymás kezét tartva­­ kört formálnak A szélé-részt az úgynevezett Charleston-lendület vezeti be. Ez a tíz év előtti Charleston szabadabb változata. Az előre- és hátralépések a Charlestons jellemző sarokfordulások nélkül történnek. A jobb lábat előre rúgjuk. Az utolsó kép mutatójai a lépés befejezését: jobb lábat visszahúzzuk, bal lábat hátrarúgjuk A figura neve Truckin. Előre és oldalt­a irányuló, csúszó lépésekből áll. Lépjünk előre ballábbal, sAaután megfordulva a lábat letesszük és ismételjük ennek ellenkezőjé: jobblábbal. Lépés közben az ellenkező kéz hivé mozdulatot végez kiszólás, vállhajlongás. A kéz és láb­­ egymással mindig ellentétes mozgást végez. H­a a kéz jobb­oldali helyzetben van, a lábak és a test a­ baloldalon. A kéz balra megy át, a lábak és a test jobbra. Táncos b­alra, oldalt mozog s a jobb láb­ sarokra lép. Lábfej befelé 54

Next