Színházi Hét, 1910. november 6–13. (1. évfolyam, 2. szám)

1910-11-06 / 2. szám

2. OLDAL I/mnuázi­us­ 2. SZÁM Bataille a „Színházi Hét" olvasóinak. — Párisi munkatársunktól. — •A P­áris legelőkelőbb negyedében, az Avenue du Bois de Boulogne 14. számú palotájának első emeletén fekszik Bataille hétszobás lakása. Csütörtök délután fél kettőkor fogadott dol­gozószobájában. Egy íróasztal, egy sakk­asztal, két karosszék és egy alacsony, széles pamlag képezi a bútorzatot. — Köszönöm, hogy fogadott, Mester . •— mondom neki — annyi­val is inkább, mert mint levelében írja, nagyon el van foglalva. Ismeri a „Vierge folle" buda­pesti szereplőit? — Egyiket sem is­merem. Sohasem vol­tam Budapesten. Hát az új magyar színműirodalomról tud valamit ? — Sajnálom, de a magyar irodalmat egyáltalában nem is­merem. Mi, francziák, nagyon elzárkó­zunk a külföld elől. Hisz még az olyan zseniket, mint Svinburne, is alig fordít­ják le francziára. Olvasom ugyan néha a „Mercure de France"-ot, a hol valami de . . . de . . . — Igen, valami de Gerando ír a magyar irodalomról. De okosabban teszi, ha nem olvassa el. Hát a magyar politika? — Arról bizony szintén csak annyit tudok, a­mennyit a „Figaro" vagy az „Echo de Paris" ír. Magyarokkal, sajnos, nem érintkezem, az egyetlen magyar em­ber, a­kit ismerek : Ábrányi. Igaz, mondja kérem, hogy fogadták Budapesten dara­bomat ? — A közönség rajongással, a sajtó némi tartózkodással. Berlinben is. Olaszországban óriási sikere volt, de tudom, hogy ott a színház csak mulatság. — Éppúgy, mint Angliában. — Angliáról ne is beszéljünk. Képzelje csak, a „Femme m­e" angol átdolgozásában a hősnőt a darab végén kibékítik a festő­vel. Ilyen szentimentális hülyeségeket kí­ván az angol közönség, szegény fordítóim hát nem tehetnek róla. — S mi a tervei, Mester, a közel­jövőre nézve ? — Négy új darabon dolgozom. Tóth igaz­gató úr már szerző­­­dést kötött velem mind négyre nézve. Ja­nuárban vagy február­ban lesz a Porte-Saint-Martin-ban a leg­újabb darabom pre­miereje. A darab czí­me: „ L'enfant de l'amour", főszereplői pedig Réjane, Guitry és Signorét. A „ Ma­man Colibri"-t is felújítják. — Hol? — Pardon, de ez még titok. Csak annyit mondhatok, hogy egyik yard-színházban. Apropos, Madame boule-Ré­jane november 3-án elutazik, tudtommal Budapesten is bemutatkozik Fanny Ar­maury szerepében. Remélem, meg lesz­nek vele elégedve. Németországban Berthe Bady-nak tartottam fenn ezt a sze­repet. Eddig tartott az érdekes intervjú. Bú­csúztam, s az udvarias Bataille a világért el nem mulasztotta volna, hogy ki­kísérjen. Révész Andor.­ ­mt

Next