Színházi Hét, 1910. december 25–1911. január 1. (1. évfolyam, 9. szám)
1910-12-25 / 9. szám
2. oldal WIUÁZJ UIT 9. szám Olyan eleven és izmos az a fellendülés, amelyet a magyar színműirodalom terén különösen ebben a szezonban lehet tapasztalni, hogy a kitűnően sikerült magyar újdonságok rohamos sorozata egy önálló magyar nemzeti színházi élet távoli perspektíváját kezdi sejtetni. A körvonalak azonban nagyon homályosak, és egyelőre érdekes karácsony hetében regisztrálni azt az óriási hatást, amellyel a külföld ráteszi a kezét a mi színházi kultúránkra. Különösen Párist, az örömök modern Babilonját, érzi nálunk minden, ami bármilyen kapcsolatban áll a kulisszák világával. Érdemes végignézni egy párisi hirdetőoszlopot, amelyen tömör hadsereg módjára sorakozik egymás mellé a töméntelen francia színház színlapja. Párisnak ez idő szerint mintegy százhúsz színháza van és ezek közül tizenöt európai jellegű. E nagy színházak mind legnépszerűbb darabjaikkal rukkolnak ki karácsony hetében, és színlapról-színlapra meg lehet állapítani a túlságosan szoros kapcsolatot a párisi és budapesti színházi élet között. A párisi Nemzeti Színház, a Comédie Française Pierre Wolff Les marionettes című darabját adja a karácsony alatt. Erről a darabról már több ízben volt szó a Színházi Hét hasábjain. A Nemzeti Színház vette meg és a bemutatót Váradi Antal fordításában Bábjáték címen e hó 29-ére tűzte ki, de most ezt a terminust, mint már jeleztük, elhalasztották. Az Odeón a Vieil Heidelberget játssza karácsonyi repríz gyanánt. Heidelbergi diákélet volt nálunk a címe. A Vígszínházból mindenki ismeri. A Gallében a Quo Vadis című opera megy. A magyar előadása már biztosítva van : Márkus Dezső készülő Népoperája fog ezzel a darabbal megnyílni. A Variétésben estéről-estére zsúfolt házakat csinál a Bois sacré. Ez a Flers és Caillavet darabja, amelyet a Vígszínház Molnár Ferenc és Heltai Jenő fordításában A szent liget címen éppen mostanában mutatott be nagy sikerrel. A Gymnaseban Picard darabja, a Fugitive a karácsonyi attrakció. A Nemzeti Színház már tárgyal a magyar előadás jogára vonatkozólag. A Renaissance karácsonyi műsordarabját, a Mon ami Teddy című vígjátékot még ebben a szezonban bemutatja a Vígszínház. A Porte saint-Martin zajos sikerű legutóbbi bemutatója a L'aventurier volt, Capus Alfréd darabja, amelyet szintén a Vígszínház fog színrehozni A kalandor címen. Bernhardt Sarah színháza a régi és mindig új Dumas-darabot játssza karácsonykor, a Dame aux camélias-t. Kit ne ríkatott volna meg a Kaméliás hölgy, a francia romantika tipikus képviselője, a Nemzeti Színházban ? Az Athéné új darabját, Romain Coolusnak Les bleus de l'amour című vígjátékát, a Vígszínház igazgatósága szerezte meg. A Réjane-színházban még mindig a Fonson és Wicheler vígjátékát játsszák, a Mariage de mile Beulemanns címűt, amelyet a Vígszínházból a budapesti publikum már egészen jól ismer. A Capucines karácsonyi darabja egy bájos Hennequin-féle egyfelvonásos, a Yette, mely magyarul az eddigiek szerint a Magyar színházban fog színre kerülni. A Palais Royal új sikere a Le million című vígjáték. Magyar előadásának jogát a Vígszínház már meg is szerezte. Csak az Antoine-, a Déjazet- és a Vaudeville-színházak karácsonyi színlapjai nem fognak előreláthatólag budapesti plakátoszlopokon is szerepelni. ami érdekes, hogy az importot játszó francia színházak repertoárját is nagyon jól ismerjük. Az Apolló most játssza en suite a Rêve de valse című operettet, amely nem más, mint a Király színház hatalmas sikere, a Varázskeringő. A Théâtre Feminában pedig Hoffmansthal darabja, az Elektra szerepel a karácsonyi műsoron. Ezt a darabot most mutatta be Budapestnek a Nemzeti Színház. Egyelőre tehát csak távoli reményei vannak az önálló magyar színházi életnek. Amit eddig adatonként felsoroltunk, az röviden abban foglalható össze, hogy a színészegyesületi ügynökség megvette Páris és Budapest.