Szinházi Látcső, 1863 (1. évfolyam, 1-261. szám)
1863-05-04 / 29. szám
A régi színvilágból. Előadja: az öreg Balogh. Leporelló hajdú-barátja. „Don Juan“ vígjáték adatása utáni nap, reggel elküldi az alispány hajdúját a városba, hogy hívja meg a színészeket ebédre, kastélyába , mely negyed órányi távol esett a várostól. Beáll a hajdú a színterembe, körül néz, látja a sok színészt, jönni, menni, szavalni. Rá ismer szaváról a tegnap esti „Don Juan“ra, ki mivel rendezett, s a többinek parancsolgatott , semmi kétsége, hogy ez a principális (ez volt akkor címe a színigazgatóknak). Elébe áll, köszönti, és meghívja az egész társulatot ebédre, s azután kérdezi hány hintóba fogasson. „Kettőbe elég lesz,“ — mond Don Juan. „De biz én befogatok mind a négybe, hogy Amaziluska kisasszony, és a többi szép angyalkák kényelmesen ülhessenek. Azzal fordul, néz széjjel, keresi inas collegáját , Leporellót, meg is pillantja, mert hátul a teremben egy ingre vetkőzve ült egy lócán, és dohányzott, (ez volt a társulat igazgatója). Nincs semmi kétsége, hogy ez csak olyan szolga, mint ő. „Hozzá siet.“ „Szervusz pajtás uram, jó reggelt! megengedi, hogy magam is rágyújtsak?“ „Tessék.“ Azzal bizalmasan leül az igazgató mellé, és bodor füstök eregetése közt dicséri a tegnapi Leporellót. „Bizony pajtás mind szép, és jó volt az esti figura, de hozzád képest a többi csak suvix. Szerettelek volna megcsókolni, pedig abból még a márkámnak is gyéren jut. Eljöjj ám te is ebédre. Nem kell gyalog fáradni. Felállhatsz velem a bakra. Jut ám neked is mindenből. Jó uram van nekem , nem hiába tették vicispánnak.“ Délben előállott a nagy hintó , felültek mind. A hajdú, Leporelló pajtásával a bakra ugrott. Leporelló előre értesíté a vicispányt, hogy a hajdú tévedéséből tréfát akar űzni. Leporelló, midőn leugrik a bakról, bemegy a hajdú szobájába, ingre vetkezik, pipára gyújt. „Pajtás! mond a hajdú, — itt van jó rozsólis, kalács ! Láss hozzá, míg én a pincében járok.“ De Leporelló e helyett az ebédlőbe szökik, s leül a többi vendégek közé, a vicispánné pedig maga mellé ülteti. János, midőn felhozá a palackokat, látja inas pajtását egy ingben a vicispánné mellett ülni. Szinte kirázta a hideg? Integet alattomban, és hívja el onnan pajtását. Mind hiába. Mindenki nevette János szorultságát, ki csak akkor eszmélt, mikor a vicispány felvilágosítátt, mondván : — „Lásd János, kollegádnak az ily alakoskodás mestersége.“ „Jól mondja tens uram, felel János, okos embernek kár megindulni rajta.“ Ilyen vidor tréfák történtek a mi jó patriarchális világunkban. Most, a nagy civilizáció közepén szinte visszasóhajtjuk. --------------------- Tükördarabkák. Természetes játék. Bizonyos szinész a „Tarenti Gyula“ című darabban az öreg herceget adta, de nem tudott szerepéből egyetlen szót sem.— Földszint erre egy hallgató így szólt szomszédjához : — Ez a szinész nagyon természetesen játsza az öreg embert. — Hogyan? — kérdé a megszólított. — Hát nem hallja Ön, hogy az egész szerepet a súgó kiáltja el ? — Épen ezért dicsérem őt, mert az öregek rendesen elveszítik emlékező tehetségüket. A hivatott színészek. Azon kitűnő színészekről, kik minden erejekből, egész lelkük mélyéből játszanak, el lehet azt mondani, amit Göthe egyik költeményében mond: „Ők gyertyák, melyek világítva fogynak.“ Rögtönzés. Egy igen unalmas darab előadatásakor jelenet közben egyik színésznek súgnia kellett valamit , a másik fülébe. „Beszéljen ön hangosan, — mondá ez utóbbi, — hiszen úgy sem hallgat ránk senki!“ Ismét rögtönzés. A pesti német nyári színházban egy ízben a „Schlimme Lisel“-t adták, s Runzelmann épen így szólott: „Épen itt jön testvérem, a rész Lizi“, — midőn a színpadon egy macska futott keresztül. Runzelman erre nem jött zavarba, hanem rögtön megjegyzé: „Nem, ez nem Lizi, hanem csak a szelleme!“ A hálás táncosnő. Hét herceg igen beleszeretett egy párisi táncosnőbe, s udvariasságában majdnem anynyira ment, mint XV. Lajos, t. i. kedvesének még az öltözködésben is segített. E viszonyról a nagy világvárosban nyiltan beszéltek, s arra valaki csak ezt jegyzi meg: „A kis táncosnő elég hálás érte, mert ő meg igyekszik a herceget — levetkőztetni. Színházi hírek. — A nemzeti színháznál előkészületre van kitűzve: „Richelieu,“ történeti dráma 5 felv. Irta Bulower, angolból fordította Tóth Jósef. Bulwer e jeles műve az Angol, Franczia, és Német színpadok játékrendjében első helyet foglal el. A legjelesebb színészek vetélkednek a címszerep eljátszásában. Phelps — kitűnő Angol színész — midőn legközelebb Németországban körutat tön, e szerepben aratott legtöbb diadalt. Nálunk Tóth Jósef fogja játszani, kinek a darab színre hozatalát is köszönhetjük. Azt hisszük, senki sem fogja tőlünk rész néven venni, vagy pajtáskodásnak keresztelni ha azt mondjuk, hogy Tóth Jóseftől e szerepben is csak nagyszerűt várhat a közönség. A másik újdonság: „A buba gyáros“vig operafelvonásban. Zenéjét írta Adam. Az operaszöveg tartama bizonyosan mulattatni, a zene szépsége pedig elbájolni fogja közönségünket. Ez előadásban részt vesznek: Huber Ida, Benza, Szathmáry és Szerdahelyi. ---------------------- Vidéki színészet. —• Szegedi levelezőnk Írja, hogy a múlt napokban Szabó és Filipovics dráma és operatársasága, Szegedről Szabadkára rándult át három operai előadásra. A siker fogja megmutatni , várjon rendeznek-e ott több előadást. — S. A. - Ujhelyből értesütnek, hogy ott Breznay Géza, mint újonnan vállalkozott színigazgatónak társasága működik jelenleg. A fiatal igazgató Rimaszombatban kezdi pályáját, de társaságának akkori gyönge szervezete miatt, csekély eredménnyel. A társaság mártius 1-jére Egerbe utazott, hol április 20-ig a legszebb pártolásnak örvendett. Itt társasága a szükséges tagokkal már megszaporodott, s a lelkes egri közönségnek ezúttal az igazgató és társasága hálás köszönetét nyilvánítja. Egerből a társaság S.A.-Ujhelybe ment, hol április 25-én kezdi meg előadásait. A társaság 20 tagból áll, kik közül megemlítendők : Szabó Krisztina, Döméné, Tóth Lujza , Szaplóczai Ida, Breznay Géza, Kovács István, Makai Lajos, Vajdafi Béla, Szathmári Béla, Várnai Fábián, Körösi István stb. A társaság a jövedelmetlenségből származó szigorú körülményei dacára példás szorgalmat fejt ki. Irodalom és zenészet. — Vettük „A magyar ember könyvtára“ közhasznú és olcsó irodalmi vállalat 1-ső füzetét. Megjelenik e hasznosan mulattató és oktató könyv, a „Vasárnapi újság” szerkesztőjének Pákh Albertnek szerkesztése alatt, 100 sűrűn nyomatott ivén, évenkint négy füzetben Ara egész évre 2 frt. E példátlan olcsó ár, s ezen irodalmi vállalat fajunk szellemi és anyagi művelődését célzó törekvése, elégséges ok arra, hogy a „Magyar ember könyvtára“ füzetei egy olvasó magyar ember asztaláról se hiányozzanak. Kiadója e füzeteknek Heckenast Gusztáv. — Dósa Dániel, a „K. Közlöny“ szerkesztőjének jeles tollából ismét egy nagy érdekű regény került ki, címe: „Északi fény*. E regény Erdélynek 1848 előtti társadalmi életét festi. Megrendelési ára a három kötetnek 2 frt 50 kr. könyvkereskedésben 3 fztért lesz kapható. — Megjelent Engel és Mandellonál Dajka négyes, Offenbach hasoncimü operettje dallamaiból zongorára szerző Jakobi J. a budai népszínház karmestere. Ara 70 kr. kapható a budai népszínháznál. Ugyancsak „Dajka négyes“ Rózsavölgyi és társánál is megjelent , zongorára jirva Koválcsik A.-tól. Ara 60 kr. — Rózsavölgyi és társánál ily című polkamazur jelent meg: „Frühlings Freudenklänge“ zongorára írta Porges. Ara 30 kr. --------------------------