Szinházi Látcső, 1863 (1. évfolyam, 1-261. szám)
1863-09-21 / 165. szám
Nemzeti színház. A nemzeti színházi drámabiráló bizottmány által előadásra nem ajánltatott : „Vígjáték szerelem nélkül, vagy: „Felvonás előtt és felvonás alatti színpadi zavar.“ Vígjáték 1 felvonásban. Pest, September 20-án, 1863. Csepregi Lajos, titkár. -------LX/XI-------- Színjátékok s athleták a távol keleten, ni. A japáni küzdők cirkusa, ahová menénk, nagy tágassága dacára emberekkel volt tömve. De számunkra jó helyet tartottak fenn, s kényelmesen nézhettük végig az egész előadást. A cirkus közepén közded küzdtér volt 20 láb átmérőjű, a földnél tán két lábbal emeltebb. A küzdő térre szalma volt hintve, s erre vastag réteg homok, hogy az esés erejét megtörje, vagyis, hogy a veszélyt elhárítsa. Mi a küzdő személyeket illeti, soha életemben nem láttam ily nehéz, vaskos, kolosszális fickókat. Valóságos szörnyek voltak, legalább is hat láb magasak. A legsilányabb is nyojmott két mázsát, míg a főküzdö, mint büszkén emlegeték — nem kevesebb, mint 340 fontnyi ■úlylyal birt. Különösnek tetszhetik a küzdéshez ily forma embereket választani, de a japáni birkózás módja és célja megmagyarázza ezt. A japáni birkózás feladata ez, hogy a küzdő egyedül maradjon a padon, s kidobja ellenfelét. Ily birkózásnál a nagysúlyú test hatalmas segítség, s ezért van, hogy a japáni cirkusza, amennyire csak lehet, a legsúlyosabb fickókat újoncozzák. Akiket mi láttunk, majdnem egészen mez nélküliek voltak. Csak csípőjüknél viseltek keskeny selyem lepelt. Midőn a cirkusba léptünk, egy birkózásnak ép vége jön. Tiszt lépett a küzdpadra s felolvasá azon athleták neveit, kik ezután birkózni fognak, s azután egész sor vezeték nevet és számot sorolt elő. Ez az uj birkózásra tett fogadások jegyzéke volt, mely japáni szokás szerint azért is tétetik közzé, hogy a birkózók tüzét fokozza. Felolvasás után a tiszt félrevonult, s a küzdtér üresen maradt. Két birkózó lépett elő, üdvözlék a közönséget, kezeket fejek felé emelve, s aztán bírókra készültek. Az előkészület sokáig tartott. A tömeg, mely már megszokta ezt, nem türelmetlenkedett miatta, hanem az idegenek elveszték béketűrésüket, s kiálták : „hátakko“ (siessenek!) melyre a japániak róizüket nevettek. A birkózók azzal kezdék, hogy az arénára rozmaringot s vízcsöppeket hintettek, megnyerendők részökre a viadorok istenének kegyét. Aztán megnedvesiték a két vállat, kart és lábat ; kezeket homokkal dörzsölök meg, groteszk mozgásokat tettek, valószínűleg, hogy tagjaikat meghajlékonyitsák, s aztán a közepbe álltak, egymással szemközt, oly állást véve mint azon ember, ki minden erővel át akar valamin törni. Széles lábaik hegyére állva, könyöküket szorosan a testhez szorítva, előre nyújtott nyakkal, s kifeszített mellel borzasztó alakoknak látszottak. Az adott jelre vad kiáltással veték magukat egymásra. Az összeütközés roppant volt, egész cirkusban viszhangot adott, s a test megzúzott helyei azonnal vérvörösek lőnek. Mindamellett az ügyesség ellensúlyozd a rosz hatást. Mintha két egyensúlyú test ütödött volna össze — nem engedtek egymásnak. Ez összeütödés többször ismétlődött, anélkül, hogy egyik a másikat kivethette volna a küzdtérről, így nem boldogulhatva, a minden mozgásukat élénk figyelemmel kísérő nép zajos tetszése közt, összeölelkeztek. Kar karon, váll vállon, a lábak szétfeszítve. Az izmok kidomborodtak, a tagok feszültek. De ismét nem volt elérve a cél. Ám az egyik hirtelen övén ragadta a másikat, egy kézzel fölemelte a földről, több másodpercig fenntartá, s kilóduá a küzdtérről, a többi birkózó közé, melyek a közönséggel együtt aggódó kíváncsisággal kisérék a küzdés változásait. Lihegve, izzadságtól ellepve járt most a győző a küzdtér közepén, ismét fölemelt karokkal üdvözle a közönséget, s véletlen zajos tetszés közt vonult hátra. A japáni birkózók (soumos) egész osztályt képeznek. Becsületben állnak, a polgár büszke rá, ha vendégül nyerve , vele pipázgathat, s a nemes sem tartja rangján alulinak a vele való társalgást. Különböző birkózó társaságok vannak. A főküzdő egyszersmind főnök, kinek tiszteletére van, (többnyire szülőfölde birtokosának ajándéka, melyet minden ünnepély elején és végén felköt. A küzdés, mint foglalkozás , szabályozva van. Minden birkózó egy társulathoz tartozni, s a neki adott fizetéssel megelégedni köteles. A főnök fizeti a jövedelemből, saját meghatározása szerint. De ő sem korlátlanul csapatjában, alatta áll a birkózók királyának, ki a geddoi vagy kionói nagy küzdtársulatot vezeti, s amazoknak érdíjt fizet. A küzdő társaságok fejei tiszti ranggal bírnak, s mint a japáni nemesek, két kardot viselnek. A társulattal járnak a vidéken szerte, s a tartományok fővárosaiban a felsőbbségtől meghatározott ideig maradhatnak. Sok pénzt szereznek, mivel a japániak nagyon szeretik testgyakorlásaikat. Nap Nyűgat felől valló Kapuján mihelyest belépsz, tégy két lépést, job felöl való oldalra azt megásván, tanulsz Ezüst és Aranyból álló szerszámokat és 24 Tánért 24 Kanalat 24 Pár Keist és az asztalhoz tartozandókkal együtt ot tanalod Keresztényi Ember, a két Torony közöl beliül a Templomon lep Hármat a falátul a közepe Talyán találsz, 10 killa pénzt, minden fele t ezüstből álókat, tsak ugyan belől a bal felől lévő Torony, a melynek Kereszten felől veres Rózsa vagyon az felső ablaknak alatta az alsónak felette a falat keveset megrontván, találsz egy láda aranyokat, a kiket magam kezeimmel tettem tsak ugyan a Toronynak a Tövén az Északi Kapu felől való részén, a Szegegeletitől lép Kettőt ot is eleget találsz az Észak felöl való közép kaputól lét tizet avagy tizenketőtt egyenesen Északnak találsz egy Kriptatt, a mely Kriptába Halottak vannak otts eleget találsz a Templomnak a Fekete Fő felöl valló oldalon úgy mint a két Torony közöl a fallul mint egy lépés formára ássál (?) és telálsz egy kis Killas Hordóba telerakva Aranyat, a melyeket magam a király Érsekkel, tettem, és hogy őt nevesszen,néked tudódra légyen az Atya Neki Szent andrásrul Szentesre Makó és a Besenovai Pusztán keresztül és Kigyósi Pusztán túl a Fekete Te melet tanalod a Templomot írtam Krimiában 10 ik August 1614-dik Neked Testvér Bátyád Keretsényi Márton s. k. —.—---------------SJH3WÍ®*------- Kincskeresési újabb levél. Az apáti templom romjai alatt kincset kutató makóiak által leirt levélnek párja akadt Temesváron, mely oda Török-Becséről került. A levél az előbbitől csak kevés pontban tér el, és igy szól: „Kedves Keretsényi János öcsém! Én Keretsényi Márton mintegy Száz Húsz Esztendős a Királyi Érsek Apáthiba a Tattarok által elraboltattam nem csak én , hanem a Királyi Érsek minden hova tartozandó Pappi rendekkel együt, és már azok többnyire mind elhaltak , csak magam vagyok , a ki soha az Öregség miatt vissza nem jöhetek. És mint hog temérdeki kincsek hevernek , a Királyi Érsek Apáti Templomába a kiket Én a Királyi Érseknek Feo Komornyikja lévén magam kezeivel raktam a Földbe, hogy pedig azok a Földbe ne vesznének, vagy magad ha életbe vagy, vagy Szent Andráson élő atyámfiai közöl menynyenek és könyén megtalálják, úgy, mint a Mi történik a nagy színpadon? — Báró Eötvös Józsefi, hó 18-án volt kihallgatáson ö Felségénél. Ő Felsége nagy részvéttel, és szakismerettel szólt az inségsujtotta magyar vidékek sorsáról. Azután ö Felsége a nemes báróval szóba ereszkedett hazai közügyeinek felett is, melyekről hasonló rokonszenvvel szólt. Báró Eötvös hír szerint ma érkezik meg Pestre. A francia kormány biztosító társulatai számára üzleteket akar nyitni Ausztriában. Ha azt Austriában akadályozzák, akkor a francia kormány az ausztriai e nemű társulatokat eltiltja. E szerint az ott üzletező öt társulat kénytelen lenne visszavonulni. — Lucenbacher testvérek, kiknek nevével a jótékony célra adományozók sorában mindenütt találkozunk, az inségsujtotta alföldiek számára 500 irtot ajándékoztak. — A nemzeti kör felszólítja fizetési hátrányban maradt tagjait, hogy tartozásaikat legfeljebb e hó 30 ig befizessék, különben az egylet ügyvéde törvényes lépéseket fog ellenük tenni. A hátraléki összeg 5000 fton is túl megy. Az egylet közgyűlése, October 18-án leend. — A magyar orvosok és természetvizsgálók IX. közgyülésekre f. hó 22-dikén Pesten gyűlnek össze. A közgyűlések 22, 24 és 26 dikán tartatnak a nemz. múzeumban, szakgyülések 23 és 26 dikán lesznek. Az előbbeniekre közönség is megjelenhet a karzatokon, belépti jegy mellett, melyek előtte való nap a múzeumban osztatnak ki. A szakgyűlésekre csak tag jöhet. Tag lehet minden műveit ember 5 frt dij mellett. Az ülések alatt külön napilap jelenik meg, melynek első száma f. hó 20 dikán, utolsó száma 26 dikán adatik ki. A gyűlésben több külföldi egyetem és tudom, társulat is képviselve lesz. A múzeumparkban, valamint a múzeumi főlépcsőn Schlick pesti bádogos a „P. L.“ szerint nagy ugrókutakat állít fel. A parkban felállítandó 60 vízsugárt lövell. — Az adósok börtöne a jövő szerdáig teljesen elkészül.