Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Balogh Melanie, Benyovszky Oszkárné - Balogh Mihály - Balogh Mihály - Balogh Miklós (galanthai) - Balogh Mózes - Balogh Pál (almási)
431 Balla—Ballagi 478 M. Szigeten megtelepedve, mint a megye táblabírája tudós és előkelő tagja a megyének, régiségek kedvelője s azokban jártas volt. — Kézirati munkája: Historia comitatus Maramarosiensis. (Bél Mátyás nagy műve számára készült 1749-ben és a fia által másolt példánya a máramaros-szigeti kincstári levéltár régiségi osztályában őriztetik.) — Tőle egy Diplomatarium és Napló is van kéziratban a m.-szigeti lyceumi könyvtárban. Századok 1889. Kirándulási füzet. 12. 103. 1. (Szilágyi István.) Balogh Melanie: Benyovszky Oszkárné. dr. Almási Balogh Pál leánya, szül. 1837. okt. 29. Budapesten. Kitűnő képzettségű nő s a társaságok egyik dísze volt. Különös hajlammal viseltetett a szépművészetek iránt; költemények írásával, zenével, rajzzal, sőt a magasb nemű tánczczal is foglalkozott. 1859-ben ment férjhez Benyovszky Oszkár földbirtokoshoz. Meghalt 1861. ápr. 21. — Költeményei megjelentek Melanie névvel a következő szépirodalmi lapokban és albumokban: Hölgyfutár (1855.), Divatcsarnok (1855.), Szépirodalmi Közlöny (1857—1858.), Enyedy - féle Szépirodalmi Album (1856.), Erdélyi Muzeum (1857.) és a Szigeti Album (1860.) — Kéziratban maradt hátra egy kötetnyi költeménye, mely öcscse B. Tihamér birtokában van. M. Tudom. Értekező I. 80. — Hölgyfutár 1861. 50. sz. (Nekrolog Vadnaitól.) és Dr. Balogh Tihamér szives közlése. Balogh Mihály, orvostudor. — Munkája : Dissertatio medica de philosophematum omnis aevi, ac imprimis recentissimi in theoriam medicam influxu. S.-Patak, 1817. Petrik Bibliographiája. Balogh Mihály, ev. ref. tanár volt 28 évig Nagy-Kőrösön. Meghalt 1836. nov. 24. — Munkája: Poétai koszorú, melyet néhai H. Kováts Josef urnak tett utolsó tisztesség tételekor a n.-kőrösi temető kertjében kimutatott. Pest, 1830. Hazai szill. Tudósítások 1836. II. 362. 1. — Petrik Bibliographiája. Balogh Miklós (galanthai), váczi püspök, szül. 1625-ben Turócz megyében iskoláit hazájában végezve. Rómába ment a bölcselet és theologia hallgatására s ugyanott szenteltetett fel. Rómából hazatérvén, plébános lett és mint ilyen tíz évig működött; azután esztergomi kanonok és e főkáptalan nagyprépostja lett; 1681. decz. 28. emeltetett csanádi püspökké; 1683—89-ig szepesi prépost volt és novii vál. püspök is. 1685. ápr. 16. váczi püspökké neveztetett ki, ahová, nem annyira a törökök által feldúlt város romjai, mint megrongált egészsége miatt nem mehetett. Meghalt a szepesi káptalanban 1689. okt. 6. — Pappá szenteltetése után 1652-ben megírta: Nucleus totius libri Job ex S. Gregorio papa excerptus cz. művét Rómában, két kötetben. Az eredeti kézirat a nagy-szalóki plébániai könyvtár birtokában van. M. Állam 1879. 4. SZ. —Karcsú, Vácz város története V. 1811. Balogh Mózes, balogi ev. ref. prédikátor; a magyarországi ref. énekes könyvben : Áldjuk a nagy Isten jóságát . . kezdetű ének szerzője. llévész Imre, M. ref. egyház Énekes könyvéről, 1866. 30. Balogh Pál (almási), hasonszenvi orvostudor, a m. tud. akadémia rendes tagja, szül. 1794. okt. 18. Nagy-Barczán, Borsodmegyében, hol atyja B. Mózes ref. lelkész volt; alsóbb iskoláit Rimaszombaton végezte, honnan 1810-ben Sárospatakra s 1814. Kézsmárkra ment a törvény hallgatására ; ekkor a franczia s olasz nyelvet is megtanulta. Visszatért ismét Sárospatakra, hol elvégezte tanulmányait és az angol nyelvet is elsajátította. 1817-ben Pestre jött az orvosi tudományok hallgatása végett és azokat 1822. el is végezte, mire a következő évben orvosi oklevelet nyert. 1825-ben bejárta Németországot, hol az akkoriban keletkezett hasonszenvi gyógymód elveivel is bővebben meg-