Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 6. kötet

K - Komáromi (Pap) Kálmán - Komáromi Károly - Komáromi Lajos

824 Komáromi — Komáromy 816 Komáromi (Pap) Kálmán. L. Pap Kálmán. Komáromi Károly, törvényszéki ülnök Nagyváradon. Meghalt 1875. szept 14. Derecskén (Biharm ) — Munkája : Phae­drusnak Ezópusi meséd. Szabadon for­dította. Debreczen, 1854. (Ism. Divatcsar­nok 47. sz., 2. kiadás. U. ott, 1871.) Nagyvárad, 1875. 212. Sz. — Petrik Könyvé­szete és Bibliogr. Komáromy Lajos. — Munkái: 1. A lőgyapot vagy természettani sajátságai és hatása, mint robbanó készítmény és a lőpornak tökéletes pótszere ; gyakorlati útmutatással a lőgyapot és szövet kicsiny­ben és nagybani készítésére valamint azoknak használásában és tartásábani vigyázatra. Frankenstein után németből fordította. Pest, 1847. Több fametszéssel. — 2. Franczia pálinka és só, vagy biztos és gyors önsegély és önorvos a szenvedő emberiség számára mindenféle külső sérülés, seb.­küteg és sok belső betegség és nyavalya ellen az angol Lee Williamtól feltalált franczia pálinka és só mint gyógyszer által . . . Ford. U. ott, 1853. Nem bizonyos, hogy e két munkát egyazon író fordította, miután a 2. sz. munkán a neve Komárominak van írva; ellenben lehetséges, hogy a Gazdasági Lapokba írt czikkeket (1858—60). Oláh­országi tudósítások, Eszmecsere a Buka­resti Magyar Közlönyben megjelent keres­kedelmi levélre) az 1. sz. munka fordí­tója írta. Szinnyei Könyvészete. Komáromy Lajos, állami felsőbb ta­nítónőképző intézeti tanár, szül. 1843. nov. 23. Makón (Csanádm.), hol atyja K. Mihály ev. ref. algymanasiumi tanár volt; a gymnasium három osztályát szülőváro­sában, a IV. Kisújszálláson, a felső gym­nasiumot N.-Kőrösön végezte, hol Arany János, Szabó Károly, Szilágyi Sándor sat. voltak tanárai. Ezután a papi pá­lyára készült és a theologiai cursus I. évét szintén Nagy-Kőrösön hallgatta s ez év­ben alelnöke volt az ifjúsági önképző társulatnak; egyszersmind magán úton tanult francziául és angolul. 1863 őszén a pesti ev. ref. theologiai facultásra irat­kozott be s itt végezte a II—IV. évi tan­folyamot. A bibliai tudományokat Bal­lagi Mórtól, a bölcseletieket Molnár Ala­dártól, a neveléstaniakat Gönczy Páltól hallgatta. Ezután egy évig hallgatta Edin­burgban a Free Church of Scotland col­legiumában a theologiai előadásokat, meg­ismerte az ottani egyházi életet és figye­lemmel kisérte az oktatásügyet. Innét hazatérve, időzött Londonban, Párisban, és nagyobb utazást tett Nyugat-Európá­ban, bejárta Svájcz nagy részét és Olasz­országot. 1867 őszén visszaérkezvén a hazába, Vizsolyi Gusztáv tolnamegyei al­ispán családjában nevelősködött másfél évig és ezen idő alatt letette a papi szigor­latokat. 1869 tavaszán megválasztották a budapesti ev. ref. főgymnasiam. taná­rává s itt tíz és fél évig tanította a ma­gyar és görög nyelvet és irodalmat; a theologiai facultáson is előadta, mint rend­kívüli tanár, az újszövetségi görög nyelv­tant. 1877-ben tanári vizsgálatot tett a magyar nyelvből és classica philologiából. 1879. szept. óta az Andrássy-úti állami polgár-iskolai tanítóképző intézetben mű­ködik mint a magyar nyelv és irodalom tanára. 1880-tól fogva, mint rendkívüli tanár, tanította 9 évig a magyar nyelvet és irálytant az állami középipariskolában is, s mind itt, mind amott az ifjúság között önképzőtársulatot szervezett és vezetett. 1873—74-ben az országos középiskolai egyesület főtitkári hivatalát viselte s több évig volt az egyesületnek választmányi és szerkesztőbizottsági tagja. 1874-ben mint meghívott szakférfiú részt vett az országos közoktatási tanács ülésein a középiskolai részletes tanterv készítésében. 1887-ben a m. tudom. akadémia classica philologiai bizottsága megválasztotta külső tagjának. 1888-ban a máramarosi általános tanító­egyesület tiszteletbeli tagjává, 1890-ben

Next