Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet
M - Marussi Mihály - Marzloff Lőrincz - Masch Antal
773 Marussi—Masch 774 498. sz. Élőpatak hiányai s némely teendők). — Munkája : Orvostudori értekezés. A nőnem élet- és kórtani tekintetben. Buda, 1837. (Latin czimmel is). Szinnyei Könyvészete. Willaizner János, A kolozsvári orvos-sebészi tanintézet történeti vázlata 1775—1872. Kolozsvár, 1890. 26., 28—30., 34., 35. 1. Marussi Mihály, bölcseleti doktor és ev. ref. lelkész, M. József és Paloska Ágnes fia, szül. 1771. okt. 28. Marosvásárhelyt, Erdélyben végezte középiskolai tanulmányait, azután 1798-ban külföldi egyetemre ment Marburgba, hol 1801-ben doktor lett; Göttingában is tanult félévig. Hazajövetele után Kemény Miklós gróf nevelője volt. 1809-ben lelkész lett Gerenden. Maghalt 1830-ban mint generalis nótárius. Munkái: 1. Dissertatio inaug. Philosophica de differentia noumeni atque phaenomeni. XI. Sept. 1801. Marburg.— 2. A győzedelmes ifjú egy halotti beszédben foglalva, melyet néhai k.tartsai mélt. Véér Pál úrfinak emlékezetére a m. vásárhelyi reform. templomban 1809. máj. 14. elmondott és e szerint ki is adott. Kolozsvár, 1809. (Tompa János gyászbeszédével együtt).— 3. A valóságos nemes ember, egy halotti beszédben, melyet mélt. gróf és gubernialis consiliarius Kemény Sámuel úr ő nagysága jószágai fő gondviselőjének, néhai tek. rétyi Gazda József úrnak temetési tisztességére a kolozsvári ref. belső templomban ápr. 18. 1808-ban elmondott, u. ott, 1815. (Mihályi Mihály gyászbeszédével együtt). 4. A szelídség emberi ábrázatban egy halotti beszédben, melyet mélt. m.-gyerőmonostori gróf Kemény Kata úr aszszonynak . . . Gróf Kun József úr élete párjának koporsóba lett zárattatásakor a gerendi bánatos udvarban 1815. nov. 19. elmondott. .. U. ott, 1816. 1 5. A jó gazdasszony . . . Horvát Judit. . . Gidófalvi Rozina Sámuelné . .. felett mondott gyászbeszéd. Nagy-Enyed, 1829. Petrik Bibliogr. és Koncz József szives közlése. Marzloff Lőrincz, orvosdoktor, szül. 1800. jan. 9. Beszterczén, Bécsben végezte orvosi tanulmányait. 1850-ben szülővárosának orvosa lett és azon év aug. 21. az arany érdemkeresztet a koronával kapta. — Munkája: Dissertatio inaug. medico-pharmacologica de Bromio. Vindobonae men. Julio 1833. Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 397. 1. — Szinnyei Könyvészete. Masch Antal lovag, orvosdoktor, szül. 1809. márcz. 19. Kuttenplanban (Csehország) ; 1840—46-ig rendes tanár volt a magyar-óvári gazdasági intézetben ; azontúl ugyanott igazgató-tanár, 1850. okt. 1-től ismét tanár és 1863. nov. 1-től 1884. aug. 27-én Magyar-Ovárt bekövetkezett haláláig igazgató ugyanott. 1870-ben a III. osztályú vaskoronarendet és lovagi rangot, 1873-ban a würtembergi kir. I. oszt. koronarendet kapta. — Munkái : 1. Polyglotton medicum. Eine Anleitung zur Verständigung des Arztes mit dem Kranken in sechs Sprachen, deutsch, böhmisch, polnisch, ungrisch, italienisch und französisch, enthaltend eine systematische Darstellung von Fragen, Antworten und andern kurzen Aeusserungen nach den Forderungen der Diagnose, Prognose und Therapie. Wien, 1839. — 2. Die landwirtschaftliche Thierheilkunde, oder systematische Anleitung zurErkenntniss und Heilung der Krankheiten der nutzbarsten Haussäugethiere für die Zöglinge der erzherzoglichen landwirthschaftlichen Bildungslehranstalt zu Altenburg in Ungarn. Ung.-Altenburg, 1845. (2. jav. kiadás : Ein Leitfaden des thierärztlichen Unterrichtes an ökonomischen Lehranstalten. Wien, 1857. 3. jav. k. U. ott. 1868., 4. k. U. ott, 1880.) - 3. Grundzüge der landwirtschaftlichen Naturkunde. Ung.-Altenburg, 1848. '— 4. Die landwirtschaftliche Gesteinkunde. Ein nach Bedarf gebildeter Ökonomen bemessener Unterrichts-Leitfaden mineralogischgeognostischen und geologischen Inhalts.