Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
NY - Nyicske - Nyikora József - Nyikos János - Nyikos Mihály - Nyilas István - Nyilas Mihály - Nyilas Samu
1170 Nyiry —Nyitra-Zerdahelyi 1184 Hírlapba. — Munkája: Tarlózatok a magyar birtokviszonyok terén. Sátoraljaújhely, 1868. Nagy Iván, Magyarország Családai VIII. 1901. és a magyar n. múzeumi könyvtár példányáról. Nyicske, L. Nyitske. Nyikola József. — Költeményeket írt a Szatmárba (1877. sat.). — Munkái: 1. Kurucz győzelem... vigj. három felv. Pápa, 1897. — 2. Költemények (1872—1897.) U. ott, 1898. Szatmár, 1878. 18. sz. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól. Nyikos János. — Munkája: Disputatio Theologica De Baptismo In Illustri Groningae & Omlandiae Academia Praeside Henrico Alting ... Publice proposita ... Groningae, 1638. Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár Ill. 1. rész 463. 1. Nyikos Mihály, r. kath. plébános Baltaváron (Vasm.); szül. 1807. ápr. 27.; fölszenteltetett 1831. aug. 14. és meghalt 1860 körül. — Czikke a M. Gazdában (1847. II. 27. sz. Kéthely). — Munkája : Mélt. és főt. Böle András szombathelyi püspök neve ünnepén a megyebéli növendék papság nevében 1828. Szombathely. Universalis Schematismus Eccles. 1842—43. Budae. 810. 1. — Schematismus Cleri Sabariensis 1859. — Petrik Bibliogr. Nyilas István. L. Melotai. Nyilas Mihály, r. kath. plébános, szül. 1828. szept. 8. Solymoson (Hevesm.), Egerben képezte magát a papságra éppen akkor, midőn az 1848. események felvillanyozták az ifjúságot. Odahagyva tehát a seminariumot, ő is a magyar táborba ment társaival és harczolt a honvédek soraiban. A magyar nemzet leveretése után visszatért a papnevelőbe. 1854-ben misés pappá szentelték. 16 évi káplánkodás után 1870. Kenderesen (Jász-Nagy-Kun-Szolnokm.) plébános lett; itt végezte be életét 1889. okt. 27. — Munkája : Oktató ima- és énekkönyv a ker. kath. nép ájtatos használatára. Pest, 1863. M. Sion 1888. 779. 1. — Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 185. 1. Nyilas Samu, ev. ref. lelkész, Ny. Samu ref. lelkész és Kárász Julia fia, szül. 1830. jan. 26. Szederkényen (Borsodmegye) ; tanult Miskolczon 1848-ig. 1849 végén Sárospatakra ment. 1851-ben tanulmányainak bevégeztével Apostol Pál superintendens mellett Miskolczon segédlelkész lett; innét, 1853. tavaszszal atyja halála után Szederkény hívta még lelkésznek. 1867-ben Miskolcz választotta meg egyik lelkészi állomására, hol 1874. febr. 27. meghalt. — Költeményei a következő hírlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg : Hölgyfutár (1850—64.), a debreczeni Csokonai Lapok (1850.), Divatcsarnok (1853—60.), Vasárnapi Újság (1856. egy balladával, 1857., 1858. egy románczczal jutalmat nyert, 1860—1861., 1871.); Erdélyi Múzeum Szépirodalmi Közlöny (1857.), M. Néplap (1857.), Nővilág (1857-60.), Szépirodalmi Album (1858), Szigeti Album (1860.), Császárfürdői Album (1863.). — Czikkei a Különféle papi Dolgozatokban (Új F. 1860. Vasárnap és ünnep reggeli imák, Aranymenyegzői beszéd és ima, Miért kellett Jézusnak szenvedni és feltámadni) ; a Sárospataki Naptárban (1860. Egypár kép a magyar történetből); a Sárospataki Füzetekben (1864. Bírálatra bírálat); az Ország Tükrében (1864. II. Rákóczy Ferencz szabadságlevele, Gyöngyös 1704. márcz. 24.); a Honvédben (1870. Bódogh Mihály, m. kir. honvéd ezredorvos); a b. Vay Miklós emlékére kiadott Emléklapokban (1871. Gyászbeszéd). 1866-ban Vörösmarty Mihály emlékszobra leleplezése alkalmával 10 darab aranyból álló második jutalommal koszorúzták a birálók : Vörösmarty emlékezete cz. költeményét. — Munkája: Nyilas Samu költeményei. Kiadták barátai, Pest, 1871.