Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Naszády József - Nászai Mór - Naszál Jenő - Naszályi István - Naszályi (Szász) János
821 Naszády—Naszályi 822 in Berlin am 3. Jan. 1880 gehalten. U. ott, 1880. — 14. Auswahl von Gedichten, nach dem ungarischen Texte des Dichters Reviczky Gyula, in metrischer deutscher Übertragung und mit einer Einleitung versehen. Aus dem Anlasse der Feier tausendjähriger Stiftung des ungar. Staates veröffentlicht. Bpest & Leipzig, 1896. Lippe, Ch. ])., Bibliographisches Lexikon. Wien, 1881. 342. 1. és a magyar n. múzeumi könyvtár példányairól. Naszády József, ügyvéd, N. József aradmegyei főpénztárnok és Rieger Terézia fia, szül. 1852. okt. 4. Kis-Jenőn (Aradm.); a gymnasium I. osztályát Temesvárott, a többit Aradon végezte ; az orvosi pályára lépett és négy hónapig Bécsben tanult, mire szakítván ezen pályával Budapesten jogot tanult. 1873. júl. 30. államvizsgálatot tett és nov. 1. Budapesten önkénytes lett; 1874. nov. 1-től hadnagyi rangot nyert. Jogi gyakorlatot folytatott Budapesten dr. Purcell Andor (1874. márcz. 2-tól 1875. júl. 1-ig) és Babics József ügyvédeknél. 1876-ban ügyvédi oklevelet nyert és Nagy-Kikindán nyitott irodát.. . Czikket írt a Temesi Lapokba másfél évig (majd minden számba küldött tárczákat és vegyes czikkeket). — Munkája: Anarchia. (Az uj megváltó világa, a társadalom múltja, jelene és jövője). Bpest, 1893. Corvina 1903. 2. SZ. — Pesti Hirlap 1903. 20. sz. és önéletrajzi adatok. Nászai Mór, kir. kereskedelmi tanácsos, a fővárosi törvényhatósági bizottság s a végleges vízmű ügyében kiküldött vegyes bizottság tagja. Nasztl családi nevét 1885-ben változtatta Nászaira. — Munkája: 1. Budapest főváros vízvezetékének kérdéséhez a végleges vízművet illetőleg. Bpest, 1886. — 2. Indítvány a végleges vízmű tárgyában. Indokolással Budapest főváros közgyűlése elé terjeszti. U. ott, 1897. Jortatásai. Bpest, 1895. 167. 1. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól. Naszál Jenő. Szerkesztette az általa alapított Váczi Lapokat 1870. febr. 12-től okt. 16-ig összesen 36 számot; ekkor megvált a laptól és a 37. szám Vácz czímmel Éliássy Gyula szerkesztésében jelent meg. A m. n. múzeumi hirlap-könyvtár példányából. Naszályi István, ev. ref. lelkész ; Debreczenben tanult, hol 1697. jún. 7. lépett a felső osztályba; 1706-ban az ottani kollégium könyvtárnoka is volt, a könyvtár katalógusát befejezte s az ottani jegyzőkönyvben széljegyzetei vannak, melyek az 1710 körüli állapotokra vonatkoznak . 1711-től pápai (Veszprémm.) pap volt (1719. jan.—márcz. megszűnt ott a vallási gyakorlat). — Verset írt a Honor Posthumusba (Debreczen, 1700). — Kézirati munkája: Halotti beszéde Csúzi Cseh János felett 1731. ápr. 22. (a m. n. múzeum kézirati osztályában). Tóth Ferencz, A pápai reform, ekklezsiának históriája. Komárom, 1808. 69. 1. — Magyar Könyv-Szemle 1886. 241., 1902. 118. h. — Irodalomtörténeti Közlemények 1893. 459. 1. és a debreczeni ev. ref. főiskola jegyzőkönyvéből. Naszályi (Szász) János, ev. ref. lelkész, született 1760-ban Adorjánházán (Veszprémm.); a közeli király-szabadjai algymnasiumban, majd Kecskeméten és Debreczenben tanult, hol 1778. ápr. 30. lépett a felső osztályba ; 1788. márczius 15-től szept. 16-ig főiskolai senior volt; a theologiát is ott végezte; azután az utrechti egyetemre ment; itt avattatott lelkészszé. Hazajővén, 1791. antalfai, 1795. tót-vázsonyi pap lett, 1807-ben Palotára (Veszprémm.) vitték lelkésznek, hol 1823-ban meghalt. Superintendenczialis és traktualis assessoris volt. — Költeményt írt. 1791. jan. 25. a Napraforgó virág cz. munka szerzőjéhez Veszprémben ; egyházi beszédei jelentek meg a Prédikátori Tárház I—IV. köteteiben .). Könyvészet 1886. — Századunk névvál