Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Paczek Vilmos - Paczko B. - Paczolay János - Paczona Antal - Páder Rezső - Pádly Aladár
83 Paczek—Pádly 84 Bugát-Flór, Magyarországi orvosrend Névsora 36. 1. — Klupp, Beszéd 180. 1. — Oláh Gyula, Az egészségügyi személyzet Magyarországban. Bpest, 1876. 132. lap. — Szinnyei Könyvészete. Paczek Vilmos, gyógyszerész. — Munkái: 1. Várnai csata. Szomorújáték öt felv. Bpest, 1841. — 2. Vegy- és gyógyszertani értekezés az ömlesztett fojtósavas ezüstagról s az aleczetsavas olmacsról. (Latin czímmel is). — Nevét Patzeknek írta. Szinnyei Könyvészete. Paczkó B. — Munkája: Die drey Höllengaben, oder des Teufels Grossmutter, nach einer polnischen Volkssage. Pest, 1820. Petrik Bibliogr. Paczolay János, ügyvéd, országgyűlési képviselő, az esztergomi főkáptalan főügyésze, született 1818-ban Deménden (Hontmegye); nagy szerepet vitt a közéletben már a 40-es években, mikor a Pozsonyi országgyűlésre megválasztották; tagja volt az 1848—49. törvényhozásnak is, de a szabadságharczban nem vett részt, sőt élesen el is ítélte, a miért kicsiben múlt, hogy a magyar kormány haditörvényszék elé nem állította. 1848— 1849-ben Deménd falu birája volt. A szabadságharcz után teljesen visszavonult a magánéletbe s még 1865-ben is csak nagy rábeszélésre fogadta el az ipolysági kerület mandátumát; azóta egész haláláig ezt a kerületet képviselte, s előbb a conservativ párt tagja volt, majd Deák pártjába lépett, később pedig a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott. Megyéjében tekintélyes állást foglalt el s az országgyűlésnek egyik legtiszteltebb alakja volt; tagja volt a vasúti bizottságnak és a delegácziónak is. 1879-ben a herkulesi erejű embert szélütés érte; azért a fontosabb szavazások idején tolószéken vitette be magát a képviselőházba. Élete utolsó napjaiban egyetlen fia főbe lőtte magát. Meghalt 1884. febr. 28. Deménden. — Czikkei az egykorú politikai lapokban ; beszédei a Közlönyben (1848—49.) és a Naplóban vannak; képviselőházi polémiái Tisza K. ellen emlékezetesek. Vasárnapi Újság 1880. 11. SZ. arczk., 1884. 10. sz. arczk., 1902. 28. sz. arczk. , 1884 . Pesti Napló 59., 61. SZ., Nemzet 59., Budapesti Hirlap 59., Egyetértés 59., P. Hirlap 66. SZ. és gyászjelentés, Paczona Antal. L. Bártfai, Páder Rezső, r. kath. plébános és volt országgyűlési képviselő, szül. 1851. ápr. 16. Győrött, ahol iskoláit is elvégezte. 1866-ban belépett az ottani kisebb papnevelőbe s 1874. júl. 30. pappá szenteltetett. Négy évi káplánkodás után 1878-ban győr-szabadkai lelkészszé nevezték ki, mely állásában 1890-ig maradt meg. Azóta Horpácson (Sopronm.) plébános. 1896-ban a sopronmegyei lövői kerület néppárti programmal választotta meg országgyűlési képviselővé. Tagja a szent István-társulat tudományos és irodalmi osztályának és tagja volt a képviselőház zárszámadás-vizsgáló bizottságának. Czikkei a Religióban (A plébániai hivatalokról, Furcsa dolgok, Levelek a lelkipásztorkodás köréből); a Papok Lapjában (Az anyakönyvvezetésről); írt még a M. Koronába, M. Államba, a győri helyi lapokba s prédikácziókat a Borromeusba. — Munkái: 1. A vérrokonság mint házassági akadály. Győr, 1889. (Az egyházi pályázaton nyertes mű. Ismert. Kath. Szemle). — 2. A házasság szentsége és a polgári házasság. U. ott, 1895. (2. kiadás. Népiratok 110. U. ott, 1895). Magyar Sion 1891. 469. 1. — Zalka Emlékkönyve 147. lap. — M. Könyvészet 1895. — Schematismus Cleri Jaurinensis 1896. — Pallas Nagy Lexikona XIII. 704. 1. — Sturm Albert, Országgyűlési Almanach, Bpest, 1897. 316. 1. Pádly Aladár, kereskedő, Pádly Lajos egyetemi könyvtártiszt és Kayn Mária fia, szül. 1853. jan. 12. Pesten, a fővárosban és Győrött végezte a gymnasium első három osztályát. 1867-ben a kereskedelmi pályára lépett; négy évi tanonczidejét Győrött kitöltvén, 1871-ben