Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Petőfi Sándorné
rg., Petőfiről. Kolozsvár, 1900. — Riedl Frigyes, Petőfi Sándor. Bpest, 1900. (Beöthy Zsolt, Képes Magyar Irodalomtörténet, II. kiadás II. köt 272—297. 1.). — Keszthelyi kath. főgymnasium Értesítője (1900. Lakatos V., Magyar költők egymásról). — Lugosi áll. főgymn. Értesítője (1900. Duda J., P. emlékezete). — Karpathen Post (1900. Hajnóczi R. József, Emlékbeszéd). — Honti Naptár (1900. Honti emlékek P.-ről). — Kacziány G., Petőfi. Bpest, 1900. — Lakos Imre, Emlékbeszéd. Szentes, 1900. — — Sárospataki Ifj. Közlöny (1900. Simon J., P.Sárospatakon). — M. Nemzet (1900. 6. Jókai, Utolsó találkozásom P.-vel). — Ponori Thewrewk A., Petőfi. Bpest, 1900. — P. és a szabadságharcz. Bpest, 1901. Linek rajzaival. — Debreczeni Képes Kalendárium. (1901. P. nyomdásza). — Csíki Lapok (1901. 1. P. és Bonaparte). — Bács-Kulai Hirlap (1901. 47—52. Csajági B., P. és szülei). — Petőfi Szabadság-Naptár. Budapest, 1901. — Lorenz, Catalogue Génerale. Paris, 1901. XIV. 907. 1. — Sebők Zs., Petőfi. Bpest, 1902. (Piros Könyvek 2.). — Szigetvári Iván, P. költészete. Bpest, 1902. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny). — Ferenczi Z., P. és a nő. Bpest, 1902. — Gopcsa E., Az apostol. Kolozsvár, 1902. — Jókai M., P. S.ról. Bev. és jegyz. Váradi B., Bpest, 1902. — Független Magyarország (1902. 249. Ligeti J., P. és Heine). — Esti Újság (1902. 39. Seemayer Willibald, P. koponyája). — Vajda Gy., P. élete. Költeményeiből összeállította. Szeged, 1902. — Vásárhelyi B. és Borosz G., 1902. márczius 15. és szent P. napja. Deés, 1902. — A Petőfi-Társaság 1876 — 1901. Bpest, 1902. — Kaposi Luczián, P. elbeszélő költeményei. Bev. és magy. Szeged, 1903. — Oravecz Ödön, János Vitéz. Rozsnyó, 1903. — Bpesti I. ker. főgymn. Értesítője (1903. Pap Ferencz, P. Szalk-Szent-Mártonban). — Szigligeti-Társ. kiadványa (1903. Hegyesi M., P. halála, Imrik P., P. költészete). — Eperjesi kath. gymn. Értesítője (1903. Tóth S., P. költészete). — Székely-Udvarhely (1903. 12. Fülei Sz. Lajos, P. és a székelyek). — Agrár-Album (1903. If Jancsó B., Az Alföld hatása P.-re). — Ferencit Z., P. és a szabadság eszméje. Bpest, 1904. — Miklós Elemér, P. és Béranger. Bpest, 1904. Petőfi Sándorné, Szendrey Julia, szül. 1828. decz. Keszthelyen (Zalam.), hol atyja Szendrey Ignácz gazdatiszt volt. 1840—44-ig négy évet Pesten a Lejteiféle nevelőintézetben töltött, ahol ez időben a jobbmódú magyar nemesi családok neveltették leánygyermekeiket. Az erdődi uradalmi felügyelő leányának már este tavaszán alkalma nyilt megismerkedni mindazokkal az úrias vágyakkal és hajlamokkal, melyek elsőben rendszerint az ilyen leánynevelő-intézetekben támadnak. Midőn szüleihez Erdődre visszakerült, ábrándjait Erdőd vadregényes vidéke is nagyban ápolta. Julia már kora ifjúságában sejteni engedte, hogy egykor kivételes különcs teremtés válik belőle. Szülei mindazzal elhalmozták, ami után egy ártatlan lélek vágyódhatik. Már férjhez menetele előtt kitűnően zongorázott, beszélt idegen nyelveket és jól tánczolt, tehát minden tulajdonság megvolt benne, hogy a társaságban szerepelhessen. És ő mégis kerülte az embereket és legboldogabbnak akkor érezte magát, ha a zongorája mellé ülhetett, vagy a fák árnyában Heine verseit és Georges Sand regényeit olvashatta. Unalmasnak találta az uradalmi kört, a gazdaéletet pedig nyomorúságosnak vagy legalább is nyárspolgáriasnak. Legmeghittebb barátnője Térei (Fleckl) Gábor uradalmi inspektor leánya, Mari volt, kivel kellemes órákat töltött. Ekkor jelent meg Petőfi Erdődön, kit 1846. szept. 8. látott meg először és kivel szüleinek ellenkezése daczára 1847. szept. 8. egybekelt. Élete ezentúl férjének életével van egybekötve, kivel boldog pár évet élt annak 1849. júl. 31. történt haláláig. Szendrey Julia és Petőfi Tordán júl. 20. látták egymást utoljára; P. még két levelet írt nejének; azután halálhírét hozták. Petőfiné ekkor kis fiával Kolozsvárra utazott. Azt hitte, hogy férje, ki Erdélyben tünt el, ott is kerülhet elő leghamarább. Hiába várt, hiába remélt. Atyja írta, hogy nyugalmas otthon s ölelő karok várják. 1850. febr. elhagyta Kolozsvárt és Erdődre ment. Zoltán fiát ott hagyta s ő Pestre utazott egyedül. Ezt az utat megelőzőleg pár napot Udvarhelyt is töltött és meglátogatta a helyet, ahol férje elesett. 1850. ápr. 24. érkezett Pestre; először a Mátyás-szállóban fogadott lakást, majd