Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Pintér Endre - Pintér György - Pintér Imre
a phys. földrajzot és természetrajzot tanítja ; tiszteletbeli kormánytanácsos. A tanítás terén szerzett érdemei elismeréseül 1900-ban a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta neki; ő vezeti a meteorológiai állomást. Igen tisztelt és népszerű ember Tatán, hol tagja a városi képviselőtestületnek is. Czikkei az Országos Tanáregyesület Közlönyében (IV. 1870—71. Elemző vegytan a középtanodákban) ; a selmeczi r. k. gymnasium Értesítőjében (1872. A vegytan elmélete rövid foglalatban); a nagy-kanizsai gymnasium Értesítőjében (1873. Anyagvándorlás a természetben). — Munkája: Jegyzőkönyv a selmeczbányai gyógyászati és természettudományi egyletnek, 1871. márcz. 24. d. u. 5 órakor a városi tanácsteremben tartott közgyűléséről. Összeállította . . . egyleti titkár. Selmecz, 1871. Szinnyei Könyvészete. — Vajda Névkönyve 219. 1. — Budapesti Hirlap 1900. 196. sz. — A magyar kegyes-tanitórend i képtára. Budapest, 1901. Pintér Endre, prémontrei rendi kanonok, alperjel, nyűg. gymnasiumi igazgató, szül. 1796. júl. 8. Szántón (Zalam.). 1844-ben tett tanári vizsgálatot. 1825— 27. tanár volt a keszthelyi kath. főgymnasiumban ; ezután ugyanaz volt Szombathelyt ; Keszthelyen 1858—1874-ig mint igazgató működött. Ekkor nyugalomba vonult Csornára. Országos hírű fejszámoló volt, hire még külföldre is eljutott; érdemeiért a koronás érdemkeresztet kapta. Meghalt, 1877. június 16. Csornán, élete 81., pappá szentelése 55. évében. Czikkei, elbeszélései, költeményei az Aurorában (1830. Népdalok, 1837. Az utolsó prebita, elb.); a Koszorúban (1832. Születésnap, érzékeny játék egy felv., németből, 1831. A gondviselés útjai); a M. Gazdában (1844. Csornai első hetivásár); a keszthelyi kath. algymnasium Értesítőjében (1854. Fejszámítás, 1856. Aulus Licinius Archias költész emlékére, Cicerónak Archias védelmére tartott beszéde). A magy. tudom. akadémiának 447 darab népdalt küldött be. — Munkája : Marcus Tullius Cicero beszéde Manilius törvényjavaslata mellett a néphez. Szónokilag taglalá s jegyzestté. Bécs, 1846. (Latin és magyar szöveg.) M. Kurir 1824. I. 29. SZ. — Hazai szült. Tudósítások 1824. I. 27. SZ. — Gemeinnützige Blätter 1824. 29. SZ. — Das Vaterland 1844. 5. SZ. — Bartl-Felsmann Névkönyve 1870. 34.1. — Figyelő VI. 119. 1. — Vasárnapi Újság 1877. 25. sz. (Neki ) — Györffi, Endre, A keszthelyi kath. főgymnasium története. Keszthely, 1896., 206., 208. 1. és gyászjelentés. Pintér György, postakezelő, P. János, uradalmi gazdatiszt és Somogyi Anna fia, szül. 1854. ápr. 17. Balaton-Kereszturon (Somogym.); iskoláit Keszthelyen és Gráczban végezte, majd Iharos-Berényben az Inkeyeknél postakezelő volt, mígnem betegsége miatt a szülői házhoz Keszthelyre költözött; később az egész család Sümegre tette át lakását. Megtanulta a német, franczia, olasz és török nyelvet. — Költeményeket irt 1891-ben a Keszthelybe és a Sümeg és Vidékébe. — Munkája: Hervadt virágok. Sümeg, 1902. (Költemények. Ism. Budapesti Hirlap 276. sz.) A m. n. múzeumi könyvtár példányáról és önéletrajzi adatok. Pintér Imre, színész, a népszínház tagja, szül. 1864. okt. 6. Váczon (Pestm.), hol atyja a «Fehér hajó» szálló tulajdonosa volt, kinek halála után mostohabátyja nevelte s a váczi gymnasiumban taníttatta, honnét az V. osztályból ötödmagával valami csintevés miatt kizáratott ; ekkor pékinas, két hónap múlva fűszerkereskedő-tanoncz lett; azonban három hónap múlva ezt az üzletet is elhagyta. Pestre jött és Blaháné közbenjárására Rákosi Jenő 1886. szept. 16. fölvette a népszínházhoz statistának. Öt évi kardalnokoskodás után Pécsre került mint segédszínész, ahol csakhamar az első énekes szerepkört töltötte be. Innét Mosonyi Károlyhoz ment Temesvárra és