Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 11. kötet
P - Puszlabonich István - Pusztai Béla - Pusztai Béla
271 Pusztabonich—Pusztai 272 hoz juttatta. New-Yorkban megismerkedett Edisonnal, ki munkatársául fogadta. Ő képviselte Edisont a párisi világkiállításon. Budapesten és Párisban ő alkotta meg a telefonhálózatot; a párisit ő vezette. Bátyja P. Ferencz elhunytakor végkép Budapestre költözött és átvette a telefonhálózat vezetését. 1893-ból legfényesebb találmánya, a beszélő újság. Kitűnően vívott, lovagolt és zongorázott."A 70-es években Philadelphiában kimutatta a hírhedt Keley szédelgéseit, ki állítása szerint új erőt fedezett föl és ezért egy consortium révén részvényeket bocsátott ki ; a próba alkalmával P. felfedezte Keley csalását és a New-York Heraldban leleplezte az egész szédelgést. P. egész életében találmányokon törte a fejét; voltak milliói, aztán elvesztette, de majd újabb vállalatokkal ismét visszaszerezte. Párisban egyszerre huszonhárom különböző vállalatba vágott; ezen 23 vállalat egyszerre két és fél millióját nyelte el. Magyarországon is több vállalata volt, így Máramarosban van aranybányája, Erdélyben pedig petróleum-forrása ; ezen forrás körül egész falut alapított: Ozokeritet. Páris közelében egy villájában a kormányozható léghajó megalkotásán munkálkodott, de ezen repülőgép próbái csak félig sikerültek. Feltalálta a módját annak, amit Edison nem tudott elérni, hogy telefonnal a legtávolabb vidékre is lehet beszélni. 1893. febr. 15. kezdett először működni a telefon-ujság. Midőn nagyon gyötörték a neuralgikus bántalmak s folyton kocsit kellett használnia, azon törte a fejét, hogy mint lehetne olyan kocsit feltalálni, a mit tisztán villamos erő hajt, nem pedig benzin, mint a most divatba jött önműködő kocsikat. S neki ez is sikerült. A kocsit egy adamstali gyáros (Prága mellett) el is készítette, csak át kellett volna vennie, azonban 1893. márcz. 17. Budapesten történt halála ebben megakadályozta. Találmányairól a hazai és külföldi lapokba sok czikket írt. Budapesti Hirlap 1893. 76. szám. — 1893 . Vasárnapi Újság 13. SZ. arczk., Kennet 75. SZ. esti k., Nemzeti Hirlap 28. SZ. arczk. — Pallas Nagy Lexikona XIV. 288. 1. Pusztabonich István, Jézus-társasági áldozópap, szül. 1651. márczius 30-án Német-Ujvárt (Vasm.); 1668. október 27. lépett a rendbe; tanított grammatikát, azután hittérítő volt a törökök által leírt várakban és a rend generálisának segédje volt. Meghalt 1705. május 31. Budán. — Illyr imakönyvet adott ki. De flacfcer-SommereO0eZ,BiblÍOthéque-BiblÍo graphie VI. 1312. h. Pusztai Béla, színész, jeles komikus volt; a színműírás terén azonban jóval kevesebb siker kisérte ; nagyváradi származású volt. Színészi pályáját Gerőfinél kezdte és Jakab Lajos társulatánál folytatta ; 1886-ban kezdett nagyobb szerepeket játszani Szabadkán a «Thaliá»-nál; azután Budapestre került és 1892-ig a budapesti népszínház kedvelt tagja volt; végre két évig Kolozsvárt színészkedett. Meghalt 1894 decz. 7. Kolozsvárt 32 éves korában. — Három színművet írt, ezek : Jani és Juczi, énekes bohózat 3 felv. zenéje Delfin 11.-tól (először adatott a budapesti városligeti színkörben 1891.jún. 18.); második színművét 1892-ben adták elő ; a harmadik : A kis baba, bohózat 3 felv. (először szintén a városligeti színkörben 1893. szept. 10. került szinre). Czikke az Erdélyi írók és művészek Almanachjában (Kolozsvár, 1892. Hogy mentem én tönkre). Erdélyi írók és művészek Almanachja. Kolozsvár, 1892. arczk. — Fővárosi Lapok 1893. 251. SZ. — Vasárnapi Újság 1894. 50. Sz. (Nekr.). — Erdélyi Hiradó 1894. 284. SZ. Pusztai Béla, hírlapíró, Pászku Gyula főszolgabíró fia, szül. 1876-ban Lugoson (Krassó-Szörénym.); tanulmányait Orsován, Szegeden és Budapesten végezte. 1892-ben kezdett a hírlapokba írni, nagyobbára költeményeket, később tárczákat is; munkássága 1897-ig csupán szerény kísérletekből állott. A következő években