Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 11. kötet
P - Procopius János - Prodán Emil János
175 Prokopovszl ;ky—Prónay 176 várott (Pestm.); egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem orvosi karánál elvégezvén, 1881-ben egyetemes orvosdoktorrá avattatott. 1882-ben ösztöndíjas műtőnövendék lett az I. sebészeti klinikán s ugyanitt később mint második, majd mint első tanársegéd működött. Magántanári képesítést nyert 1894—95-ben s mint ilyen az erőművi sérüléseket, különös tekintettel a csonttörésekre és ficzamokra adja elő az I. sebészeti klinikán. A m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlései állandó központi választmányának titkára. Czikkei az Orvosi Hetilapban (1885. Bélbetüremkedés esete); a Gyógyászatban (1886. Vízsérvről, 1887. Spontán csonttörések, Kígyómarás esete, 1888. A vállficzamról, Észrevételek kóroktanához és therapiájához, A nervus ulnaris idegrostagja, 1889. A húgycsőbe és a hólyagba jutott idegen testekről, németül a Deutsche med. Wochenschriftben 1892, 1890. Újabb kőműtéti esetek, 1891. Adatok a húgyhólyagkövek képződésének ismeretéhez, Érdekesebb daganatok esetei, 1892. Traumás epiphysis leválás, 1894. A kis kaliberű lövedék hatásáról, 1895. Ujabb kőműtétek); a Brit. Med. Journalban (1888. A contribution to the statistics of stone operations); a Honvédorvosban (1888. Az első seb. kórodán 1887—88-ban észlelt lőtt sebek, németül az Internationale klin. Rundschauban 1889., 1890., 1888—89. tanévben észlelt lőtt sebek, 1888—89. tanévben észlelt csonttörések, 1891. Az egyetemi első seb. kórodán 1888—89. kezelt erőszaki sérülések); a Mentők Kézikönyvében (1891. Mentő eljárás a törzs és végtagok csontjai törésénél és ficzamánál); a Wiener med. Wochenschriftben (1892. Beiträge zur Kenntniss der Harnsteinbildung); a Zeitschrift für Chirurgieben (1892. Einige interessantere Fälle von Geschwülsten) ; a Centralblatt für Chirurgieben (1892. Zur Frage der Chloroformnarkose) ; az Ünnepi dolgozatok Kovács tanár 25 éves tanárkodásának emlékére czímű munkában (1894. Húgykőműtétekről); a Wiener allgemeine med. Zeitungban (1894. Über die Wirkung des kleinkalibrigen Geschosses). — Munkái: 1. Magyar orvosok és természetvizsgálók 1896. szept. 12. Budapesten tartott XXVIII. vándorgyűléseinek történeti vázlatai és munkálatai. Bpest, 1896. — 2. Útmutató a hadsebészetben. 96 ábrával és 6 kőny. táblával. U. ott, 1898. — 3. A székesfővárosi szent Margit kórház fiókosztályának 1898. évi betegforgalma. U. ott, 1899. ifj. Könyvészet 1891., 1898. — Hőgyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. 413. 817. 1. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Procopius János, orvosdoktor, szakolczai (Nyitram.) származású; az 1755. nyári félévben iratkozott be a jenai egyetemre ; 1758-ban Erlangenben orvosdoktor lett; azután gyakorló orvos volt Szakolczán. — Munkái: 1. Dissertatio inaug. medica de morbis haereditariis in genere. Erlangae, 1758. — 2. Sprava pro Lid obecný w wsech bydljcy, kiterakby Zdravoj sweho chraniti a w nemocech sobe pomahati mel. obecnemu dobrému z francauzke recsi prelozená skrze. Szakolcza, 1788. (Utasítás a köznép számára, hogyan kell megóvni az egészséget. Fordítás: Tissot után.) — Kézrati munkái : Signa, distinctiva filiorum Dei, eorumque in cruce gaudiorum, 8-rét 406 lap; Dictioniarium slavicolatinum, ívrét két kötet; Prodromus historiae litterariae Bohemicae, 4-rét 155 lap; Ars medica 5-rét 1132 lap; Collegium materiae medicae Joh. Friedr. Fasel, calamo excepit Joh. Procopius, 8 r. 666 lap (a m. n. múzeum kézirati osztályában). Annalen der oest. Literatur 1802. 50. sz. — Szinnyei Könyvészete. — Ábel-Mokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen 60. 1. Prodán Emil János, torna-tanár, szül. 1860. aug. 1. Gyulafehérvárt gör. keleti vallású rumén szülőktől; a gymnasiumot