Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 13. kötet
SZ - Szabó György - Szabó György - Szabó György - Szabó Gyula (búcsi) - Szabó Gyula - Szabó Gyula - Szabó Gyula - Szabó Ida - Szabó Ignácz
193 Szabó 194 érték. U. ott, 1898. — 3. Négerélet. U. ott, 1898. — 4. A ki mer az nyer. U. ott, (1899.) — 5. Áldás a jó tetten. U. ott, (1900.) —6. Testvéri szeretet. U. ott, (1900.) — 7. Gyermeki szeretet. U. ott, (1901.) — 8. Mindenki a maga szerencséjének kovácsa. U. ott, 1905. A m. n. múzeumi könyvtár példányairól. Szabó György, népköltő Tatában (Komáromm.), szegény napszámos szülők fia, 1857-ben 17 éves korában tünt fel verseivel; ekkor közadakozásból gyűjtött segélylyel Pápára küldték a ref. gymnasiumba tanulásra. — A Kalauz (1858. I. 2. sz.) közölt tőle két költeményt. Wurzbach, Biogr. Lexikon 41. k. 118. 1. Szabó György, róm. kath. lelkész Szent-Háromságon, szül. 1856. febr. 9. Csíkban (Maros-Tordam.). — Munkája : A legelső kötelesség. Őszinte szó a néphez a gyermekek iskoláztatásáról. Kiadja az erdélyi róm. kath. irod. társaság. Gyulafehérvár, 1883. Kiszlingstein Könyvészete. — m. Sion 1890. 624. 1. Szabó György. — Munkája : A szeszes ital molochja és szent János áldása. Kalocsa, 1906. Corvina 1907. 4. SZ. Szabó Gyula (bácsi), műegyetemi rendes tanár. Meghalt 1875 szept. 10. Egerben 31. évében. — AM. Mérnök és Építészegylet munkatársa volt. — Munkái : 1. A keskeny nyomú vasutak hivatása közlekedési eszközeink sorában. Kiváló tekintettel a magyar Alföldre. A gróf Lónyay Menyhért-féle díjjal a m. t. Akadémia által jutalmazott pályamunka, Bpest, 1874. — 2. Tíz vasút építéstan. U. ott, 1874. (Kőnyomat. Összeállították Gonda Béla és Vámos Dezső.) Petrik Könyvészete.— Vasárnapi Újság 1875. 38. sz. (Nekr.) és gyászjelentés. Szabó Gyula, tűzoltó-parancsnok, vármegyei tűzoltó-szövetségi alelnök Kismartonban (Sopronm.). — Munkái: 1. A galánthai herczeg Esterházy Miklós , Id. Szinnyei J., Magyar írók XIII. főm. védnöksége alatt álló kismartoni önkéntes tűzoltó-testület 25 éves története 1874—1899. Arczképekkel. Sopron, 1899. (Magyar és német szöveggel.) — 2. Tűzrendészeti kormányrendelet. Sopron vármegye tűzrendőri szabályrendeletei. A magyar országos tűzoltó-szövetség szabályzatai. U. ott,1899. Magyar és német szöveggel. — 3. Buch der Feuerswehrmänner. (Feuerwehr-Katechismus). U. ott, 1902. (2. kiadás. U. ott, 1904. Ford. magyarból Greidl Gyula.) Petrik, M. Könyvészet 1886—1900. Szabó Gyula, jogi dr., városi tanácsos, egyetemi magántanár, szül. Nagy-Kőrösön, hol akkor atyja Sz. Károly, történetíró ref. gymnasiumi tanár volt (anyja felsőkubinyi Meskó Ida); egyetemi tanulmányait Kolozsvárt és a párisi Sorbonnban végezte. Jogi tanulmányainak befejezte után, Kolozsvárt katonai kötelezettségének tett eleget és jogi doktori oklevelet szerzett. Azután városi hivatalba lépett szintén Kolozsvárt, hol miután kilencz évig főjegyző volt, tanácsossá választották meg, hol egyszersmind egyetemi magántanár volt. Meghalt 1901. ápr 21. Kolozsvárt. — A M. Polgárnak munkatársa volt, hova politikai és közjogi czikkeket írt. (1884. 186., 195—204., 208., 209., 218., 230. sz. sat.). ;)/. Polgár 1901. 91., 92. SZ. — Vasárnapi Újság 1901. 17. sz. (Nekr.) Szabó Gyula, szegedi lakos. — Munkája : Néhány szó a létesítendő árucsarnok-szövetkezetekről. Szeged, 1902. A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Szabó Ida. L. Fekete Józsefné. Szabó Ignácz, nyug. főgymnasiumi tanár, szül. 1832. febr. 1. Egerben, hol középiskoláit 1848-ban végezte. Résztvett az 1848—49. szabadságharczban mint honvédtüzér Bem alatt és 1849. az alvidéki (Vetter) hadtestben. A két évi bölcseleti tanfolyamnak Egerben befejezte után, mint tanárjelölt a pesti és bécsi egyetemet látogatta. 1858-ban neveztetett