Szivárvány, 2009 (30. évfolyam, 321-330. szám)

2009-01-01 / 321. szám

JANCSIK PÁL Őzikék Kék az ég, mély, tiszta kék... Amott meg az őzikék, ott a szántón, a mezőn, kecsesen és szökkenőn, kényesen a puha hóban, mintha fáznának valóban, s azért szöknének nagyot, kerüljék ki a fagyot. Pedig hát dehogyis fáznak, csak játszanak, csak cikáznak, hisz gyermekek - őzikék, kedvük ragyog, mint az ég, s míg szökellnek, míg szaladnak, kedvükből nekem is adnak: szétszórják a friss havon... Messze járnak már nagyon, hátsójukon hóka folt. Hát ennyi. Volt, ami volt. BAK­LÁRA rajzai

Next