Szivárvány, 2015 (36. évfolyam, 381-390. szám)
2015-01-01 / 381. szám
KANYADI SÁNDOR Feketerigó Ablakomban - nagy a hó, halihó! ott sétálgat egy feketerigó. Jár a szeme, oda néz, ide néz, sétálgat, mint egy igazi zenész. De most nekünk nagy a hó, halihó! nem fuvoláz a feketerigó. Egyet-kettőt csitteget, csetteget, kifizeti ennyivel a telet. MÜLLER KATI, képszerkesztő LÁSZLÓ NOÉMI Tél A tél egy alvó óriás fehér lehelete, a horkolása hóesés, szelet prüszköl vele, felhőt szuszog, jeget süvít, ködöt fúj, fényt csihol, csilingel, mikor álmodik, nyüszítve fuldokol, két szeme csukva, mögüle süt bágyadtan a nap, ha kinyílik, a ragyogás csak egyre fagyosabb, a levegő, mint az üveg, megtámaszt és bezár, csőrével kopog rajta egy tavaszhozó madár.