Szocialista Művészetért, 1962 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
Eredményesen tanácskozott AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI KONFERENCIA Két év elteltével másodszor rendezte meg december 15-én a Fészek-klubban a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége a művészeti intézmények és vállalatok műszaki küldötteinek konferenciáját. A tanácskozáson képviseltette magát a Művelődésügyi Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Fő-Óvári Győző előadása elején megemlékezett az 1959-ben tartott konferenciáról, majd kiemelte: korunk művészeti életére milyen döntő módon rányomja bélyegét a technikai forradalom. Az új technika napról napra jelentkezése a műszaki dolgozók magasfokú felkészültségét követeli meg. Állami szerveink, szakszervezetünknek és műszaki dolgozóinknak elsőrendű kötelessége mindent megtenni a technikai színvonal és szakképzettség emeléséért, a munkafegyelem és munkaszeretet megerősítéséért. A műszaki bizottság nemrégiben részletesen megvizsgálta városi Tanács. Vass Imre főtitkárhelyettes üdvözlő szavai után Lukács István, a közgazdasági osztály vezetője ismertette a konferencia napirendjét. Ezután került sor Óvári Győzőnek, az Országos Műszaki Bizottság titkárának beszámoló jelentésére, számos művészeti intézmény és vállalat műszaki helyzetét. Az utóbbi években felhasznált jelentős összegek ellenére a műszaki helyzetkép számos területén nem kedvező. Az épületek szempontjából a művészeti terület a rekonstrukció, a fokozott ütemű felújítás korszakát éli. Állami szerveink nagy és tiszteletre méltó erőfeszítéseket tesznek az elhanyagolt állapotban levő, terjedelmükben elégtelen, funkcionálisan alkalmatlan objektumok állagának megőrzésére, feljavítására, célszerűbbé tételére. Néhány tényező azonban a lehetőségek keretén felül is fékezően hatott az épületek rekonstrukcióira. Az elmúlt időszakban még nem mindig érvényesült kellő mértékű perspektivikus tervszerűség a tervek kidolgozásában és összehangolásában. Hátrányos volt a döntésnek évekig történő halogatása néhány nagy fejlesztés kérdésében. Nem egy intézménynél évente jelentős öszszeg folyt el ötletszerű munkákra. Ezért a műszaki bizottság javasolta, hogy az országos méretű, összehangolt tervek pontosan vegyék figyelembe az arányos fejlődés követelményét, az elérendő célokat, és a szükséges anyagi eszközöket. A tervek kidolgozásában nélkülözhetetlen a nemzetközi szinten legkorszerűbb és az üzemeltetés szempontjából leggazdaságosabb megoldások keresése A szakmai felszerelés helyzetével foglalkozva az előadó elmondotta, hogy ezt a tényezőt az épületeknél is mostohábban kezelik az irányító szervek. A műszaki bizottság vizsgálatai során úgy találta, hogy a szakmai felszerelés fejlesztésére alig vannak tervek. Dicséretes kivétel e tekintetben a Rádió és Televízió, valamint a Mokép. Megállapította azt is a bizottság, hogy a szakmai felszerelés jelentős része a hazai kereskedelemben alig, vagy használhatatlan minőségben kapható. A műszaki bizottság nézete szerint a jelenlegi Filmtechnikai Vállalatban a művelődésügyi tárca saját igényeit kielégítő, kis szériára berendezkedő célvállalatának létrehozása volna a helyénvaló. Óvári Győző ezekután részletes javaslatokat ismertetett a műszaki fejlesztés tervszerűségének és hatékonyságának növelése, a rendelkezésre álló anyagi eszközök eredményesebb felhasználása érdekében. Szó esett a beszámolóban a helyi erőforrások kihasználásának fontosságáról, az újítómozgalom jelentőségéről, a műszakiak szakképzésének tennivalóiról, a színpadi dolgozók szakmásításának időszerű voltáról. A referátum ezután a bérezés kérdéseivel foglalkozott, és részletesen elemezte a művészeti intézmények és vállalatok munkavédelmi helyzetét, az előttünk álló tennivalókat. Végezetül beszámolt az 1959. évi konferencia határozata alapján megalakult műszaki bizottság munkájáról. Ismertette a bizottság munkatervét, és javasolta, hogy a műszaki bizottság nevét a SZOT mellett és az egyéb szakterületeken az elmúlt időszakban működött szervekhez hasonlóan mérnök-műszaki tanácsra változtassuk. Ez az elnevezés kifejezi a fizikai és szellemi tevékenységet kifejtő műszakiak részvételét, a bizottság munkájának természetét. Hozzászólások A vitát Augusztin Ferenc (Budapesti Filmstúdió) nyitotta meg. Foglalkozott a filmstúdióbeli művészek és fizikai dolgozók kapcsolatával, majd javasolta: a gépbehozatalt együttesen kell megvizsgálni a nyersanyag-exporttal. Jobbágy Pál (Vígszínház) a színházi díszletező munkások szakmásításának fontosságáról beszélt. Javasolta, hogy a lejátszott díszleteket egy országos díszletgyűjtőbe kellene összehordani, hogy mások is felhasználhassák. Törköly János (Operaház) azt hangoztatta, hogy mily szükség van a színpadmérnökök hosszabb, elmélyült külföldi tanulmányútjaira. Felhívta a figyelmet a nyelvtanulás, a külföldi színpadtechnikai lapok olvasásának fontosságára. Török Béla (Televízió) arról szólt, hogy világosítói állást csakis villanyszerelő szakképzettséggel rendelkező személy tölthessen be. Nézete szerint nagyon szükséges a műszaki vezetők oktatása és a mestervizsga letétele. Takács Márton (Gárdonyi Színház, Eger) a tájelőadások alkalmával megismert művelődési otthonok színpadtechnikai gyengéiről számolt be. Javasolta, hogy a művelődési otthonok színpadépítésére adjanak ki alaposan megvizsgált, a gyakorlat követelményein felépített típusterveket. Nagy Endre (József Attila Színház) a színházak rekonstrukciójánál észlelt hiányosságokat ismertette. Kifogásolta, hogy náluk a műszakiak leleményességét nemegyszer még egy „köszönöm”-mel sem jutalmazzák. Nem helyeselte, hogy színházuknál kereken egy év óta nem volt műszaki értekezlet. Légrády Sándor, a művelődésügyi minisztérium főmérnöke válaszolt azokra a kérdésekre és javaslatokra, amelyekre ehelyütt és azonnal feleletet tudott adni. Az ebédszünet után Szamosi Sándor (Televízió) arról számolt be, hogy intézményünknél nemegyszer 70—80 túlórát nem fizettek ki. Patay Gyula (Veszprém megyei Moziüzemi Vállalat) szintén arról beszélt, hogy az új építésű" művelődési házak akusztikailag rendre rosszul tervezettek. Sürgette a filmforgalmazási műszakiak szakmai továbbképzését. Mogyorósi Lajos (Operaház) kifogásolta, hogy külföldi tapasztalatcsere utakra műszakiakat nem visznek ki. Bírálta az Erkel Színház új szellőző berendezésének elhelyezését. Tóth Zakariás (Filmtechnikai Vállalat) hosszaltotta hozzászólásában a konferenciák közti kétéves időt. Bírálta a művelődésügyi minisztérium és más államigazgatási szervek vezetőit, hogy nem jelentek meg e jelentős megbeszélésen. Szót emelt a műszaki utánpótlás nevelése érdekében, sürgette a művészeti-műszaki irodalom kiadását. Aláhúzta annak fontosságát, hogy a művészeti vezetők is ismerkedjenek meg a modern technika minimumával. Németh István (Budapest Filmstúdió) a bizottságban olyan kooperációs szakcsoport felállítását kérte, mely a külföldi kapcsolatok ápolásával, a külföldi műszaki irodalom ismertetésével foglalkozik. Mészáros Imre a győri színház raktárának helyzetével foglalkozott. Róna László (Vígszínház) ugyancsak sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az államigazgatási vezetők távolmaradtak e konferenciáról. Bírálta a vidéki színházakban dívó mértéktelen túlóráztatásokat. Ugyancsak kérte a műszaki szakkönyvek lefordítását, ismertetését. Somhegyi József (Operaház) a szakmunkásképzésről és aszocialista munkaverseny jelentőségéről beszélt. Wardl László (Szolnok), Soós László (Madách Színház) és Kovács Tamás (Operettszínház) felszólalásaikban a színházi műszakiak szakmásításának kérdéseivel foglalkoztak. Utánuk Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkárhelyettese szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy ez a konferencia, mely elmélyülten és a gazda hangján tárgyalta a műszaki helyzetet, lényegében munkamegbeszélés volt. Örömmel állapította meg, hogy ezen a tanácskozáson nagyszerűen megnyilvánult a XXII. kongresszus szelleme, valamennyi felszólalásból az őszinte segíteni akarás, a művészeti terület technika fejlesztésének szándéka tűnt ki. A konferencián felvetett elgondolások, javaslatok egy hosszú időre szóló tervezés körvonalait alkotják. Szinte nem is egy ötéves tervidőszakra szóló felelősségteljes, életrevaló ötlet, tanács, javaslat hangzott itt el. Szólt ezután az újító mozgalom jelentőségéről, a takarékosság kérdéséről, és arra kérte a művészeti terület itt megjelent műszaki küldötteit, hogy műszaki munkatársaik körében is terjesszék azt a felelősségérzetet, amit itt megnyilvánítottak, hogy valóban mindnyájunk ügye legyen a műszaki fejlesztés. Óvári Győző válasza után a konferencia elfogadta a bizottság nevének mérnök-műszaki tanácsra történő megváltoztatását. A műszaki munka szerepe művészeti életünkben Óvári Győző beszámolóját mondja Mérnökök, műszaki vezetők . . . . . . az Operaház műszaki küldöttei hallgatják a konferencia felszólalóit Központi vezetőségünk ülése A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének Központi Vezetősége 1961. december 22-én a szakszervezet székházában ülést tartott. Az ülés napirendje a következő volt. 1. Jelentés a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének 1961. évi munkájáról, a központi vezetőség 1962. évi munkaterve. 2. Határozati javaslat a szakszervezeti választások előkészítésére és lebonyolítására. A központi vezetőség ülését, határozatait lapunk következő számában részletesen ismertetjük. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége elnökségének ülése Szakszervezetünk elnöksége december 18-án ülést tartott. Első napirendi pontként a Jelentés a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége 1961. évi munkájáról, a központi vezetőség és az elnökség 1962. évi munkaterve szerepelt. Beható és elemző vita után az a vélemény alakult ki, hogy szakszervezetünk az elmúlt év folyamán sokrétű, eredményes munkát végzett, és súlyát, hatását megnövelte társadalmi életünkben. Szakszervezetünk elért eredményeit meg kell ismertetnünk szaktársainkkal. Az elnökség megállapította, hogy az 1962. évi munkaterv — a IV. kongresszus határozataira támaszkodva — következetesen folytatja az 1961-ben megrendezett munkát. Ezután került tárgyalásra a Jelentés a művészeti területet érintő jogszabályok felülvizsgálati munkájáról. A Művelődésügyi Minisztérium, valamint a Magyar Rádió és Televízió igazgatósága képviselőinek részvételével lefolytatott vita után az elnökség elismerését és köszönetét fejezte ki a jogszabályok felülvizsgálatában részt vett elvtársaknak, személy szerint dr. Bányai Bórántnak. Az előterjesztést elnökségünk kiindulási alapnak elfogadta, s megbízta a titkárságot, hogy a fontossági sorrendet megállapítva, az államigazgatási szervekkel együttesen, kezdjen hozzá a megvalósításhoz. Beható vitában elemezte az elnökség a SZOCIALISTA MŰVÉSZETÉRT szerkesztési és terjesztési helyzetéről készített jelentést. Elismeréssel állapította meg az elnökségi lap munkájának javulását, ugyanakkor határozatot hozott a szerkesztési és terjesztési feladatokról, valamint megbízta a titkárságot a szerkesztőbizottság megerősítésével. Ezek után tudomásul vette az elnökség a Kilián testnevelési mozgalom tapasztalatairól és az 1961. évi szakszervezeti üdültetésről készített jelentéseket.. Szocialista MŰVÉSZETÉRT . KÖZÉRDEKŰ ÜZENETEK Szilveszteri gázsi A színházi dolgozók munkafeltételeit szabályozó 4298/1949. MT. sz. rendelet a szilveszter éjjeli második előadás teljesítéséért a színészek és a zenészek részére kétszeres munkabér fizetését írta elő. Ezt a rendeletet módosította a munkaügyi miniszter 122/1961/14/Mü. M. sz. utasítása. Az új rendelkezés a szilveszter éjjeli előadáson közreműködő valamennyi művészeti dolgozóra (színész, magánénekes, magántáncos, zenész, ének- és tánckari tag, segédszíni és ügyelő, súgó) kiterjesztette a fenti rendelkezés hatályát. Az utasítás vonatkozó részét idézzük: „(3) A szilveszter éjjeli második előadásé, a színházi művészeti dolgozó részére a (4) bekezdés szerint egy napra eső bér kétszeres fizetendő. (4) Havi fizetéses alkalmazottaknál az eg munkanapra járó bér: a dolgozó (tárgy) ha. alapbére osztva a tárgyhónap munkanapjának számával.”