Szocialista Művészetért, 1964 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1. szám
Szocialista MŰVÉSZETÉRT flátfrgxitás magyar barátainknál Október derekán érkezett meg Budapestre a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének meghívására a Lengyel Könyv, Sajtó és Rádió-Televízió Dolgozói Szakszervezetének delegációja. A látogatás célja elsősorban a lengyel delegáció megismerkedjen az egyik legfiatalabb propaganda- és művészeti intézmény szervezeti felépítésével, a munka- és bérviszonyokkal, továbbá a Magyar Rádió és Televízió Szakszervezetének működésével. A televízió, ami különösen a szocialista országokban még nemrég gyermekcipőben járt — ma már hatalmas tömegnevelő eszköz. Több mint két millió a televíziónéző Magyarországon, több mint hat millió Lengyelországban. Kevés néző van tisztában azzal, hogy mily módon készítik elő a műsort a „hátországban". Egész sereg híres név és személy mögött majdnem mindig ott rejlik a névtelen technikai, termelési és igazgatási kollektíva hangyaszorgalommal végzett munkája. Ezzel kapcsolatban keressük mi is a legjobb szervezeti formákat, a leghelyesebb munkafeltételek megteremtését, valamint az egyes dolgozó csoportok anyagi ösztönzésének helyes formáit. Magyarországi látogatásunkat nagyon hasznosnak tartjuk. Megismerkedtünk sok érdekes, eredeti ésjól megfontolt bér- és szervezeti megoldással. Megnyerte a tetszésünket a szakszervezet munkája, amely nagy eredményeket ért el a szociális és a dolgozókról gondoskodás kiterjesztése terén. Bizonyára befolyással van erre a szakszervezet szervezeti felépítése. A szövetségi forma lehetővé teszi az önkormányzat nagy érvényesülését, és a szakszervezeti munka egyes központjainak kezdeményezéseit. Úgy tűnik nekünk, hogy a magyar elvtársak a rendkívül komplikált probléma megoldásához, éspedig az alkotóműhelyeknél folyó szakszervezeti munka helyes szervezeti felépítéséhez legközelebb állanak. A kölcsönös tapasztalatok közelebbi megismerésének szükségessége egyenesen arra kötelez, hogy megkeressük szakszervezeteink között a közelebbi és szilárd kapcsolati formákat. Egyelőre ezeket a központi kérdéseket körvonalazhatjuk: — a rádió és televízió dolgozói tapasztalatainak, valamint az oktatási csoportoknak kicserélése, — közös kidolgozás és tapasztalatcsere munkabiztonság és üzemi higiéné terén a rádió és televízióban, — továbbá közvetlen kapcsolat létesítése a budapesti és a varsói rádió és televízió szakszervezeti bizottságok között, — és végezetül a szakmai idegenforgalmi csoportok kicserélése a kölcsönös, jobb megismerés valamint a személyes baráti kapcsolatok érdekében. ONICHIMOWSKI Leon Jogszabály-mutató A művelődésügyi miniszter 169/1963. (MK. 20.) MM. sz. utasításában rendelkezett a filmgyártás átszervezéséről (megjelent a Művelődésügyi Közlöny 1963. október 15-i számában). Az óradíjátalányos pedagógusok munkaviszonyával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 6/1955. (OK 13.) OM sz. utasítás módosításáról intézkedik a művelődésügyi miniszter 171/1963. (MK. 20.) MM sz. utasításában (megjelent a Művelődésügyi Közlöny 1963. október 15-i számában). Az oktatási intézmények dolgozói részére fizethető pótlékok számítási alapját meghatározó egyes jogszabályok módosításáról rendelkezik a művelődésügyi miniszter 172/1963. (MK 20.) MMsz. utasításban (megjelent a Művelődésügyi Közlöny 1963. október 15-i számában). A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények elkövetőinek üldözésére vonatkozó hivatalos közlemény jelent meg a Művelődésügyi Közlöny 1963. november 1-i számában. A felsőfokú levelező hallgatók részére szervezett konzultációs központok vezetőinek díjazásáról szóló 135/1961. (MK 13.) MM sz. utasítás módosításáról rendelkezik a 176/1963. (MK 21.) MM sz. utasítás (megjelent a Művelődésügyi Közlöny 1963. november 1-i számában). A képzőművészeti és iparművészeti alkotások, valamint dekorációs anyagok többszörösítésének és forgalombahozatalának szabályozásáról szóló 1959. évi 12. számú tvr. módosításáról rendelkezik a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 25. sz. tvr-ben (megjelent a Magyar Közlöny 1963. október 20-i számában és a Művelődésügyi Közlöny 1963. november 15-i számában). A vállalatok kategóriába sorolásáról intézkedik az 1026/1963. (XI. 6.) Korm. sz. határozat (megjelent a Magyar Közlöny november 6-i számában). A társadalmi tanulmányi ösztöndíj szabályozásáról szóló 22/1963. (XI. 21.) Korm. sz. rendelet végrehajtásáról rendelkezik a művelődésügyi miniszter 6/1963. (XI. 6.) MM sz. rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 1963. november 6-i és a Művelődésügyi Közlöny november 15-i számában). Az államtitoknak tekintendő adatokról rendelkezik a 31/1963. (XI. 17.) Korm. sz. rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 1963. november 17—i számában). Az alsó és középfokú oktatási intézmények dolgozóinak üzemi étkeztetéséről intézkedik a munkaügyi miniszter 124/1963. (23) MüM sz. utasítás (megjelent a Munkaügyi Közlöny 1963. november 29—támában). A tanácsok művelődésügyi, szakigazgatási szerveinél népművelési munkakörben alkalmazott dolgozók szakképesítéséről rendelkezik a művelődésügyi miniszter 180/1963. (MK 23.) MM sz. utasítás (megjelent a Művelődésügyi Közlöny 1963. dec. 1-i számában). Az egyes népművelési intézményi munkakörök betöltéséhez szükséges szakképesítésről rendelkezik a művelődésügyi miniszter 181 1963. (MK 23.) MM sz. utasítás (megjelent a Művelődésügyi Közlöny 1963. december 1-i számában). , • 'S'Sife? -víg:-' Elnökségi ülés A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöksége 1963. december 9-én székházunkban ülést tartott. Az elnökség megvitatta és jóváhagyta a szakszervezeti szövetség 1964. évi munkatervét, valamint az elnökség első félévi munkaprogramját. Megtárgyalta ezek után a művészeti szakszervezetek 1963. évi nemzetközi munkáját, s elfogadta az 1964. évre készített nemzetközi munkatervet. Ugyancsak jóváhagyta az elnökség a művészeti szakszervezetek 1964. évi kulturális alapjának felosztására tett javaslatot, majd hozzájárult az 1963 évi költségvetés néhány részének átcsoportosításához. Aktivistáink, az szb-elnökök és titkárok gyülekeztek össze december 16-án a szakszervezeti székházban, hogy országos tanácskozáson elemezzék, megvitassák azokat a tennivalókat, amik az alapszervezeti vezetőségekre várnak a központi vezetőség október 28-i határozatából következőleg. A tanácskozáson, amelyre csaknem valamennyi alapszervezet választott vezetősége elküldte felelős képviselőjét, Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára ismertette a központi vezetőség október 28-i ülésén elfogadott, a művészeti szakszervezetek nevelő tevékenységéről szóló határozatot. (Megjelent a SZOCIALISTA MÜSZETÉRT 1963. évi 12. számában.) A számos elvi és módszertani útmutatást magában foglaló beszámolót korreferátumok egészítették ki, így került sor az alapszervezeti nemzetközi propagandamunka kérdéseire, majd a munkaértekezletek, termelési tanácskozások szerepe és rendszere ismertetésére, végül a SZOCIALISTA MŰVÉSZETÉRT szerkesztési és terjesztési problémáit ismertető referátum elmondására. A tájékoztatók elhangzása után a szakszervezeti bizottságok képviselői szakmánként megvitatták a beszámolókat, majd megállapodtak a soron következő tennivalókban ftMHKfl E0PETC8, Afrika szabad lesz II NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM híreiből — DÉL VIETNAM jelenlegi helyzetét vizsgálta meg október 20—23 közti időben Hanoiban Ázsia, Ausztrália, Afrika, Latin-Amerika és Európa 32 országának küldöttsége, s a konferencia végén megalakult a Nemzetközi Szakszervezeti Szolidaritási Bizottság a délvietnami nép harcának támogatására. E szolidaritási bizottság felhívással fordult a nemzetközi munkásosztályhoz, a szakszervezetekhez: erősítsék továbbra is anyagi és erkölcsi téren a vietnami nép felszabadulási harcát. December 20-át, a Délvietnami Felszabadítási Nemzeti Front megalakulásának 3. évfordulóját, szerte a világon nemzetközi szolidaritási napként megünnepelték. A művészeti szakszervezetek országos szb-értekezletének részvevői december 16-i tanácskozásukon táviratban fejezték ki a délvietnami néppel forró szolidaritásukat. A KÉT NÉMET ÁLLAM szakszervezeti aktivistái és a munkásképviselői november derekán találkozóra jöttek össze Berlinben. A megbeszélés napirendjén közös érdekű kérdések szerepeltek. Az NDK szakszervezeteinek képviselői kérték nyugatnémet szaktársaikat, hassanak oda, hogy a nyugatnémet politika cselekvően járuljon hozzá a béke megszilárdításához, a leszerelést szorgalmazó kezdeményezések útján. A konferencia hangoztatta: az összes vitás kérdést, különösen a két német állammal kapcsolatban, tárgyalások útján kell rendezni. A nyugatnémet munkások kifejezést adtak ama kívánságuknak, hogy szorosabb együttműködést szeretnének teremteni az NDK szakszervezeti mozgalmával. — ÉRDEKESSÉGEK AZ AFL— CIO kongresszusának határozataiban: Az amerikai AFL—CIO szakszervezet V. kongresszusa több határozatot fogadott el az amerikai szakszervezetek tevékenységével és egyes nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban. Az egyik határozat a polgárjogokra vonatkozik, s különösen utal a fehér és a színes bőrű munkások közötti megkülönböztetés megszüntetésére. A határozat követeli a faji megkülönböztetés felszámolását az Egyesült Államokban, valamint a szakszervezetek kebelében. Egy másik határozat leszögezi: „Az Egyesült Államoknak további erőfeszítéseket kell tennie, hogy világegyezmény tiltsa be az összes nukleáris fegyverkísérletet.” Ugyanakkor, jellemző módon, a határozat kéri a NATO tömb megerősítését. Állást foglalt a kongresszus a Dél-Afrikai Köztársaságban folytatott apartheid-politika felszámolása mellett. — KECSKEMÉTI JELZÉSEK. Taggyűlésen voltunk a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat szakszervezeténél. Ködös, hideg december közepi nap volt, a tagság fele mégis begyülekezett — ami moziüzemnél nem kis szó, különösen ekkora megyéből! — a félévszázados fennállását ünneplő mozi előcsarnokába. Nem értékelni akarom az szb beszámolóját, Sem a taggyűlés résztvevőinek aktivitását, inkább azokat a jelzéseket szeretném felerősíteni, amiket a záporozó felszólalásokból sikerült feljegyeznem. íme, néhány, minden sorrendiség nélkül: 1. A dolgozók szemében az szb éppen olyan felelős a mértéktelen túlóráztatásért, mint a munkák elvégzését elrendelő vállalatvezetés. Miért nem gondoskodott ugyanis a helyesebb munkaszervezés biztosítűsairől ? 2. Akármilyen szb-t, nézünk meg, rendszerint az intézmény legjava dolgozóiból kerül ki, akiknek vállalati, intézményi gondja-bajat ennivalója is régió. Ha aztán nem támaszkodnak a bizalmiakra, nem építenek ki velük eleven és állandó kapcsolatot, bizony könynyen megkapják a dolgozóktól. „Oly messzi vannak az szb-beli elvtársak tőlünk, akár Makó Jeruzsálemtől”. 3. Az egyszerű emberek, a kétkeziek igazságérzete szememben nem egy ízben felér a jogtudorokéval. Helyeslik az új premizálási formát a moziknál. De féltucat falusi dolgozó most is felállt, s számon kérte a szakszervezettől: ha a jegyszedő mást is csínél a siker érdekében, mint csak jegyet tép, akkor miért nem részesülhet a prémiumból? 5. A szakszervezeti munka nem munkaidőn túli tevékenység, nem is órákban-percekben fejezhető ki. Csakis azok a körzetvezetők, ellenőrök, műszakiak számolhatnak be eredményről, akik meglelik azokat a perceket, amikor mozgalmi dolgokról is szót érthetnek. Vagyis a szakszervezeti ténykedés hivatás dolga is. Akként illik bánni tehát az aktív szakszervezeti aktivistákkal . . . A VÉGZETT FŐISKOLÁSOK vidéki szerződéséről emlékezett meg a televízióban Várkonyi Zoltán főrendező egy színházi beszélgetés során, s elmondta: azért nincsenek fiatal színészek a Vígszínházban, mert egy rendelkezés a főiskolát végzett fiatalokat arra kötelezi, hogy vidéki színházban kezdjék meg két éven át a pályát. Azonban 24 éves korában sem tud feljönni a színész, mert ..a helyi tanács rábeszéli, hogy maradjon még, hiszen a közönség megszerette”, majd hozzátette: gondolkodni kellene valami megoldáson, hogy a végzett főiskolások gyorsabban feljöjjenek vidékről Budapestre. Hiszen mint főiskolai tanár tapasztalta: nem egy fiatal művész szívesen megy vidékre, mert míg Pesten ki tudja, mikor jut szerephez, ott ,,Hamletet játszhatja”. Mondanom sem kell, ha nem tv-ben hangzik ez el, nyomban akadt volna vitapartnere Várkonyi Zoltánnak. Megszólaltak mindjárt a vidéki lapok is. Az ,,Északmagyarország” megírta, hogy a miskolci Nemzeti Színháztól ebben az évadban három fiatal színész költözött fel Pestre, s egy főiskolát hat hónapja végzett ifjú művészjelölt még az évad kezdete előtt (!) nyilatkozott egy országos lapnak, mondván: ő a Vígszínház ösztöndíjasa, és miskolci működését már eleve csak átmeneti időnek tekinti. Ehhez hozzáteszem: a kecskeméti színháznál a szakma, nem éppen mai, ismert nevei panaszkodtak ott jártamkor: nincs fiatal színész a társulatnál! Mondjak más, kis-Weimarnak mondható magyar nagyvárost, ahonnan a fiatal művészek, ha aznap nincs dolguk, máris Pestre szaladnak? Amikor amúgy is Budapestre összpontosul a magyar kulturális élet számos megnyilatkozása, amikor itt van a színészek saját színpadon kívüli szereplési és ne szemérmeskedjük el, honoráriumszerzési lehetősége, akkor nem a televízióban, tehát katedrál kinyilatkozás formájában, de nyílt, őszinte vitában kellene tisztázni e kérdést. Akár lapunk hasábjain is. — KÖNNYEBB A FILMLABORATÓRIUMBAN használt vegyszerekből kivonni az ezüstöt, mint a kézirattengerből egy-egy verset elhalászni, ami becsordogál levelenként, bóknétástól az ún. magyarnóta bizottsághoz. Akad szerző, akinek írd és mondd: 260 dala várja a jobblétet a bizottság irattárában. Hogy minő dalocskák? Hadd idézzünk két strófát. „Furulyáz a bojtárgyerek, legelteti a nyáját. Erdőszélen barna kislány nehéz szívvel hallgatja a nótáját. Elmélázva szomorkodik, arca könnytől harmatos, AJU neki furulyázott. Már a magas mennyországban lengeti a tollbokrétás kalapot.” Gondolom, a másik sem éppen alábbvaló. „Milyen megtört ma a szemed, milyen sápadt az arcod. Talán bizony éjszakánként szerelmünknek keresztfáját faragod. Úgy érzem, hogy elkészült már, gyalulod is titokba’, talán bizony most vered be, talán bizony most ácsolod az eleven húsomba.” És még mondja valaki, hogy nincs szükség erre a magyarnóta bizottságra! Ugyan helyén legyen szívük, eszük, jó ízlésük, hogy — völgyzáró gát módján — öntestükkel feltartóztassák az ehhez hasonló danák vízözönét! (V. I.) A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat két kiváló dolgozója: Bárányi és Szurok szaktársak a taggyűlés végeztével