Szocialista Művészetért, 1965 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1965-01-01 / 1. szám

K­özismert tény, hogy a szakszervezetek alapsza­bályzata a számvizsgáló bi­zottságok munkájának nagy jelentőséget tulajdonít. A számvizsgáló bizottság a szak­­szervezeti bizottság mellé rendelt szerv­ munkájáért, kötelezettségeinek teljesítésé­ért a taggyűlésnek, illetve fel­sőbb választott szervnek tarto­zik felelősséggel. Mindezek figyelembe véte­lével végzi a Magyar Rádió és Televízió Szakszervezetének számvizsgáló bizottsága is a munkáját. Bizottságunk há­rom tagból áll: kettő a rádió­tól, egy a televíziótól került megválasztásra. Most, a veze­­tőségválasztó taggyűlésen tar­tandó beszámolóra gondos munkával, az előző választás óta összegyűjtött adatok pon­tos összeállításával készül fel. A számvizsgáló bizottság elnökét a szakszervezeti bi­zottság üléseire minden alka­lommal meghívják, így folya­matosan látja az szb munká­ját, és ha szükséges, tanáccsal vagy közreműködéssel segí­teni tud az szb-nek. A költ­ségvetést a számvizsgáló bi­zottság aláírja, s ügyel arra, hogy a tervszerű gazdálkodás előírásait betartsák, a költség­­vetés szerint gazdálkodjanak. Mindkét intézménynél ellen­őriztük a tagdíjbesorolást. A televíziónál az szb-vel együt­tesen tételesen felülvizsgáltuk és egyeztettük az I. alapszer­vezet kartonjait és tagköny­veit. A nagy taglétszámra te­kintettel ugyan a többi alap­­szervezetnél ezt nem tudtuk elvégezni, de szúrópróba sze­rűen azoknál is ellenőriztük: helyesen tüntették-e fel az il­letményeket, megfelelő-e a besorolás, megfelelően fize­tik-e a tagdíjakat. A szakszervezeti szövetség revíziója óta fokozottabban ellenőriztük, hogy rendben vannak-e a bizonylatok a rendezvények elszámolásánál. A megmaradt jegyeket bizott­ság jelenlétében semmisítik meg, erről jegyzőkönyvet vesznek fel, s ebben a bizott­ságban a mi küldöttünk is részt vesz. A számvizsgáló bizottság erőteljesen igyekszik felszá­molni a tapdíj-elmaradásokat. Úgy látjuk, az utóbbi hóna­pokban jelentős javulás mu­tatkozott. Sajnos, minden jó­akaratunk ellenére is a nyári szabadságolások és az iskolá­zások idején nagyobb arányú tagdíjelmaradás következik be évente. A havi két­ alkalom­mal történő elszámolást nem tudtuk megvalósítani. Az alapszervezetek gazdasági fe­lelősei 6—17 között kapják mag havi bélyeg­ellátmányu­kat. A tagdíjbeszedés a 17-i illetményből történik, s azzal 25-en számolnak el. Amennyi­ben 25 és a kötelező 6 között bélyegigénylésre kerülne sor, azokat azonnal kiegyenlítik a gazdasági felelősök. Megemlí­tem, hogy a selejtezésnél, a leltározásinál mindig jelen van a számvizsgáló bizottság l­apunk valamennyi olvasójának m­­unkatársának boldog új évet kíván a SZEU­IÁS­ISTA MŰVÉSZETÉRT szerkesztő bizottsága elnöke, s aláírja a jegyző­könyveket. Ugyancsak ellenőrzésünk mellett történik az üdülési keret szétosztása, az üdülési jegyek elszámolása, a segé­lyek, vasúti kedvezményes utalvány, a tagsági könyvek kiadása, elszámolása. Az szb az üdülési beutaló jegyeket a pénztár és banknaplón kívül kezelte, s a tagok fizették be a beutalójegyek ellenértékét a csekkszámlára, s a befize­tési igazolószelvény ellenében kapták meg az üdülőjegyet. A revízió észrevétele nyomán ez évben az üdülőjegyek el­lenértékét már nem egyen­ként, hanem egy összegben utalja át a szakszervezet, ez­zel csökkenti a központi szer­vek munkáját. Természetesen havonta té­telesen ellenőrzi a számvizs­gáló bizottság a pénzgazdál­kodást, a pénztámad­ót, a ki­adási és bevételi bizonylato­kat, a felhasználás helyessé­gét, a gondos kezelést. Ugyan­csak ellenőrizzük a nyugdíj­járulék levonásokat, a levont összegek helyességét, a bé­lyegkészletet és készpénzkész­letet. A bizonylatok könyve­lése, a pénz- és bélyegkezelés és elszámolás terén nem­ volt okunk az észrevételezésre, bár a szolidaritási bélyegek­ből fennmaradt készlet leírása még nem­ történt meg. Bizott­ságunk minden alkalommal jelen van a rex biliárdasztal felnyitásánál, s aláírja a jegyzőkönyvet. Minden hónapban ellenőr­zéseinkről jegyzőkönyvet ve­szünk fel, amit a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége számvizsgáló bizottságának megküldünk. Az elmúlt idő­szakban rendkívüli ellenőrzést nem tartottunk. Amit még el akarunk mondani: jövő évben a kulturális, szociális tevé­kenység (közönségszervezés) részletes ellenőrzését tervez­zük. íme, így tudunk mérleget készíteni — a saját munkánk­ról ... , Horváth József­né, a MRTV Szakszervezete számvizs­gáló bizottságának elnöke A SZOCIALISTA ORSZÁGOK művészeti szakszervezetei­nek ez évi konzultatív tanácskozását Prágában folytattuk, a cseh szakszervezetek nagyon szép, az ünnepi alkalomra újjá­épített, újonnan berendezett klubjában, öt napon át — a szó szoros értelmében — reggeltől estig folyt a vita. Sok volt a napirend, sok a megbeszélnivaló. Még a természetesen jelent­­kező fáradtság sem lankasztotta az érdeklődést. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az, hogy az utolsó napon, az utolsó­ napi­rendi pont vitája éjjel 11 óra után fejeződött be. A résztvevő országokat, a napirendeket felsorolja a tanács­kozásról kiadott hivatalos közlemény. Ez azonban — műfajánál fogva — nem adhatja vissza összejövetelünk hangulatát és szí­neit. Hiszen ahogyan a terembe léptünk, a résztvevő országok hivatalos képviselői között nagyon kedves, régi barátokat talál­tunk. Stepanek elvtársat, a konferenciát rendező cseh testvér­­szakszervezetünk elnökét, Kaszamakov elvtársat, kedves bolgár barátunkat, aki többször is járt már hazánkban, Heinz Schnabel elvtársat, az NDK kulturális szakszervezetének elnökhelyette­sét, aki többször is járt nálunk, s éppen e konferenciára való érkezése előtt szakszervezeti filmdelegációnk képviselőivel ta­lálkozott. A Szovjetunió kulturális szakszervezeteinek képvise­lőiben ugyan új barátokat üdvözölhetünk, de régi ismerőseink — többek között Kalinyikov elvtárs­­ munkatársait, Taraszov elvtársat, a szovjet szakszervezet alelnökét és Gogoljeva elv­­társnőt köszönthettük. Gogoljeva egyébként a moszkvai Kis Színház művésze, szakszervezeti bizottságának tíz éve elnöke, akit ha nem is személyesen, de filmről már ismertünk. A buda­pesti és berlini tanácskozáshoz képest feltétlenül új vonást je­lentett a jugoszláv elvtársak megjelenése és a nemrégiben meg­alakult mongol művészszakszervezet fiatal képviselőjé. Öröm­mel szert tettünk kezet a lengyel elvtársakkal, akik az újjászer­vezett lengyel művészszakszervezet képviseletében jelentek meg. Talán már a puszta felsorolás is bizonyítja, hogy nemcsak a szocialista országok elvi alapokon lényegében azonos fejlődése és sajátosságai, de a jelenlevő elvtársak tapasztalatai, valamint az új erők megjelenése is elősegítette, hogy az értekezlet végig érdekes, sőt helyenként érdekfeszítő volt. Mi tette ezt lehetővé? Azt hiszem, elsősorban a felismerés, hogy mindannyian azonos problémákkal küzdünk, valamint az azonos kérdések megoldá­sának sajátos megoldási módjai, melyek összefüggésben vannak az ország­ok fejlődésével, gazdasági lehetőségeivel. A művész­e­tek és művészek helyzete a különböző országokban, a szocialista alkotói körülmények megteremtésének kérdései, a marxista ideológia küzdelme, mint cseppben a tenger, tükrözték fejlődé­sünk útját, sőt különböző állomásait is. Talán ez volt a legérde­kesebb, s egyben a legfelemelőbb érzés is, a tanácskozások alatt. KIEMELÉSRE MÉLTÓ az általános kérdéseik közül a szo­cialista országok művészeti szakszervezeteinek kapcsolatai fej­lesztésében létrejött közös álláspont. A konferencia egyönte­tűen­ állapította meg, hogy e kapcsolatokat minden formalitás mellőzésével kell erősíteni. Rendszeressé kell terni a dokumen­tációk, a különböző kiadványok, szakszervezeti lapok cseréjét, a delegációk látogatását, ezen túl a turista utakat is. Széleskörű vita volt a szocialista országok művészeti szakszervezeteinek az egyéb nemzetközi művészeti szövetségekkel való kapcsolatáról. A soron következő konzultatív tanácskozásra meghívjuk a nem­zetközi színész és zenész szövetség képviselőit, hogy a magunk részéről elősegítsük egymás megismerését és a véleménycserét Minden szocialista ország művészeti szakszervezete az alkotó munka segítését tűzte célul, minden feladatot ennek az ügynek a szolgálatába állít. Ez tette indokolttá, hogy alaposan megvi­tassuk a művészeti intézmények szakszervezeti bizottságainak tevékenységét, az intézmények demokratizmusának problémáit, a vezetéssel való együttműködést, valamint a saját ország művé­szeti szövetségeivel való kapcsolatainak problémáit is. A vita során ismét meggyőződhettünk V, kongresszusunk határozatai­nak helyességéről, s örömmel tölthetett el bennünket az a tu­dat, hogy e felsorolt kérdésekben eléggé következetesen halad­tunk előre. (Folytatás a 7. oldalon) Megnyitották Az egri új Gárdonyi Géza Színházat, melyet a régi színház helyén, annak egyes részei megtartásával építették újjá (bal­oldali kép) . Tartóssági próbát tartanak a Magyar Rádió új köz­ponti kapcsolótermében. A fél­automatikus kapcsolóterem janu­ártól kezdve az eddigi kézi kap­csolás helyett kapcsolódik be a ransorközvetítésbe ÁRA 1 FORINT

Next