Szocialista Művészetért, 1968 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

Ez évi utolsó ülését decem­ber 18-án délelőtt a Fészek Klub tanácstermé­ben tartotta a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének Központi Veze­tősége. G­er­tter Viktor Kos­­suth-díjas kiváló művész el­nöki megnyitója után Vass Imre főtitkár terjesztette elő első napirendi pontként az el­nökség beszámolóját: „A művészeti szakszerveze­tek tevékenysége és feladatai az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetésével összefüggés­ben. — Javasslat a művészeti szakszervezetek 1968. évi főbb feladataira, a központi vezető­ség és az elnökség 1968. I. fél­évi munkaprogramjára.” A BESZÁMOLÓ Elöljáróban behatóan tájé­koztatta az elnökség a köz­ponti vezetőséget a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa de­cember 11-i üléséről. A be­számoló második szakaszában Vass Imre főtitkár elemezte a művészeti szakszervezetek te­vékenységét azokban az elő­készületekben, amelyek a mű­vészeti területen a gazdaságirá­nyítási rendszer reformjának bevezetését szolgálják. A köz­ponti vezetőség határozata alapján elnökségünk, a szak­mák elnökségei tevékenyen vettek részt a gazdaságirányí­tás reformját előkészítő meg­beszéléseken, az erre vonat­kozó rendeletek kidolgozásá­ban, véleményezésében. E te­vékenységgel párhuzamosan igyekeztünk felkészíteni az új feladatokra a szakszervezeti tanácsokat, szb-ket, a bizal­miakat és az egész szakszer­vezeti tagságot. A két központi vezetőségi ülés közti időszak­ban mindenütt ismertettük azokat az okokat, amelyek a gazdaságirányítási rendszer re­formját a művészeti területen is indokolják, s arra töreked­tünk, hogy a realitásoknak megfelelő aktív közvéleményt formáljunk. A gazdaságirányítási rend­szer reformjának előkészítésé­vel párhuzamosan szükségessé vált a szakszervezetek hatás­körének és jogkörének ren­dezése. Elnökségünk megha­tározta az állami vezetés és a szakszervezeti szervek együtt­működésének, valamint a vál­lalati és intézményi szakszer­vezeti szervek hatásköre gya­korlásának főbb elveit és mód­szereit. Abból indultunk ki­, hogy a vállalati és intézményi tevékenység fő célja a párt kulturális politikájának szol­gálata. Elnökségünk megálla­pította, hogy a szakszervezeti hatáskör nem azonos az írott joggal. Annyi jogunk van, amennyivel élni tudunk az ál­lami vezetéssel való elvtársi együttműködés, a közös célok­ban fogant bizalom alapján. A gazdasági vezetők és a szak­­szervezeti szervek nem szem­benálló, hanem egymás tevé­kenységét kölcsönösen, segítő­szándékkal támogató magatar­tására van szükség ahhoz, hogy a jogokkal és kötelessé­gekkel megfelelően élni lehes­sen. Szakszervezeti szövetsé­günk hatásköreinek meghatá­rozásánál elnökségünk abból indult ki, hogy elsődlegesen az alapszervezetek hatásköre bő­vüljön. A szakszervezeti hatáskör és jogkör értelmezésével foglal­kozott a továbbiakban az el­nökség beszámolója. A gyakran emlegetett vétójoggal kapcso­latban hangsúlyozta az elnök­ség, hogy a közös célkitűzések szolgálata a szakszervezeti szervek részéről mindenekelőtt a meggyőzés, a tények és a helyzet elemzése alapján tör­ténő érvelést követelik meg. A vétójog alkalmazására akkor kerülhet sor, ha mindez már nem használ, és a gazdasági vezető törvénysértő intézkedést hoz. A szakszervezeti szervek a Munka Törvénykönyv ren­delkezéseinek megfelelően élni fognak a vétójoggal minden olyan esetben, amikor a gazda­sági vezetők a közös megálla­podásokat nem tartják be, ha törvénysértést követnek el, vagy megsértik a szocialista erkölcs és bánásmód szabá­lyait, amikor a vállalati, vagy azon belül egyes törekvések közvetlenül és súlyosan ve­szélyeztetik a népgazdasági érdekeket. A szakszervezetek megnövekedett hatáskörével kapcsolatban a művészeti szakszervezetekre vonatkozó jogokat és kötelességeket el­nökségünk részletesen kidol­gozta, s ezeket a januári El­nökségi tájékoztatóban meg is jelenteti, egyéb fontos rendele­tek és utasítás közlése mellett. A jövő évi munkatervvel kapcsolatban az elnökség be­számolója legfőbb célkitűzés­ként szakszervezeti mozgal­munk elé azt állította, hogy járuljon hozzá az új gazda­ságirányítási rendszer sikeres érvényre juttatásához a mű­vészeti területen. A VITA A központi vezetőség tagjai egyetértettek az elnökség be­számolójával és munkatervi javaslatával, s elismerésüket fejezték ki azért a tevékeny­ségért, amellyel a szakszerve­zeti vezető testületek és akti­visták felkészítették szakszer­vezeti mozgalmunkat a követ­kező év megnövekedett felada­tainak eredményes teljesíté­sére. A felszólalások során szá­mos kiegészítés, elemzés, ja­vaslat hangzott el. Így felve­tették az érvényes rendeletek és utasítások közös kiadásának gondolatát, javasolták, hogy az intézmények esetében az ál­lami és szakszervezeti szervek közti megállapodásokat a kol­lektív szerződések mintájára és szellemében kollektív megálla­podásként kössék meg. Többen foglalkoztak a kulturális járu­lék bevezetésével kapcsolato­san a műalkotások és produk­ciók értékelésének (egyben kulturális járulék alá esésé­nek­ kritériumaival, és sürget­ték a határozott, tiszta, egy­értelmű esztétikai normák al­kalmazását. Felhívták a figyel­met ama, hogy a nem nagy példányszámú művészeti szak­tudományos kiadványok meg­jelenése könnyen áldozata le­het a gazdasági rentabilitásra törekvő kiadói politikának. Több felszólaló foglalkozott a vidéki színházak tájolási prob­lémáival, és a kv úgy is dön­tött, hogy a Színházi Dolgozók Szakszervezete elemezze a helyzetet, és alakítsa ki állás­­foglalását a tájelőadásokkal kapcsolatban. Többen értékel­ték a kollektív szerződések elő­készítéséne­k tapasztalatait,­­és felhívták a szakszervezeti tiszt­viselők és a tagság figyelmét arra, hogy a kollektív szerző­désekbe azokat a reális, meg­valósítható célkitűzéseket fog­lalják, amelyek az 1968-as év várható körülményei között megvalósíthatók. A vita során felszólalt dr. Malonyay Dezső, dr. Hont Ferenc, Kadosa Pál, Lóránd Hanna, Horváth Sán­dor, Kiss Mihály, Jánosi Fe­­rencné, Augusztin Ferenc és Salamon Ferenc. Vass Imre főtitkár összefoglalójában vá­laszolt a felvetett problémákra. A művészeti szakszervezetek 1968. évi költségvetését Nagy Béla főkönyvelő terjesztette elő. Jánosi Ferencné, Sömjéni Sándor, a számvizsgáló bizott­ság elnöke, Lázár Egon felszó­lalása és Vass Imre főtitkár válasza után a központi veze­tőség elfogadta a költségvetési előterjesztést, majd Gertler Viktor elnöki zárszavával vé­get ért az ülés. Valamennyi szervezett magyar művésznek és művé­szeti dolgozónak, a művészeti szakszervezetek vala­mennyi tagjának és hozzátartozóiknak, a szakszervezeti aktivistáknak, bizalmiaknak, a szakszervezeti tanácsok és szakszervezeti bizottságok, a szakmai elnökségek, a központi vezetőség tagjainak ezúton kíván jó egészséget, eredményekben gazdag, boldog új esztendőt a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Központi Vezetőségének elnöksége Reich Károly újévi rajza A Szakszervezetek Országos Tanácsa december 11-én az EDOSZ székházában ülést tartott. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével összefüggő szakszervezeti feladatokat Gál László, a Szaktanács titkára ismertette. A beszámoló után Vimlor Gyula, a Szaktanács titkára vázolta az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése folytán a szakszervezetekre há­ruló agitációs, propaganda- és nevelési feladatokat. A két beszámoló felett együttesen folytatott vita so­rán felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szaktanács főtitkára javaslatára a tanácsülés az alábbi ÁLLÁSFOGLALÁS­ban rögzítette a gaz­daságirányítási rendszer reformjával kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. . A szakszervezetek véleménye szerint a gazdaságirányítás új rendszerének alkal­mazása megszi­lárdítja szocialista tár­satal­m­i rendszerünk alapjait, a dolgozók alkotó erejének fokozottabb fel­szabadítása révén lehetővé teszi a termelőerők gyorsabb ütemű fejlődését, a szocialista termelési viszonyokban rejlő lehetőségek fokozottabb kiaknázását, gazda­sági életünk fellendítését és mind­ennek alapján a dolgozók élet­színvonalának gyorsabb ütemű növekedését. Erősíti egész rend­szerünket, fontos eszköze a mun­kásosztály legfőbb politikai célja megvalósításának, a szocializmus teljes felépítésének. A szakszervezetek részesei vol­tak annak a mintegy 3 évig tartó, sokoldalú tudományos és politikai munkának, amellyel pártunk a reform bevezetését előkészítette. A tudományos megalapozottság és a dolgozók százezreivel folytatott eszmecsere lehetővé tette a fel­adatok és célok helyes meghatá­rozását. Mindezekért a magyar szakszervezetek teljes meggyőző­déssel és erejükkel támogatják a gazdaságirányítás új rendszeré­nek bevezetését. A reformban megjelölt célok el­érése azt igényli, hogy a szocia­lista demokrácia további szélesí­tésével, a szocialista elosztás el­vének tökéletesebb érvényesítésé­vel, a szocialista tudat fejleszté­sével kibontakoztassák a tömegek Tömpe István, az MBT elnöke és dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese a parlamentben beszélget dr. Haraszti István­­néval, a Nemzetközi Koncertigazgatóság vezetőjével és Mike Gyulával, az MBT gazdasági igazgatójával kitüntetésük alkalmával (MTI) Az Erkel Színházban december 12-én rendezték meg a H. Nem­zetközi Táncdalverseny budapesti fordulóját (MTI) Az Ernst múzeumban januárban megnyíló „Dolgozó emberek között” című kiállítás anyagából bemutatjuk Tamás Ervin „Varrólány" című festményét (Kovács F. felv.) ÁRA 1 FORINT

Next