Szocialista Művészetért, 1970 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
A gazdasági reform első két éve alatt szerzett tapasztalatok alapján a kormány továbbfejlesztette a gazdasági szabályozó rendszert. Ennek keretében módosította a nyereségrészesedés elosztásának szabályait. A dolgozók többsége helytelenítette a kategorizálást, állampolgári rangsorolásként fogta fel. A besorolási kategóriák és a velük járó részesedési csoport maximumok eltörlése lehetővé teszi, hogy valamennyi dolgozó — vezető és beosztott — azonos elvek szerint részesedjék a vállalati eredményből. Szükségessé tette az elosztás módosítását az is, hogy kiderült: a központi előírások fékezik a vállalati kezdeményezéseket, a helyi sajátosságokhoz való rugalmas alkalmazkodást. A vállalatoknak most ugyanolyan hatáskörük lesz a részesedési alap felhasználásában, mint a nyereség létrehozásában. A részesedés elosztása ugyanis vállalati hatáskörbe került, és részletes szabályozását a március 31-ig módosításra kerülő kollektív szerződésekben kell meghatározni. A központi előírások megszüntetése, a kategóriák eltörlése semmiképpen sem jelent engedményt a differenciált ösztönzés elvéből, és a jövedelmi arányok alapvető változása sem várható tőle, de a felosztható kereten belül az egyes dolgozók összes személyi jövedelme nőhet vagy csökkenhet. Arról van szó, hogy a jövőben nem valamely kategóriába való tartozás, hanem a dolgozó munkájának haszna, hatékonysága, minősége dönti el, hogy milyen arányban részesül a vállalati eredményből. Vezetőkre és beosztottakra egyforma érvénynyel az év végi részesedést — a munkában eltöltött éveket is figyelembe véve — részben keresetarányosan kell elosztani, részben a vállalati eredményhez való hozzájárulás, a munka fizikai nehézsége, fontossága, hatékonysága arányában kell különbséget tenni. A mostani szabályozás tehát előrelépés a szocialista elosztás elvének következetesebb érvényesítésére, és nem az egyenlősítést szolgálja. Korrigálja az új rendelkezés azt is, hogy a munka fontossága, felelőssége túlnyomó részt csak a részesedésben jusson kifejezésre. Mód nyílik rá, hogy a vezetőállásnak eddigi prémiumátalányát differenciáltan az alapbérek emelésére fordítsák. Beiktat az új rendelkezés új ösztönzőt, a nyereségprémiumot is. Belőle mindazok a vezetők és kiváló munkát végző dolgozók, munkások részesülhetnek, akik kimutathatóan többet tettek a nyereség növeléséért. A felügyeleti szerv a kifizethető nyereségprémium mértékét a vállalati kollektíva jövedelmének növekedésétől teszi függővé. Ezáltal fokozottan teszi érdekeltté a vezetőket a vállalati eredmény mellett az összes dolgozók jövedelmének növelésében, szervezési, gazdálkodási tartalékok jobb kihasználásában. Vannak, akik attól tartanak, hogy a központi előírások automatizmusának megszűntével fokozott szerepet kap a szubjektivitás az egyes emberek munkájának megítélésében. Ezért is vár szakszervezeti alapszervezeteinkre nagy feladat. A kollektív szerződések módosítása során nagy felelősséggel, átgondoltan kell szabályoznak az igazgatókkal a részesedési alap felosztásának módját, feltételeit. Emellett fontos feladatuk lesz, hogy figyelemmel kísérjék, ellenőrizzék a részesedési alap felosztásáról szóló rendelkezések végrehajtását érvényt szerezzenek a munka szerinti elosztás elvének azokkal szemben, akik az egyenlősdire hajlanak vagy a munka objektív mércéjétől eltérve elfogultságot kívánnak érvényesíteni az anyagi ösztönzésben. Dr. H. A. Fery Antal fametszete a társadalombiztosítási tanácsok, illetve a társadalombiztosítási felelősök eredményes munkájának egyik fontos feltétele a kifizetőhely ügyintézőjével való jó kapcsolat kiépítése. Az ügyintézőnek azt kell éreznie, hogy a társadalombiztosítási tanács, illetve a társadalombiztosítási felelős elsősorban segítő szándékkal, az ügyintézővel azonos célért, a dolgozók színvonalas társadalombiztosítási ellátásáért, a kifizetőhelyek szakszerű, gyors és megbízható működéséért tevékenykedik. A kifizetőhelyek ügyintézői viszont segítséget nyújthatnak a társadalombiztosítási tanácsoknak, illetve társadalombiztosítási felelősöknek a nyugdíj-előkészítésben, a betegellátási munkában és a társadalombiztosítási vitás ügyek intézésében. A segítségnyújtásnak és az együttműködésnek a gyakorlatban számtalan formája lehet. Vegyük sorba az együttműködés lehetséges területeit. A munkáltató anyagilag is felel a kifizetőhely munkájáért, ezért annak rendszeres ellenőrzése feladatkörébe tartozik, de feladata a kifizetőhelyek ellenőrzése a társadalombiztosítási igazgatóság szakellenőreinek és a társadalombiztosítási tanácsoknak is. A társadalombiztosítási tanácsnak, illetve a társadalombiztosítási felelősnek elsősorban a kifizetőhellyel kapcsolatban álló dolgozók szemszögéből kell figyelemmel kísérnie a kifizetőhely munkáját, ami természetesen nem lehet akadálya az együttműködésnek. A kifizetések jogszerű, gyors eszközlése nemcsak a dolgozók érdeke, hanem közvetve az ügyintézőjé is, amenynyiben a dolgozók szemszögéből történő rendszeres ellenőrzés csökkenti a hibalehetőségeket. A Szabolcs-Szatmár megyei Moziüzemi Vállalat kifizetőhelyének ügyintézője mondotta ezzel kapcsolatban: Szeretném, ha a társadalmi ellenőrzés minél gyakoribb és rendszeresebb lenne, mert így az esetleges tévedés korrigálására időben kerülhet sor, e mellett a rendszeres társadalmi ellenőrzés az érintettek körében általános megnyugvást szül, nem beszélve arról, hogy a társadalombiztosítási igazgatóság szakellenőrei, illetve a belső beellenőrzés által feltárt hiányosság részemre pénzbüntetést vagy részleges megtérítési kötelezettséget is jelent.” A biztosítottak érdekét szolgálja, hogy a társadalombiztosítási vitás ügyekben a társadalombiztosítási tanács jogosult dönteni. A társadalombiztosítási tanácsokat a vitás ügyek eldöntésére jogszabály jogosítja fel és döntéseik a munkáltatóra, illetve a kifizetőhelyre kötelezőek. A társadalombiztosítási tanács határozatát minden esetben az érvényes rendelkezések figyelembevételével hozza meg. Ha olyan esetről van szó, amelyet a jogszabályok nem szabályoznak, méltányosság alapján döntenek. Ezért szükséges az ügy körültekintő kivizsgálása, a lehetőségek felmérése. A beteglátogatás megszervezésében is segítséget nyújthat a kifizetőhely ügyintézője. A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat kifizetőhelyének ügyintézője például — aki egyben bérmunkaügyi előadó is, ami nem ritkaság területünkön — rendszeresen megadja a társadalombiztosítási felelősnek a munkából távolmaradottak névsorát, címét. A társadalombiztosítási felelősnek, aki moziellenőr, módjában áll a beteg dolgozók meglátogatása, de ez jelentős segítség számára. A nyugdíj igények előkészítése terén is hasznos lehet az együttműködés annak érdekében, hogy a nyugdíjba menő dolgozó minél kevesebb utánjárással, a lehető legrövidebb időn belül hozzájusson nyugdíjához. De nemcsak a nyugdíjigény előkészítésénél, hanem a nyugdíj megállapításánál, illetve az esetleges felszólalási eljárásban is hasznos lehet, ha a társadalombiztosítási tanács a megye társadalombiztosítási igazgatósága mellett működő társadalombiztosítási bizottságban állandó taggal, vagy csak esetenként (de szavazati joggal) képviselteti magát. A szakszervezetek megyei tanácsai igénylik ezt a fajta képviseletet. A kijelölt képviselő az érdekelt dolgozó körülményeinek konkrét ismeretében, az ügyintéző szaktanácsaival a leghatékonyabban segíthet nyugdíjba vonuló munkatársának. Ilyen helyes gyakorlatot tapasztaltam például a kecskeméti és a szegedi színháznál. DR. NÉMETH LÁSZLÓ C. A. budapesti olvasónk kérdezi: Munkaviszonyban töltött időként vehető-e figyelembe a gyermekgondozás céljára igénybe vett fizetés nélküli szabadság? VÁLASZ: A 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a gyermekgondozás céljára igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. V. 57. §. (2) bekezdés) időtartamát a munkaviszonyban töltött idő számításánál teljes mértékben figyelembe kell venni. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítása szempontjából ez alkalmazandó a rendelet hatályba lépése előtt igen címen igénybe vett fizetés nélküli szabadságra is, amennyiben ez olyan munkaviszony alapján jár, amely egyébként a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető. B. A. budapesti olvasónk kérdezi: A baleseti utókezelés kapcsán felmerült útiköltséget hol kapja meg? VÁLASZ: A baleseti utókezelés kapcsán felmerült utazási költséget 1969. november 1-ig a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága Budapesti és Pest megyei Igazgatóság Szolgáltatási Osztályán térítették meg a biztosított részére, még akkor is, ha a dolgozó kifizetőhelyi munkáltatónál állt munkaviszonyban. 1969. november 1-től azonban a baleseti utókezelés kapcsán felmerült útiköltséget is a kifizetőhelyi munkáltatók térítik meg a biztosítottak részére. N. E. debreceni olvasónk kérdezi: — Folyósítani kell-e a gyermekgondozási segélyt a gyermek 3 éves életkorának betöltése napjára is? VÁLASZ: A gyermekgondozási segélyt természetesen a gyermek 3 éves életkorának betöltése napjára is folyósítani kell. Tehát ha a gyermek például 1969. január 10-én született, akkor a gyermekgondozási segélyt — az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén — 1972. január 10. napjára is folyósítani kell. (Dr. Németh László) 2 szocialista A MŰVÉSZETÉRT — SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÜNK elnöksége november 24-én délután a filmművész klubban ülést tartott. Első napirendként megvitatta a „Művészeti nevelés és a közönséggel való kapcsolat helyzete a Nemzeti Színház és a debreceni Csokonai Színház műsorpolitikájának tükrében, különös tekintettel a SZOT 1968. szeptemberi plénumának határozatára” című előterjesztést s megállapította, hogy érdemes volt ezt az elemzést elvégezni, tovább kell folytatni az ilyen feltáró munkát, és kellő számú hasonló felmérés után az elnökség összefoglalásában ezek tanulságait szakszervezeti és állami vezető szervek elé kell terjesztenünk. Megtárgyalta az elnökség a vidéki színházi ellátottság új koncepciójának tervezetét, s észrevételeinek megtétele után megbízta a Színházi Dolgozók Szakszervezete elnökségét és Vass Imre főtitkárt a további tárgyalások folytatásával. Megismerkedett az elnökség „A művészi szakmák védelmében” hozott állásfoglalása valóraváltásának tapasztalataival. Megállapította, hogy bizonyos eredményeket elértünk ugyan, de mindez csak a kezdetet jelenti, a szakmák védelme — állandó feladat. Behatóan megvitatta az elnökség a művészeti vállalatok és intézmények munkavédelmi helyzetéről és tevékenységéről adott tájékoztató jelentést, s az elnökség utasítja a munkavédelmi felügyelőket, hogy a jövőben — a nevelő tevékenységet párosítva az adminisztratív eszközök alkalmazásával — szigorúan lépjenek fel és járjanak el azokkal a vezetőkkel szemben, akik előtt nem szent a dolgozók egészsége és munkaképessége. Két tájékoztató jelentést fogadott el az elnökség ezek után: a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége központi és helyi szerveinek társadalombiztosítási és egészségügyi feladatairól és hatásköréről, valamint az OSZK 1969. évi munkájáról. Az egyebek során Vass Imre főtitkár ismertette a két elnökségi ülés közt vézett tevékenységet, majd megerősítette az elnökség a Magyar Táncművészek Szövetségének újraválasztott vezetőségét. A főkönyvelő előterjesztésére az elnökség hozzájárult az 1969. évi költségvetés néhány tételének átcsoportosításához. — A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG FDGB Gewerkschaft Kunst (művészeti szakszervezet) elnökségének meghívására Vass Imre főtitkár vezetésével Kazimiry Györgyné, a kv szervezési és dr. Hajós András, a kv közgazdasági osztályának vezetője december 11. és 18. között látogatást tett a német testvér szakszervezetnél. Küldöttségünk több ízben tanácskozott a két szakszervezetet érintő kérdésekről, majd Berlinben, Erfurtban, Hallében és Weimarban művészeti intézményeket látogatott meg. A látogatás tovább erősítette a két szakszervezet közötti barátságot és együttműködést. A NYOMDAIPARI SZAKSZERVEZETEK állandó bizottságának budapesti ülésszakán fővárosunkban tartózkodott a Szovjetunió Kulturális Dolgozói Szakszervezetének delegációja. M. V. Paskov, a szakszervezet elnöke, Gennadij Pjatakov, kb nemzetközi osztályának vezetője, valamint Nikoláj Anyikanov, az Izvesztija nyomdájának főmérnöke, a kb tagja, december 4-én baráti látogatást tett székházunkban, ahol elnökségünk fogadást adott tiszteletükre. — DEÁK SÁNDOR színművészt, érdemes művészünket, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének alelnökét, a Vígszínház tagját, 60. születésnapja alkalmából köszöntötte elnökségünk. LENGYEL MŰVÉSZETI KRÓNIKA — Korszerűsítik a lengyel filmgyárakat. A Varsói Dokumentumfilm-gyárban, mely túlnyomó részben híradókat és dokumentumfilmeket készít és évente csak 8—10 játékfilmet, új felvételi termeket és hangfelvételi épületet fejeznek be. Lódzban van Lengyelország legidősebb filmgyára, itt korszerűsítenek 3 felvételi csarnokot, új hangfelvételi épületet építenek. Új laboratóriumuk színesfilm kópiák, valamint 70 mm-es kópiák gyártására is alkalmas lesz. Wroclaw filmgyára két új csarnok építésével termelési kapacitását megkétszerezi. A színes televízióadás megindításán évek óta dolgoznak Lengyelországban. Egy esztendeje a Varsó melletti Miedzeszyni Híradástechnikai Intézet Stúdiója hetenként egyszer sugároz kísérleti műsort, de ez csak Varsó legközelebbi környékén volt vehető. A kísérleti színes adást jelenleg naponta 18—19 óra közt sugározzák elsősorban színes rövidfilmeket. A híradás- és postaügyi tárca jövő év őszétől tervezi a kísérleti adás bővítését. Szombaton és vasárnap 2—2 órás műsort sugároz majd az új varsói rádió és televízió központ színes tv stúdiója. Tervek szerint a teljes színes műsor Lengyelországban nem indul korábban mint 4—5 év múlva, amikoris a varsói televíziókészülékek gyárában megindul az első lengyel színes tvkészülékek sorozatgyártása. — Most ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját a Varsói Állami Vándoropera Együttes, a Partswowa Opera Objazdowa. Százhúsz várost látogattak meg az elmúlt másfél évtizedben, 1922 előadásukon 1 112 724 néző jelent meg, összes bevételük 22 373 308 zlotyi volt. A Lodz-i Le-Ma-For rövidfilmgyár hozzáfogott a ,,Szín és feketeség” című rövidfilm forgatásához, amelyet a koncentrációs táborok gyermek-mártírjainak szentelnek. A filmet Ryszard Raduszewski rendezi és operatőrje Waclav Fedak. A film teljes egészében eddig nem közölt fényképeken alapul. Ezek a képek a hitlerista népgyilkosok megdöbbentő leleplezései. Ugyanakkor felhasználják a lodzi 178. sz. általános iskola gyermekeinek színes rajzait is. A filmet 1970. január 27-én mutatják be Lengyelországban az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 25. évfordulóján. (ANTONIEWICZ) FRINC0 HÍV» picsssút A spanyol kormány mindent megtesz, hogy megszerezze Picasso egyik legnagyobb művét, a Guernicát. — Ha én nem vagyok, ön sosem festi meg a Guernicát! (A szabadkai 7 NAP-ból) IKRD JELENTKEZŐ „Ma nálunk örvendetesen nő az izlésfejlesztők száma” (Újságcikkből)