Szocialista Művészetért, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

XVII. évfolyam, 1. szám 1974. január A MŰVÉSZETI SZAKSZERVEZETEK LAPJA ---------------------------------------------------------------------, ,n,,r, '----------------­| \^'C& , / A KONGRESSZUS ELŐTTI ÉV KÜSZÖBÉN... Szerkesztő bizottságunk néhány alapszervezeti szak­­szervezeti tisztségviselőhöz az alábbi két kérdést intézte: 1. Mit terveznek saját alapszervezetükben az 1974. évi vezetőségválasztásig a VII. kongresszus határozatainak vég­rehajtása érdekében? 2. Milyen főbb témákat javasol az 1975-ös VIII. kong­resszusunkra? A lapzártáig érkezett válaszokat közöljük. Borsodi tervek A két kérdésre Borsodban két szaks­zerve­­funkcionáriust­ól kértünk és­­kaptunk választ. TAKÁCS GÁBOR, a zenepedagógusok Bor­sod megyei szb-titkára: — Az év elején szeretnénk az egész Bor­sod megyét felmérni, felderíteni a helyen­ként fellelhető fonákságokat, amelyek a Zene­művész Szakszervezet és a Pedagógusok Szak­­szervezete egymásmellettiségéből, a zenei ta­gozatos iskolákban tanító zenepedagógusok más szakszervezethez kapcsolódásából adód­nak. Szeretnénk helyenként, városonként és iskolánként is meghatározni a pedagógusok nagy családján belül a zenepedagógusok ho­vatartozását, „jogállását”, szociális ellátásá­nak lehetőségeit, vagy például azt, hogy a helyi tanácsok mennyire veszik igénybe a szakszervezet véleményét, segítségét — töb­bek között — a jutalmazásoknál. Milyen kö­rülmények között élnek a zenepedagógusok a zenei tagozatú általános iskolákban? Nagy a megye, a szétszórtság, nem mindenütt egy­forma a tanácsok, iskolaigazgatók hozzáállása, megértése. A szétszórtság enyhítésére az év végéig a megye néhány pontján — például Sárospatakon — valami kis decentrumot sze­retnének szervezni, hogy ne kelljen minden ügyben a megyeszékhelyre fáradniok kollé­gáinknak. Az utánpótlást pedig a főiskola miskolci tagozatának hallgatóiból kívánjuk biztosítani, jó előre bevonjuk őket munkánk­ba. Ez évben szeretnénk alaposan megvizs­gálni a zenepedagógusok élet- és munkakö­rülményeit. Ehhez tartozik, hogy Bogácson vettünk egy kis üdülőtelket, és az év folya­mán azt szeretnénk kényelmesebbé, lakha­tóbbá tenni. Végül terveink közé kell sorol­nunk a vezetőségválasztás jó előkészítését szükségszerű fiatalítását. A második kérdéssel kapcsolatban két té­mát javasolnánk. A zeneiskolák szakfelügye­letének helyzete megvizsgálandó, a szakfel­ügyelők ne saját hallgatói, növendéki után­pótlásukat keressék zeneiskoláinkban, hanem azt vizsgálják, mennyire nevelik ott zeneértő emberekké a fiatalokat A másik gondunk, illetve javaslatunk az üdültetéssel kapcsola­tos. A két nyári hónapra összezsúfolódott szabadságidőben miként lehetne jobbá tenni az üdülő-beutalók elosztását? Több beutalót, vagy szabadságot a szorgalmi időben? Eset­leg a téli és tavaszi szünet jobb kihasználá­sát üdültetésre és a beutalók mellett az el­utazás biztosítását is ebben az időben? Erre szeretnénk — többek között — választ kapni. IMREH JÓZSEF, a Magyar Rádió miskolci stúdiójának bizalmija: — Örömmel tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben a Magyar Rádió elnöksége többet foglalkozik a vidéki stúdiókkal. Tudatosult e stúdiók szerepe a tájékoztatásban, a helyi informálásban, a jó értelmű lokálpatriotiz­mus ápolásában. Feladataink eltérnek az or­szágos rádióprogramétól. A helyi feladatok egyben helyi sajátosságokat is jelentenek. Helyből kell hírt adnunk, ugyanakkor bírálni is, benne kell élnünk környezetünkben, fris­sen reagálni annak minden rezdülésére. A helyi igényeket jó értelemben ki kell szolgál­nunk, bizonyos szolgáltató, közönségszolgálati feladatokat is el kell látnunk. Ebből követ­kezik, hogy nálunk nagyobb az igény az em­berekkel, dolgozóinkkal szemben, sokoldalúbb­nak, többhöz értőbbnek kell lennünk, az élő­műsor vezetésében, a technikai munkában, vagy éppen a gépírásban egyaránt jártasnak. 1974-ben nemcsak másfélszeresére növekszik az adásidőnk, hanem több lesz az élő, kap­csolást, adás is. Szakszervezeti munkánk ter­ve az előbb vázolt körülményekhez igazodik. Szeretnénk minden területen előbbre lépni, javasoljuk a továbbképzésben a túlzott Bu­da­­pest-centrizmus feloldását, a törvényes sza­bad­idő hatékonyabb biztosítását. Szeretnénk elérni, hogy a nívódíjaknál vegyék figyelem­be a vidéki rádiósok munkáját is, több er­kölcsi elismerést, nagyobb nyilvánosságot sze­retnénk elérni, a budapesti főműsorokban nemcsak olyankor szerepelni, ha szükségből kisegíteni­­kell. Mindezek nem önálló tervek, de mi nem is tehetünk magunk sokat, a szak­­szervezeti bizottságunk is Budapesten van ... — A kongresszuson az előbbi témákról is szeretnénk hallani, s javasoljuk, éppen az előbbiekhez kapcsolódva, hogy az öt vidéki stúdió képezzen munkahelyi és szakszervezeti egységet, s így sajátos gondjaink inkább elő­térbe kerülhetnének, a szociális juttatások is közelebb kerülnének hozzánk. Javasoljuk to­vábbá az újságíró-munkakörben dolgozók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, több be­tegségmegelőzést, valamint élet- és munka­körülményeink alapos felülvizsgálatát. (benedek) Két somogyi titkár — Folyamatosság! — így jellemezték a kö­vetkező évi munkát azok a Somogy megyei szb-titkárok, akik kérdésünkre arról beszél­tek: melyek azok a munkájukat jellemző, a szakszervezeti bizottságot állandóan foglal­koztató kérdések, amelyek 1974-ben is döntő mértékben befolyásolják tevékenységüket , s amelyekkel félig-m­eddig a VIII. kongresz­­szusra is gondolnak ... Ha a függöny felgördül... Komlós István, a Csiky Gergely Színház népszerű komikusa az elsők között írta alá a szerződést 1955-ben, amikor a színház meg­alakult, s 15 éve megszakítás nélkül szakszer­vezeti titkár a színháznál. 1964-ben a Szak­­szervezeti Munkáért aranyfokozatát kapta a szakszervezeti tevékenységéért. Van mit mon­dania, amikor a munkáról esik szó. — Tulajdonképpen könnyű helyzetben is vagyok, meg nem is. Év vége közeledtével jólesően nyugtáztuk a színházban, hogy az idén jelentős tervteljesítés várható. S ezt fő­ként annak tulajdonítjuk, hogy ez év szep­temberétől decemberéig sokkal nagyobb tem­póban dolgoztunk, mint korábban. Ez az üte­mesebb munka azonban nem pontosan azt jelenti nálunk, mint a többi színháznál. A Csiky Gergely Színház ugyanis három éve az ország első, egyben egyetlen körzetesített szín­háza. — Mit jelent ez a munka szempontjából? — Annyit, hogy a normálisnál lényegesen több­­ teher nehezedik a társulat vállaira. A színház csütörtöktől vasárnapig játszik Ka­posváron, majd hétfőtől szerdáig Zalaegersze­gen és Nagykanizsán, mert e két város is a körzetünkhöz tartozik. Ezen kívül rendszere­sen tartunk még tájelőadásokat a két megye nagyobb községeiben, de eljutunk messzebbre is, például a Tolna megyei Szekszárdra, al­kalmanként Szombathelyre, de még Tatán is játszottunk már. S ezzel esik munkánk meg­növekedett mennyiségét érzékeltettem, s még nem szóltam azokról a körülményekről, ame­lyek sok helyütt még mindig meglehetősen al­kalmatlanok, s kedvezőtlenül befolyásolják produkciónkat, szükségtelenül megnehezítik az amúgy sem könnyű munkát. S ilyen viszonyok között hirtelen kevésnek bizonyult a színház létszáma. S ez dolgozóink­nak­­— a technikai személyzettől a színésze­kig — a legérzékenyebb problémája, mert a jelentős munkatöbblet s a megnövekedett in­tenzitás azonos létszám mellett nagyobb, több energiát kíván mindenkitől. — Mit lehet tenni? ÁRA 1 FORINT Eredményes, boldog új esztendőt kíván valamennyi szerve­zett magyar művésznek és művészeti dolgozónak, szakszervezeti tisztségviselőnek és aktivistának a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöksége Operaházunk balettegyüttese december végén három Béjart-egyfelvoná­­so­t mutatott be Pierre Dobrievich­ betanításában. Jelenet Stravinszkij— Béjart „Sacre du printemps" balettjéből, szint Sebestyén Kati és Keve­­házi Gábor (Mezey felv.) A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának az Ernst Múzeumban rendezett 1573-as tárlatát dr. Tóth Pál, a KISZ osztályvezetője nyitotta meg (MTI) Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, s KB titkára Időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tartott előadást a Művészakadé­­mia keretében Összegyűlt nagyszámú művész és kulturális vezető előtt (Mezey felvételei)

Next