Szocialista Művészetért, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
XVII. évfolyam, 1. szám 1974. január A MŰVÉSZETI SZAKSZERVEZETEK LAPJA ---------------------------------------------------------------------, ,n,,r, '----------------| \^'C& , / A KONGRESSZUS ELŐTTI ÉV KÜSZÖBÉN... Szerkesztő bizottságunk néhány alapszervezeti szakszervezeti tisztségviselőhöz az alábbi két kérdést intézte: 1. Mit terveznek saját alapszervezetükben az 1974. évi vezetőségválasztásig a VII. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében? 2. Milyen főbb témákat javasol az 1975-ös VIII. kongresszusunkra? A lapzártáig érkezett válaszokat közöljük. Borsodi tervek A két kérdésre Borsodban két szakszervefunkcionáriustól kértünk éskaptunk választ. TAKÁCS GÁBOR, a zenepedagógusok Borsod megyei szb-titkára: — Az év elején szeretnénk az egész Borsod megyét felmérni, felderíteni a helyenként fellelhető fonákságokat, amelyek a Zeneművész Szakszervezet és a Pedagógusok Szakszervezete egymásmellettiségéből, a zenei tagozatos iskolákban tanító zenepedagógusok más szakszervezethez kapcsolódásából adódnak. Szeretnénk helyenként, városonként és iskolánként is meghatározni a pedagógusok nagy családján belül a zenepedagógusok hovatartozását, „jogállását”, szociális ellátásának lehetőségeit, vagy például azt, hogy a helyi tanácsok mennyire veszik igénybe a szakszervezet véleményét, segítségét — többek között — a jutalmazásoknál. Milyen körülmények között élnek a zenepedagógusok a zenei tagozatú általános iskolákban? Nagy a megye, a szétszórtság, nem mindenütt egyforma a tanácsok, iskolaigazgatók hozzáállása, megértése. A szétszórtság enyhítésére az év végéig a megye néhány pontján — például Sárospatakon — valami kis decentrumot szeretnének szervezni, hogy ne kelljen minden ügyben a megyeszékhelyre fáradniok kollégáinknak. Az utánpótlást pedig a főiskola miskolci tagozatának hallgatóiból kívánjuk biztosítani, jó előre bevonjuk őket munkánkba. Ez évben szeretnénk alaposan megvizsgálni a zenepedagógusok élet- és munkakörülményeit. Ehhez tartozik, hogy Bogácson vettünk egy kis üdülőtelket, és az év folyamán azt szeretnénk kényelmesebbé, lakhatóbbá tenni. Végül terveink közé kell sorolnunk a vezetőségválasztás jó előkészítését szükségszerű fiatalítását. A második kérdéssel kapcsolatban két témát javasolnánk. A zeneiskolák szakfelügyeletének helyzete megvizsgálandó, a szakfelügyelők ne saját hallgatói, növendéki utánpótlásukat keressék zeneiskoláinkban, hanem azt vizsgálják, mennyire nevelik ott zeneértő emberekké a fiatalokat A másik gondunk, illetve javaslatunk az üdültetéssel kapcsolatos. A két nyári hónapra összezsúfolódott szabadságidőben miként lehetne jobbá tenni az üdülő-beutalók elosztását? Több beutalót, vagy szabadságot a szorgalmi időben? Esetleg a téli és tavaszi szünet jobb kihasználását üdültetésre és a beutalók mellett az elutazás biztosítását is ebben az időben? Erre szeretnénk — többek között — választ kapni. IMREH JÓZSEF, a Magyar Rádió miskolci stúdiójának bizalmija: — Örömmel tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben a Magyar Rádió elnöksége többet foglalkozik a vidéki stúdiókkal. Tudatosult e stúdiók szerepe a tájékoztatásban, a helyi informálásban, a jó értelmű lokálpatriotizmus ápolásában. Feladataink eltérnek az országos rádióprogramétól. A helyi feladatok egyben helyi sajátosságokat is jelentenek. Helyből kell hírt adnunk, ugyanakkor bírálni is, benne kell élnünk környezetünkben, frissen reagálni annak minden rezdülésére. A helyi igényeket jó értelemben ki kell szolgálnunk, bizonyos szolgáltató, közönségszolgálati feladatokat is el kell látnunk. Ebből következik, hogy nálunk nagyobb az igény az emberekkel, dolgozóinkkal szemben, sokoldalúbbnak, többhöz értőbbnek kell lennünk, az élőműsor vezetésében, a technikai munkában, vagy éppen a gépírásban egyaránt jártasnak. 1974-ben nemcsak másfélszeresére növekszik az adásidőnk, hanem több lesz az élő, kapcsolást, adás is. Szakszervezeti munkánk terve az előbb vázolt körülményekhez igazodik. Szeretnénk minden területen előbbre lépni, javasoljuk a továbbképzésben a túlzott Budapest-centrizmus feloldását, a törvényes szabadidő hatékonyabb biztosítását. Szeretnénk elérni, hogy a nívódíjaknál vegyék figyelembe a vidéki rádiósok munkáját is, több erkölcsi elismerést, nagyobb nyilvánosságot szeretnénk elérni, a budapesti főműsorokban nemcsak olyankor szerepelni, ha szükségből kisegítenikell. Mindezek nem önálló tervek, de mi nem is tehetünk magunk sokat, a szakszervezeti bizottságunk is Budapesten van ... — A kongresszuson az előbbi témákról is szeretnénk hallani, s javasoljuk, éppen az előbbiekhez kapcsolódva, hogy az öt vidéki stúdió képezzen munkahelyi és szakszervezeti egységet, s így sajátos gondjaink inkább előtérbe kerülhetnének, a szociális juttatások is közelebb kerülnének hozzánk. Javasoljuk továbbá az újságíró-munkakörben dolgozók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, több betegségmegelőzést, valamint élet- és munkakörülményeink alapos felülvizsgálatát. (benedek) Két somogyi titkár — Folyamatosság! — így jellemezték a következő évi munkát azok a Somogy megyei szb-titkárok, akik kérdésünkre arról beszéltek: melyek azok a munkájukat jellemző, a szakszervezeti bizottságot állandóan foglalkoztató kérdések, amelyek 1974-ben is döntő mértékben befolyásolják tevékenységüket , s amelyekkel félig-meddig a VIII. kongreszszusra is gondolnak ... Ha a függöny felgördül... Komlós István, a Csiky Gergely Színház népszerű komikusa az elsők között írta alá a szerződést 1955-ben, amikor a színház megalakult, s 15 éve megszakítás nélkül szakszervezeti titkár a színháznál. 1964-ben a Szakszervezeti Munkáért aranyfokozatát kapta a szakszervezeti tevékenységéért. Van mit mondania, amikor a munkáról esik szó. — Tulajdonképpen könnyű helyzetben is vagyok, meg nem is. Év vége közeledtével jólesően nyugtáztuk a színházban, hogy az idén jelentős tervteljesítés várható. S ezt főként annak tulajdonítjuk, hogy ez év szeptemberétől decemberéig sokkal nagyobb tempóban dolgoztunk, mint korábban. Ez az ütemesebb munka azonban nem pontosan azt jelenti nálunk, mint a többi színháznál. A Csiky Gergely Színház ugyanis három éve az ország első, egyben egyetlen körzetesített színháza. — Mit jelent ez a munka szempontjából? — Annyit, hogy a normálisnál lényegesen több teher nehezedik a társulat vállaira. A színház csütörtöktől vasárnapig játszik Kaposváron, majd hétfőtől szerdáig Zalaegerszegen és Nagykanizsán, mert e két város is a körzetünkhöz tartozik. Ezen kívül rendszeresen tartunk még tájelőadásokat a két megye nagyobb községeiben, de eljutunk messzebbre is, például a Tolna megyei Szekszárdra, alkalmanként Szombathelyre, de még Tatán is játszottunk már. S ezzel esik munkánk megnövekedett mennyiségét érzékeltettem, s még nem szóltam azokról a körülményekről, amelyek sok helyütt még mindig meglehetősen alkalmatlanok, s kedvezőtlenül befolyásolják produkciónkat, szükségtelenül megnehezítik az amúgy sem könnyű munkát. S ilyen viszonyok között hirtelen kevésnek bizonyult a színház létszáma. S ez dolgozóinknak— a technikai személyzettől a színészekig — a legérzékenyebb problémája, mert a jelentős munkatöbblet s a megnövekedett intenzitás azonos létszám mellett nagyobb, több energiát kíván mindenkitől. — Mit lehet tenni? ÁRA 1 FORINT Eredményes, boldog új esztendőt kíván valamennyi szervezett magyar művésznek és művészeti dolgozónak, szakszervezeti tisztségviselőnek és aktivistának a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöksége Operaházunk balettegyüttese december végén három Béjart-egyfelvonásot mutatott be Pierre Dobrievich betanításában. Jelenet Stravinszkij— Béjart „Sacre du printemps" balettjéből, szint Sebestyén Kati és Keveházi Gábor (Mezey felv.) A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának az Ernst Múzeumban rendezett 1573-as tárlatát dr. Tóth Pál, a KISZ osztályvezetője nyitotta meg (MTI) Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, s KB titkára Időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tartott előadást a Művészakadémia keretében Összegyűlt nagyszámú művész és kulturális vezető előtt (Mezey felvételei)