Szocialista Művészetért, 1976 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

EGY HÓNAP­RA naptáridere Az elmúlt napokban kicseréltük naptárainkat. Szilveszterkor koccintottunk és jó egészséget, bol­dog új esztendőt kívántunk egymásnak. Bizonyára ezúttal is voltak olyanok, akik elhatározták, hogy új életet kezdenek. Azok, akik már kipróbálták e fogadalom valóra váltását, állítják, hogy ez nehezen megy. Nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen nem könnyű vállalásról van szó. Tapasztalatból tudjuk, hogy új élet a születéshez, a sorsfordulókhoz, a tár­sadalmi átalakuláshoz kötődik. Ilyen nagy elhatá­rozásokat egyébként sem követel tőlünk senki. Be­érhetjük kisebbekkel is. Például azzal, hogy vál­tozunk. Filozófusainktól tudjuk, hogy semmi sem olyan állandó, mint a változás. Erről számtalanszor meg­győződhettünk. Megváltozott például naptárunk, je­lezve, hogy az 1975-ös évből az 1976-os esztendőbe léptünk. Befejeztük a IV. ötéves tervet, és elkezd­tük az V. ötéveset. A XI. pártkongresszussal új cik­lust kezdett a pártélet, XXIII. kongresszusával a magyar szakszervezeti mozgalom, Vili. kongresszu­sukkal pedig a művészeti szakszervezetek. Változott a helyzet is, hazánk gazdasági helyzete. (Erre pedig érdemes odafigyelni, mert minden összefügg a gaz­dasági helyzettel, és a gazdaság mindenre kihat.) Miben változott a gazdasági helyzet? Abban, hogy — bár az egész ország gyarapodásában tettenérhető, szép eredményeket értünk el az utóbbi években — nem várt nehézségek keletkeztek. A nemzetközi gazdasági folyamatok kedvezőtlen hatására (nyers­­anyagárak emelkedése, infláció stb.), valamint saját munkánk gyengeségei miatt megromlott a népgaz­daság egyensúlya. Helyreállítása és megszilárdítá­sa most a legfőbb törekvésünk. Ennek feltétele az, hogy sikeresen­ teljesítsük a népgazdaság 1976. évi tervét, ésszerűbb munkaerőgazdálkodást folytas­sunk, kihasználjuk a szocialista munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalomban, az üzemi demok­ráciában rejlő lehetőségeket. Szó van természetesen más, olyan hatóerők kiaknázásáról is, mint a gazda­sági szabályozórendszerek módosításáról, követke­zetesebb alkalmazásukról a vállalati gazdálkodás­ban. Alapvető erőforrásunk azonban a jobb, a fe­gyelmezettebb, a szervezettebb, a hatékonyabb mun­ka. Ezzel biztosíthatjuk a korábbi éveknél ugyan szerényebb, de a megalapozott életszínvonal-emel­kedést, a szociális ellátás további javítását. Ez a zá­loga annak is, hogy növekedjenek a kultúra, a mű­vészet anyagi alapjai, javuljanak a művészi alkotó­munka feltételei, a művészeti intézmények és dol­gozóik munkakörülményei. Mint látható, a gazdasági helyzet változásai szám­talan körülmény megváltozását is magukkal hozzák. Ennek megfelelően változnak a feladatok is, azok nagyságrendje, sorrendje, hangsúlya, óhatatlan, hogy a legfőbb termelőerő, maga az ember, mi ma­gunk is változzunk. A nehézségek leküzdésének, a társadalmi haladás, a jobb, a szebb élet diktálta követelmények irányába. Nem kell új életet kez­denünk, „csak" arról van szó, hogy naptáraink cse­réjével együtt cseréljük fel közömbösségünket akti­vitással, kényelemszeretetünket a közösség ügyei iránti jó értelemben vett­­ türelmetlenséggel, a mun­kahelyi lazításokat a munkaidő jobb kihasználásával. Saját magunk és a közösség érdekeit szolgáljuk, ha pazarlás helyett takarékoskodunk, ha fellépünk a taktikázó közöny, a munka nélkül szerzett jövedel­mek ellen, a munkafegyelem, a szocialista demok­rácia megsértőivel szemben. A szakszervezetek XXIII. kongresszusának szellemében járunk el, ha nem csak felháborodunk a hanyagságon, nem csak felfedjük a negatív jelenségeket, de teszünk is el­lene. Ahogyan egy munkásküldött fogalmazta a XXIII. kongresszus emelvényén: „Mindenki a maga helyén valósítsa meg azt, amit másnak ajánl és mástól vár." Mert „nem jó — így a másik felszó­laló —, ha azok is panaszkodnak, akiknek intézked­niük kellene’’. Most arra van szükség, hogy „olyan embereket támogassunk, akik meggyorsítják maguk körül a társadalmi haladást". A többiekért is, va­lamennyiünkért. A békés, boldog új esztendő, a jó egészség mellé ezt kívánja mindnyájuknak e sorok írója 2 szocialista­­ művészetért a munkavédelemről A Kulturális Minisztérium és a Magyar Zeneművészek Szakszervezetének brigádja november—december hónapokban a fóvárosi zeneiskolákat lá­togatta végig. Képünkön a XII. ker. zeneiskola egyik „tanbarakk”-ja a Németvölgyi úton, a másik képen Karácsony Péterné ob-titkár Ismer­teti a XII. ker. zenepedagógusok mozgalmi életét (V. L felv.) Filmesek NYÍREGYHÁZÁN rendez­tük meg november 18—19-én az V. országos filmszakmai munkavédelmi tanácskozást a megyei és a városi tanács véd­nökségével, a moziüzemi vál­lalat körültekintő szervezésé­ben. Ez a tanácskozás egybe­esett a szakszervezeti munka­­védelem negyedszázados év­fordulójával is. A tanácskozá­son egyértelműen az a véle­mény alakult ki, hogy a fil­mes szakmában megerősödött a munkavédelmi szervezet, tervszerűvé vált a vállalati, intézményi munkavédelmi te­vékenység, egységessé vált az a szemlélet, mely fontos ér­dekvédelmi és politikai fel­adatnak tekinti a művészek, művészeti dolgozók és látoga­tók testi épségének és egész­ségének védelmét. A IV. ötéves terv időszaká­ban a filmes szakmában ja­vult a dolgozók munkakörül­ménye, a látogatók vendégül látása, igaz, hogy a követel­ményektől ugyan még elma­radtunk sok tekintetben, de a fejlődés iránya bizakodással tölti el a szakma dolgozóit. Több száz mozit, munkahelyet korszerűsítettünk, kiépült a villamos berendezések érin­tésvédelme. Elkészültek a he­lyi munkavédelmi szabályza­tok, rendszeressé vált a szem­lék tartása. Elmondhatjuk, hogy a vezetők és a beosztot­tak többsége már rendelkezik munkavédelmi vizsgával. Rendszeres a balesetelhárító oktatás, a munkaalkalmassági orvosi vizsgálat. NYOLCADIK KONGRESZ­­SZUSUNK határozatai egyér­telműen megjelölték a filmes szakma munka- és egészség­­védelmi tennivalóit is. A nyír­­egyházi munkavédelmi ta­nácskozás állásfoglalásaival hozzá is kezdett a határozat­ból következő teendők végre­hajtásához. A filmes szakma műszaki, munkavédelmi tevékenységét elvi és gyakorlati tanulságok­kal elősegítő eredményes ta­nácskozás megszervezéséért, valamennyi résztvevőjének nevében ezúton is köszöne­­tünket fejezem ki a vendéglá­tóknak. Gáspár Károly Móka Miki, azaz Levente Péter szórakoztatta a szakszervezeti központunk dolgozóinak gyerekeit a székházban tartott matinén. A Télapó Csanaki József, a Fővárosi Operettszínház művésze volt ­ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÜNK újjáválasztása utáni első munkaülését december 22-én délelőtt tartotta a Fészek Művész­klub nagytermében. Kárpáti Sándor kv-titkár mondott tájékoz­tatót a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusáról. Vass Imre főtitkár előterjesztésében jóváhagyták a központi vezető­ség és elnökség 1976. évi munkatervét és munkaprogramját, va­lamint elfogadták Lantai Béláné főkönyvelő előterjesztésében az 1976. évi költségvetésünk főbb irányszámait. Rákosy Péter kv-titkár jelentését az alapszervezeti tisztségviselők oktatásáról tudomásul vették. A központi vezetőség üléséről következő szá­munkban bővebben beszámolunk. — SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÜNK elnöksége novem­ber 24-én délután a székház filmklubjában Ranódy László el­nökletével tartotta meg első munkaülését. Horváth József, a Nemzetközi Koncertigazgatóság vezetője beszámolt az NKI te­vékenységéről. Az elnökség beható vita után köszönettel tudo­másul vette a tájékoztatást, véleményét a Kulturális Miniszté­rium illetékes vezetőihez írásban eljuttatja, a Zeneművész Szak­­szervezet és az OSZK feladatává teszi a rendszeres, állandó kapcsolat és együttműködés biztosítását. Elfogadták a központi vezetőség és az elnökség munkatervére és munkaprogramjára Vass Imre főtitkár előterjesztésében benyújtott javaslatot. Jó­váhagyták a Fészek és Rátkai klubok 1975/76-os évadjának főbb célkitűzéseit. Rákosy Péter kv-titkár beszámolt az alapszerve­zeti tisztségviselők oktatásáról, az elnökség jóváhagyólag a kv dec. 22-i ülése elé terjeszti. A különfélék során folyó ügyekben döntött az elnökség. A SZAKMAI ELNÖKSÉGEK ÜLÉSEI. A Magyar Zenemű­vészek Szakszervezetének elnöksége november 28-i ülésén meg­tárgyalta a Pest megyei zeneiskolák brigádvizsgálatáról készí­tett beszámolókat, a megyei tanács művelődésügyi vezetőinek jelenlétében. A Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöksége december 2-i ülésén meghallgatta és megvitatta Dedinszki Henriknek az ipari forma­­tervezés időszerű feladatairól és problémáiról tartott tájékoz­tatóját, a december 16-i ülésén pedig Csorba Géza előadásá­ban megismerkedtek a Kulturális Minisztérium képzőművészeti osztályának 1976. évi feladattervével. Megvitatták és támogat­ják az Alap­ tagok segélyezésére vonatkozó rendelet módosítás­­tervezetét. A Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszerve­zete december 4-i elnökségi ülésén kialakította az elnökség munkaprogramját, és megvitatta a KM filmfőigazgatósága és az elnökség közötti együttműködési megállapodásra készített ja­vaslatot. — LÁTOGATÁSOK. A CGT művész szakszervezetének de­legációja november 10—14 között volt vendégünk. A küldött­ség, melynek vezetője René Janelle, a Fédération Nationale du Spectacle (a művész szakszervezet) főtitkára, a FISTAV főtit­kára volt s tagjai; Odette Janelle, a l’Humanité munkatársa, Georg Bence, a francia zeneművész szakszervezet főtitkára és Jean J. Barey, a francia népművelők szakszervezetének titkára, eszmecserét folytatott elnökségünk több tagjával, megismerke­dett a Mafilm, az All. Operaház, a Fővárosi Operettszínház, a Kamara Varieté, a Magyar Televízió, a Fészek Művészklub, a Fővárosi Művelődési Ház tevékenységével.­­ December első hetében a bolgár testvér szakszervezet meghívására Rákosy Pé­ter bv-titkár és Lampl Lajos, a Színházi Dolgozók Szakszerve­zetének titkára Szófiában járt és tanácskozásokat folytattak a két szakszervezet tevékenységéről és további együttműké­­séről. TANÁCSOK 1. Nem csak lelkiismereti kérdés, hanem miniszteri utasítás is, hogy Január 5-re meg kell küldeni az 1915. IV. negyedévi baleseti sta­tisztikai jelentést a munkavédelmi felügyeletnek. 2. Rendevúzzon kéthetenként a munkavédelmi előadó és az SZTK ügyintéző, de ne egymás szemét nézzék, hanem inkább a baleseti nyilvántartást, és tisztázzák, hogy ki, hol, miért sérült meg. 3. Ne csak hallgassuk a dolgozók panaszkodásait, hanem intézked­jünk is. Így például: akadályozzuk meg a mértéktelen túlóráztatást, a napi 14—15 órás és a heti 17—80 órás foglalkoztatást. 4. Mulasztást követ el az, aki január 20-ig nem készíti el és nem küldi meg az illetékes szerveknek az 1915. évi munka- és egészség­védelmi tevékenység értékelését. 5. Ne mulasszák el a munkügyi­­sek az új dolgozókat azonnal, a régieket pedig legalább kétéven­ként munkaalkalmassági orvosi vizsgálatra elküldeni. 6. Üzemvezetők, művezetők, osz­tályvezetők: az újonnan felvett dolgozót azonnal részesítsék elmé­leti és gyakorlati balesetelhárító oktatásban. 1. Minden válalati és intézmé­nyi gazdasági vezető jól tudja, hogy az V. ötéves munkavédelmi intézkedési tervet március 31-ig el kell készíteni, ezért küldje is meg a határidőig az állami, taná­csi és szakszervezeti mű­szervek­­nek. B. Ha havas, vagy jeges a mun­kahelyünk előtti járda, azonnal ta­­karíttassuk le és sózással, hamu­zással, homokozással csúszásmen­tesítsék. 9. Sohase szabad elfeledni, hogy az elektromos energia használatá­val kapcsolatos előírások meg nem tartása a művészeti területen sú­lyos veszélyeket idéz elő. 10. A vezető beosztású dolgozók ró ha előjegyzési naptárukba fel­írják: az 1910-es év munkavédelmi vizsgaidőszak, ui. a vezetőknek három évenként munkavédelmi vizsgát kel tenniük. HÍREK, ESEMÉNYEK A Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszer­vezete december 5-én a Fészek Művészklubban munkavédelmi ta­nácskozást tartott, amelyen részt vettek a szakma vállalatainak és intézményeinek igazgatói, műsza­ki vezetői, mv-előadói, a szakszer­vezeti társ. mv-felügyelők + Az mv-felügyelet a budapesti I—XXII. kerületi állami zeneiskolákban el­lenőrzést tartott + Az OPAKFI két éves filmgyártási és moziüzemel­tetési tanfolyam hallgatói eredmé­nyes biztonságtechnikai vizsgát tettek + 15 új vezető részére vizs­gát tartott december 18-án a film­klubban a KM filmfőigazgatósága és az mv-felügyelet + Célellenőr­zést tartottunk a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat új festéküzemé­ben + Átadták rendeltetésének az Állami Balettintézet ideiglenes jel­legű, könnyű szerkezeti oktató helyiségét . Az V. filmszakmai or­szágos munkavédelmi tanácskozá­son eredményes munkájuk elisme­réseként az mv-felügy­eleti emlék­lapot adott Jámbor István, Jancsó István, Péter László, Kiss Pál, Orosz László, Szemerédi István, Rohrbacher Béla, Rother Lajos és Barta László elvtársaknak + A Táncsics új munkavédelmi kiad­ványai: Műszaki vezetők naplója; Munkavédelmi vizsgabizonyítvány: Tűzoltókészülékek kezelése és el­lenőrzése + Célellenőrzést tartot­tunk a Miskolci Nemzeti Színház­ban. (Gáspár) Munkavédelmi figyelő A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének havi lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: dr. Varga Imre. Szerkesztőség: Budapest VI., Gorkij fasor 38. m. 2. Tel.: 425-156/30. Levélcím: 1406 Bu­dapest, pf. 8. Lapzárta minden hó 10-én. Kiadja és terjeszti a NÉPSZAVA Lapkiadó Vállalat. Budapest VII., Rákóczi út 54. Tel.: 224-819. Levélcím: 1964 Budapest. Felelős kiadó: Gábor Márton, a Népszava Lapkiadó Vál­lalat igazgatója. Előfizetési díj egy évre 12 Ft, fél évre 6 Ft. Befizethető a Népszava Lapkiadó Vállalat MNB 215-11 859 sz. számlájára. 15.4361 Egyetemi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Janka Gyula igazgató

Next