Szocialista Művészetért, 1976 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
EGY HÓNAPRA naptáridere Az elmúlt napokban kicseréltük naptárainkat. Szilveszterkor koccintottunk és jó egészséget, boldog új esztendőt kívántunk egymásnak. Bizonyára ezúttal is voltak olyanok, akik elhatározták, hogy új életet kezdenek. Azok, akik már kipróbálták e fogadalom valóra váltását, állítják, hogy ez nehezen megy. Nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen nem könnyű vállalásról van szó. Tapasztalatból tudjuk, hogy új élet a születéshez, a sorsfordulókhoz, a társadalmi átalakuláshoz kötődik. Ilyen nagy elhatározásokat egyébként sem követel tőlünk senki. Beérhetjük kisebbekkel is. Például azzal, hogy változunk. Filozófusainktól tudjuk, hogy semmi sem olyan állandó, mint a változás. Erről számtalanszor meggyőződhettünk. Megváltozott például naptárunk, jelezve, hogy az 1975-ös évből az 1976-os esztendőbe léptünk. Befejeztük a IV. ötéves tervet, és elkezdtük az V. ötéveset. A XI. pártkongresszussal új ciklust kezdett a pártélet, XXIII. kongresszusával a magyar szakszervezeti mozgalom, Vili. kongresszusukkal pedig a művészeti szakszervezetek. Változott a helyzet is, hazánk gazdasági helyzete. (Erre pedig érdemes odafigyelni, mert minden összefügg a gazdasági helyzettel, és a gazdaság mindenre kihat.) Miben változott a gazdasági helyzet? Abban, hogy — bár az egész ország gyarapodásában tettenérhető, szép eredményeket értünk el az utóbbi években — nem várt nehézségek keletkeztek. A nemzetközi gazdasági folyamatok kedvezőtlen hatására (nyersanyagárak emelkedése, infláció stb.), valamint saját munkánk gyengeségei miatt megromlott a népgazdaság egyensúlya. Helyreállítása és megszilárdítása most a legfőbb törekvésünk. Ennek feltétele az, hogy sikeresen teljesítsük a népgazdaság 1976. évi tervét, ésszerűbb munkaerőgazdálkodást folytassunk, kihasználjuk a szocialista munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalomban, az üzemi demokráciában rejlő lehetőségeket. Szó van természetesen más, olyan hatóerők kiaknázásáról is, mint a gazdasági szabályozórendszerek módosításáról, következetesebb alkalmazásukról a vállalati gazdálkodásban. Alapvető erőforrásunk azonban a jobb, a fegyelmezettebb, a szervezettebb, a hatékonyabb munka. Ezzel biztosíthatjuk a korábbi éveknél ugyan szerényebb, de a megalapozott életszínvonal-emelkedést, a szociális ellátás további javítását. Ez a záloga annak is, hogy növekedjenek a kultúra, a művészet anyagi alapjai, javuljanak a művészi alkotómunka feltételei, a művészeti intézmények és dolgozóik munkakörülményei. Mint látható, a gazdasági helyzet változásai számtalan körülmény megváltozását is magukkal hozzák. Ennek megfelelően változnak a feladatok is, azok nagyságrendje, sorrendje, hangsúlya, óhatatlan, hogy a legfőbb termelőerő, maga az ember, mi magunk is változzunk. A nehézségek leküzdésének, a társadalmi haladás, a jobb, a szebb élet diktálta követelmények irányába. Nem kell új életet kezdenünk, „csak" arról van szó, hogy naptáraink cseréjével együtt cseréljük fel közömbösségünket aktivitással, kényelemszeretetünket a közösség ügyei iránti jó értelemben vett türelmetlenséggel, a munkahelyi lazításokat a munkaidő jobb kihasználásával. Saját magunk és a közösség érdekeit szolgáljuk, ha pazarlás helyett takarékoskodunk, ha fellépünk a taktikázó közöny, a munka nélkül szerzett jövedelmek ellen, a munkafegyelem, a szocialista demokrácia megsértőivel szemben. A szakszervezetek XXIII. kongresszusának szellemében járunk el, ha nem csak felháborodunk a hanyagságon, nem csak felfedjük a negatív jelenségeket, de teszünk is ellene. Ahogyan egy munkásküldött fogalmazta a XXIII. kongresszus emelvényén: „Mindenki a maga helyén valósítsa meg azt, amit másnak ajánl és mástól vár." Mert „nem jó — így a másik felszólaló —, ha azok is panaszkodnak, akiknek intézkedniük kellene’’. Most arra van szükség, hogy „olyan embereket támogassunk, akik meggyorsítják maguk körül a társadalmi haladást". A többiekért is, valamennyiünkért. A békés, boldog új esztendő, a jó egészség mellé ezt kívánja mindnyájuknak e sorok írója 2 szocialista művészetért a munkavédelemről A Kulturális Minisztérium és a Magyar Zeneművészek Szakszervezetének brigádja november—december hónapokban a fóvárosi zeneiskolákat látogatta végig. Képünkön a XII. ker. zeneiskola egyik „tanbarakk”-ja a Németvölgyi úton, a másik képen Karácsony Péterné ob-titkár Ismerteti a XII. ker. zenepedagógusok mozgalmi életét (V. L felv.) Filmesek NYÍREGYHÁZÁN rendeztük meg november 18—19-én az V. országos filmszakmai munkavédelmi tanácskozást a megyei és a városi tanács védnökségével, a moziüzemi vállalat körültekintő szervezésében. Ez a tanácskozás egybeesett a szakszervezeti munkavédelem negyedszázados évfordulójával is. A tanácskozáson egyértelműen az a vélemény alakult ki, hogy a filmes szakmában megerősödött a munkavédelmi szervezet, tervszerűvé vált a vállalati, intézményi munkavédelmi tevékenység, egységessé vált az a szemlélet, mely fontos érdekvédelmi és politikai feladatnak tekinti a művészek, művészeti dolgozók és látogatók testi épségének és egészségének védelmét. A IV. ötéves terv időszakában a filmes szakmában javult a dolgozók munkakörülménye, a látogatók vendégül látása, igaz, hogy a követelményektől ugyan még elmaradtunk sok tekintetben, de a fejlődés iránya bizakodással tölti el a szakma dolgozóit. Több száz mozit, munkahelyet korszerűsítettünk, kiépült a villamos berendezések érintésvédelme. Elkészültek a helyi munkavédelmi szabályzatok, rendszeressé vált a szemlék tartása. Elmondhatjuk, hogy a vezetők és a beosztottak többsége már rendelkezik munkavédelmi vizsgával. Rendszeres a balesetelhárító oktatás, a munkaalkalmassági orvosi vizsgálat. NYOLCADIK KONGRESZSZUSUNK határozatai egyértelműen megjelölték a filmes szakma munka- és egészségvédelmi tennivalóit is. A nyíregyházi munkavédelmi tanácskozás állásfoglalásaival hozzá is kezdett a határozatból következő teendők végrehajtásához. A filmes szakma műszaki, munkavédelmi tevékenységét elvi és gyakorlati tanulságokkal elősegítő eredményes tanácskozás megszervezéséért, valamennyi résztvevőjének nevében ezúton is köszönetünket fejezem ki a vendéglátóknak. Gáspár Károly Móka Miki, azaz Levente Péter szórakoztatta a szakszervezeti központunk dolgozóinak gyerekeit a székházban tartott matinén. A Télapó Csanaki József, a Fővárosi Operettszínház művésze volt KÖZPONTI VEZETŐSÉGÜNK újjáválasztása utáni első munkaülését december 22-én délelőtt tartotta a Fészek Művészklub nagytermében. Kárpáti Sándor kv-titkár mondott tájékoztatót a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusáról. Vass Imre főtitkár előterjesztésében jóváhagyták a központi vezetőség és elnökség 1976. évi munkatervét és munkaprogramját, valamint elfogadták Lantai Béláné főkönyvelő előterjesztésében az 1976. évi költségvetésünk főbb irányszámait. Rákosy Péter kv-titkár jelentését az alapszervezeti tisztségviselők oktatásáról tudomásul vették. A központi vezetőség üléséről következő számunkban bővebben beszámolunk. — SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÜNK elnöksége november 24-én délután a székház filmklubjában Ranódy László elnökletével tartotta meg első munkaülését. Horváth József, a Nemzetközi Koncertigazgatóság vezetője beszámolt az NKI tevékenységéről. Az elnökség beható vita után köszönettel tudomásul vette a tájékoztatást, véleményét a Kulturális Minisztérium illetékes vezetőihez írásban eljuttatja, a Zeneművész Szakszervezet és az OSZK feladatává teszi a rendszeres, állandó kapcsolat és együttműködés biztosítását. Elfogadták a központi vezetőség és az elnökség munkatervére és munkaprogramjára Vass Imre főtitkár előterjesztésében benyújtott javaslatot. Jóváhagyták a Fészek és Rátkai klubok 1975/76-os évadjának főbb célkitűzéseit. Rákosy Péter kv-titkár beszámolt az alapszervezeti tisztségviselők oktatásáról, az elnökség jóváhagyólag a kv dec. 22-i ülése elé terjeszti. A különfélék során folyó ügyekben döntött az elnökség. A SZAKMAI ELNÖKSÉGEK ÜLÉSEI. A Magyar Zeneművészek Szakszervezetének elnöksége november 28-i ülésén megtárgyalta a Pest megyei zeneiskolák brigádvizsgálatáról készített beszámolókat, a megyei tanács művelődésügyi vezetőinek jelenlétében. A Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöksége december 2-i ülésén meghallgatta és megvitatta Dedinszki Henriknek az ipari formatervezés időszerű feladatairól és problémáiról tartott tájékoztatóját, a december 16-i ülésén pedig Csorba Géza előadásában megismerkedtek a Kulturális Minisztérium képzőművészeti osztályának 1976. évi feladattervével. Megvitatták és támogatják az Alap tagok segélyezésére vonatkozó rendelet módosítástervezetét. A Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete december 4-i elnökségi ülésén kialakította az elnökség munkaprogramját, és megvitatta a KM filmfőigazgatósága és az elnökség közötti együttműködési megállapodásra készített javaslatot. — LÁTOGATÁSOK. A CGT művész szakszervezetének delegációja november 10—14 között volt vendégünk. A küldöttség, melynek vezetője René Janelle, a Fédération Nationale du Spectacle (a művész szakszervezet) főtitkára, a FISTAV főtitkára volt s tagjai; Odette Janelle, a l’Humanité munkatársa, Georg Bence, a francia zeneművész szakszervezet főtitkára és Jean J. Barey, a francia népművelők szakszervezetének titkára, eszmecserét folytatott elnökségünk több tagjával, megismerkedett a Mafilm, az All. Operaház, a Fővárosi Operettszínház, a Kamara Varieté, a Magyar Televízió, a Fészek Művészklub, a Fővárosi Művelődési Ház tevékenységével. December első hetében a bolgár testvér szakszervezet meghívására Rákosy Péter bv-titkár és Lampl Lajos, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének titkára Szófiában járt és tanácskozásokat folytattak a két szakszervezet tevékenységéről és további együttműkéséről. TANÁCSOK 1. Nem csak lelkiismereti kérdés, hanem miniszteri utasítás is, hogy Január 5-re meg kell küldeni az 1915. IV. negyedévi baleseti statisztikai jelentést a munkavédelmi felügyeletnek. 2. Rendevúzzon kéthetenként a munkavédelmi előadó és az SZTK ügyintéző, de ne egymás szemét nézzék, hanem inkább a baleseti nyilvántartást, és tisztázzák, hogy ki, hol, miért sérült meg. 3. Ne csak hallgassuk a dolgozók panaszkodásait, hanem intézkedjünk is. Így például: akadályozzuk meg a mértéktelen túlóráztatást, a napi 14—15 órás és a heti 17—80 órás foglalkoztatást. 4. Mulasztást követ el az, aki január 20-ig nem készíti el és nem küldi meg az illetékes szerveknek az 1915. évi munka- és egészségvédelmi tevékenység értékelését. 5. Ne mulasszák el a munkügyisek az új dolgozókat azonnal, a régieket pedig legalább kétévenként munkaalkalmassági orvosi vizsgálatra elküldeni. 6. Üzemvezetők, művezetők, osztályvezetők: az újonnan felvett dolgozót azonnal részesítsék elméleti és gyakorlati balesetelhárító oktatásban. 1. Minden válalati és intézményi gazdasági vezető jól tudja, hogy az V. ötéves munkavédelmi intézkedési tervet március 31-ig el kell készíteni, ezért küldje is meg a határidőig az állami, tanácsi és szakszervezeti műszerveknek. B. Ha havas, vagy jeges a munkahelyünk előtti járda, azonnal takaríttassuk le és sózással, hamuzással, homokozással csúszásmentesítsék. 9. Sohase szabad elfeledni, hogy az elektromos energia használatával kapcsolatos előírások meg nem tartása a művészeti területen súlyos veszélyeket idéz elő. 10. A vezető beosztású dolgozók ró ha előjegyzési naptárukba felírják: az 1910-es év munkavédelmi vizsgaidőszak, ui. a vezetőknek három évenként munkavédelmi vizsgát kel tenniük. HÍREK, ESEMÉNYEK A Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete december 5-én a Fészek Művészklubban munkavédelmi tanácskozást tartott, amelyen részt vettek a szakma vállalatainak és intézményeinek igazgatói, műszaki vezetői, mv-előadói, a szakszervezeti társ. mv-felügyelők + Az mv-felügyelet a budapesti I—XXII. kerületi állami zeneiskolákban ellenőrzést tartott + Az OPAKFI két éves filmgyártási és moziüzemeltetési tanfolyam hallgatói eredményes biztonságtechnikai vizsgát tettek + 15 új vezető részére vizsgát tartott december 18-án a filmklubban a KM filmfőigazgatósága és az mv-felügyelet + Célellenőrzést tartottunk a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat új festéküzemében + Átadták rendeltetésének az Állami Balettintézet ideiglenes jellegű, könnyű szerkezeti oktató helyiségét . Az V. filmszakmai országos munkavédelmi tanácskozáson eredményes munkájuk elismeréseként az mv-felügyeleti emléklapot adott Jámbor István, Jancsó István, Péter László, Kiss Pál, Orosz László, Szemerédi István, Rohrbacher Béla, Rother Lajos és Barta László elvtársaknak + A Táncsics új munkavédelmi kiadványai: Műszaki vezetők naplója; Munkavédelmi vizsgabizonyítvány: Tűzoltókészülékek kezelése és ellenőrzése + Célellenőrzést tartottunk a Miskolci Nemzeti Színházban. (Gáspár) Munkavédelmi figyelő A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének havi lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: dr. Varga Imre. Szerkesztőség: Budapest VI., Gorkij fasor 38. m. 2. Tel.: 425-156/30. Levélcím: 1406 Budapest, pf. 8. Lapzárta minden hó 10-én. Kiadja és terjeszti a NÉPSZAVA Lapkiadó Vállalat. Budapest VII., Rákóczi út 54. Tel.: 224-819. Levélcím: 1964 Budapest. Felelős kiadó: Gábor Márton, a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatója. Előfizetési díj egy évre 12 Ft, fél évre 6 Ft. Befizethető a Népszava Lapkiadó Vállalat MNB 215-11 859 sz. számlájára. 15.4361 Egyetemi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Janka Gyula igazgató