Szocialista Művészetért, 1977 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

XX. évfolyam, 1. szám 1977. január A MŰVÉSZETI SZAKSZERVEZETEK LAPJA (V. I.) Valamikor az ország­úton gyalogjáró ember min­dig felfigyelt, ha egy kilomé­terkőhöz ért, tudta: közelebb van aznapi céljához. A gépko­csin nyargaló emberek csupán egy-egy pillantást vetnek ezekre az oszlopokra, elég ennyi, hogy reagáljanak az in­formációkra. Így maradoznak el mellettünk is, magánéle­tünkben, mozgalmi tevékeny­ségünk során egyaránt az évek, ezek a könyörtelenül jel­ző kilométerkövek. Most újból egy ilyen jelző oszlophoz ér­tünk, állítom: gyalogjáró mód­ján, s ha mellette megállunk és vissza is pillantunk a mö­göttünk maradt 1976-os évre, már inkább a jövőt, a megte­endő utat kémleljük. Azt hiszem, egyetlen bőví­tett mondattal elszámolhatunk az 1976-os évről, de ez a mon­dat ritka nagyságú és fontos­ságú folyamatos tevékenységet tartalmaz. Az év tavaszán „ed­zőtáborba” vittük-hívták akti­vistáinkat, akik a Vili. kong­resszusunk és a szakszerveze­tek XXIII. kongresszusa hatá­rozataival alaposan megismer­kedve fogtak neki ötévesnek mért útjuknak. Aztán május végén napvilágot látott a talán legtöbbet emlegetett 12 1976-os minisztertanácsi határozat a szakszervezeti jogosultságok bővüléséről, s ezzel olyan szakszervezeti „kiképzési” idő­szak kezdődött, amilyet moz­galmunk nem sokat­­ ismert. Bentlakásos tanfolyamokon, megyénkénti összevont, vagy szakmánként tartott előadáso­kon, eszmecseréken ismertet­tük, magyaráztuk, értelmez­tük, tisztáztuk teendőinket, el­sősorban a bizalmiak tábora- kilométerkő­ ban, de föntebb is, és az álla­mi vezetőkkel együttesen is. Ennek pedig nincs vége. Ja­nuár első munkanapján már Csopakon ott lesz a bizalmi elvtársak egy újabb csoportja. És az egész éven át lankadat­lanul folyik az eszmei és mód­szertani fegy­ver karbantar­tása. Mindez annak a tudatá­ban történik így, hogy mozgal­mi munkánk hatékonyabb végzésével erősítsük társadal­munk szocialista demokratiz­musát, segítsük a fejlett szo­cializmus mielőbbi felépítését. Természetesen nem csupán úgymond „oktatással” végez­zük ezt. Tesszük ezt többek között a közművelődés támo­gatásával is. Például azzal, hogy munkavédelmi hálóza­tunk lelkiismeretesen törődik a művelődési intézményekben fellépő művészek és művészeti együttesek munkakörülmé­nyeivel is. Hogy együttműkö­dünk az ipari szakszervezetek­kel, akár úgy, mint a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezeté­vel a bányászok művelődését segítve, akár a Rátkai mun­kás-művész klubunk sokszínű, válogatott szintű programjá­val. Hogy emelkedik az érdek­lődés ezirányú munkánk iránt, abban máris észlelhető szere­pe van az értelmiség között végzett szakszervezeti munká­val kapcsolatos SZOT állás­­foglalásnak. Bízunk abban is, hogy az idén ugyanilyen segít­séget jelent tevékenységünk­ben a szakszervezetek nevelő­munkájával foglalkozó SZOT-ülés állásfoglalása, és talán egyszer sor kerül a művészeti nevelés szakszervezeti aspek­tusának kifejtésére, az ezzel összefüggő teendők meghatá­rozására is. És a közművelődés előrehaladását támogatjuk az­zal is, hogy rendszeresebbé, elevenné és tartalmasabbá tesszük a hivatásos művészek kapcsolatát az amatőr művé­szeti mozgalmakkal. Nem kell ólmot öntenünk, úgy is tudjuk, mit hoz a jövő év mozgalmi életünkben, tud­juk, mert tervszerűen dolgo­zunk, mert céljaink vannak. Egyik ilyen döntő munkabeli, módszertani célunk, hogy a központi vezetőség és a szak­­szervezeti bizottságok állandó­­sultabb, tartalmasabb kapcso­latba kerüljenek. Célunk, hogy a szakszervezeti bizottságok ne csupán a saját szakmai elnök­ségükre tekintsenek „föl", ha­nem vegyék észre, számba, testvéri szomszédnak a mel­lettük működő művészeti alap­szervezetet is És célunk, hogy a koordinációs bizottságok eb­ben az együttműködésben ha­tékonyabban vegyenek részt. És ha az együttműködésről be­szélünk, lehet ezt folytatni to­vábbi relációkban is. Például a szakszervezeti bizottságok tegyék ezt minél gyakrabban saját bizalmijaikkal, a bizal­miak meg saját csoportjuk tagjaival. Ez a „kölcsönösen" és az „együtt” alapja, történel­mileg bevált „módszere” a szakszervezeti mozgalomnak. Általa talán még a sokat em­legetett szervezettség és tag­­díjfizetési készség — legyen szabad e szikrányit sem újévi kifejezésekkel élnem — maga­sabb fokra lép... JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT A MAFILM­ BAN A Minisztertanács 2031 1974. (VIII. 18.) szá­mú határozata, valamint a SZOT irányelvei alapján a Magyar Filmgyártó Vállalatnál 1975 januárjában megindítottuk a jogsegélyszolgá­lati tevékenységet. Az első év kísérleti esz­tendőnek számított, s a tapasztalatokról, ered­ményekről és nehézségekről mind a szakszer­vezeti, mind az állami irányító szerveknek megadtuk a szükséges tájékoztatást, miként a többi 49 vállalatnál működő jogsegélyszolgá­lati bizottság is megtette. A SZOT­E 1976. (III. 27.) számú irányelvében a tapasztalatok alap­ján kibővítette és részben módosította az ere­deti elképzeléseket. Ezeknek az irányelvek­nek megfelelően vállalatunknál is felülvizs­gáltuk a jogsegélyszolgálat működését, és 1976 áprilisától néhány szervezeti és működési el­vet megváltoztattunk. 1975-ben ismertetőket adtunk ki, amelyeket a szakszervezeti osztálybizottságok aktivistái terjesztettek, a MAFILM Híradóban is köz­zétettük a jogsegélyszolgálat működési elveit és célját. Megállapodást kötöttünk a 27. sz. ügyvédi Munkaközösséggel, amely átalány­­összeg fizetése mellett részt vesz a jogsegély­­szolgálat munkájában. Ilyen előzmények után bizottságunk gyakorlati munkáját 1975. feb­ruár 3-án megkezdte vállalatunknál. 1976 elején jogsegélyszolgálatunk szerveze­tét és feladatait részben szűkítettük, részben bővítettük. Vállalatunk közvetlen szomszéd­ságában működik a Magyar Diafilmgyártó Vállalat; szakszervezeti bizottságuk kérésére e mindössze 60—70 munkatárssal működő vállalatot is bevontak a jogsegélyszolgálat ke­retébe. A múlt évben a két szb között létre­jött megállapodás szerint rendelkezésükre áll­tunk abban a néhány esetben, amikor szüksé­gessé vált közreműködésünk. Jogsegélyszolgálatunk célja a dolgozók ér­dekeinek jogi védelme, a jogi tájékoztatás, tanácsadás és a szükséges mértékű jogi kép­viselet. Bizottságunk sokrétű munkát végez, vállalatunk dolgozóinak széles rétegével ke­rül kapcsolatba. Rendszeresen hetenként egy alkalommal, a hétfői napokon tartja fogadó­óráit, de sürgős esetben a hét bármelyik nap­ján rendelkezésre áll. Mivel teljesen újszerű intézménye a szakszervezeti mozgalomnak, szervezeti és technikai nehézségekkel kellett és még kell is megküzdenie. Munkánk során az ügyek túlnyomó részben jogi tanácsot, jogi felvilágosítást, írásbeli beadványok készítését, telefonon folytatott megbeszéléseket jelentet­tek. Az elmúlt évben dolgozóink képviseleté­ben személyesen, vagy írásban 38 esetben jár­tunk el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szak­­szervezeti jogsegélyszolgálat népszerűvé vált dolgozóink körében. Azt állapíthatjuk meg, hogy a MAFILM dolgozói bizalommal fordul­nak hozzánk ügyeik elintézésének reményé­ben. Jogsegélyszolgálati munkánkban igyekez­tünk a szakszervezeti jelleg biztosítására. Ahol és amikor lehetőség mutatkozott, a konk­rét ügyintézés mellett általános jogi propa­gandát is végeztünk, nem egy esetben felhív­tuk a dolgozók figyelmét az új jogszabályok­ra, így például a társadalombiztosítási tör­vényre. Olyan eredményekről is beszámol­hatunk, hogy három esetben a hozzánk for­duló dolgozó lakásproblémáját eredményesen megoldottuk, több esetben nehézségeket jelen­tő családjogi kérdésekben történtek megol­dást hozó intézkedések. Néhány érdekes számot hadd idézzek két­éves tevékenységünkből. A jogsegélyszolgálati bizottsághoz 192 esetben fordultak a dolgo­zók, akik közül fizikai dolgozó volt 86, szak­­alkalmazott 70, adminisztratív 22 és nyugdí­jas 14. Lakásügyi problémával 36 esetben foglalkoztunk, családjogi volt 35, ingatlan vá­sárlás, kisajátítás, átírás okozott problémát 26 esetben, kilencen építési ügyekkel fordultak hozzánk. 18 eset társadalombiztosítási ügy volt, 21 munkajogi és 47 eset államigazgatási probléma. Az elmúlt két év alatt igen sokrétű felada­tot láttunk el, minden esetben igyekeztünk a jogi lehetőségeken belül a MAFILM dolgo­zóinak érdekeit a legmesszebbmenően támo­gatni. Ölveczky Józsefné dr. Eredményes, boldog új esztendőt kíván vala­mennyi szervezett magyar művésznek és művé­szeti dolgozónak, szakszervezeti bizalminak, akti­vistának, tisztségviselőnek a központi vezetőség elnöksége Újévi helyzetkép a művészeti terület egyik legnagyobb beruházásáról: a győri Kisfaludy Színház új épülete munka közben (Mezey felv.) „A fényes szelek nemzedéke*’ címmel közel 80 volt népi kollégista képzőművész műveit állította ki a Magyar Nemzeti Galéria (Jánosi felv.) Harag György (Románia) rendezésében mutatta be a Nemzeti Színház Nagy István ..özönvíz előtt” című drámáját (MTI) Két illusztris művészvendég fővárosunkban. Font: Adrzej Wajda Jelen volt nagydíjas filmjének, „Az ígéret földjé”-nek bemutatóján (Mezey felv.) — Aln­é: Szvjatoszláv Richter december 9-én koncertet adott a Zeneakadémián (MTI) ÁRA 1 FORINT

Next