Szocialista Művészetért, 1977 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
Veszprémi módszerek Szakszervezeti bizottságunk október 29-re összehívta Veszprém megye 16 szórakoztatózenész bizalmiját, hogy megbeszélje velük a szakszervezeti jogok gyakorlásáról, a bizalmiak és bizalmi tanácskozások feladatairól, a tisztségviselőket megillető védelméről szóló 12 1976. sz. minisztertanácsi rendeletben és a SZOT elnökségének irányelvében foglaltakat. Minden bizalminak elküldtük a SZOT elnökségének füzetét is, hogy a tanácskozás előtt tanulmányozzák át. Ez a kis füzet akkora érdeklődést keltett bizalmijaink körében, hogy nem a megadott kezdési időpontra, hanem előtte már egy órával együtt voltak valamennyien, és vitatkoztak, beszélgettek a rendeletről. Fokozta az érdeklődésüket az összejövetelen tartott előadás. Az ezt követő megbeszélés azt igazolta, hogy bizalmijaink valamennyien áttanulmányozták a SZOT kiadványt, értik a rendelet lényegét, de nem egyértelmű a tennivalók értelmezése. Felszabadultan vették tudomásul a jogi védettséget, hiszen eddigi tevékenységükben szinte kizárólag az volt a visszatartó, hogy felmondják állásukat, elküldik őket, ha mindenben nem értenek egyet a vállalati döntésekkel. Koordinációs bizottságunk november 25-re összehívta valamennyi művészeti szakszervezet megyénkben működő bizalmijait. Egy bizalmink beteg lévén „csak” 15-en jelentek meg a szórakoztatózenész bizalmiak közül. Vass Imre főtitkár elvtárs előadását 19 hozzászólás követte, amelyek mindegyikéből sugárzott a lelkesedés is, ugyanakkor a felelősségérzet is. Következő napon szb-ülést tartottunk, amelyen értékeltük a bizalmiak felkészítését. Egységes vélemény szerint a két megbeszélés nagyon hasznos és értékes volt. A bizalmiakat mérlegelve az a vélemény alakult ki, hogy valamennyi bizalmiakat a tagság választotta, mert már előzőleg eredményesen dolgoztak a közösségért, így kizárólag tőlük várható, hogy a zenészek érdekeit a jövőben is jó politikai érzékkel fogják képviselni. Szb-titkárunk, Ruha Rudolf azt javasolta, hogy taggyűlésünket ezen az őszön a hagyományoktól eltérően ne székházunkban szervezzük meg, hanem Veszprém megye egy-egy központi városában. Ezeket a gyűléseket a bizalmiak vezessék le, hiszen kellő ismeretekkel rendelkeznek a kibővült szakszervezeti jogosultságokból, meg aztán demonstrálni is szeretnénk, hogy annak a tagcsoportnak elsősorban ők a vezetői. Ezekre a részleg taggyűlésekre a titkár, az elnök, valamint még egy szb-tag kiutazik, határoztuk el, nem azért, hogy az elnökségben üljünk, hanem, hogy segítsük bizalmijainkat, ha erre szükség van. Az szb elfogadta a javaslatot. November 30-án a keszthelyi taggyűlésre mentünk, ezt a keszthelyi bizalmi Farkas Károly vezette. A december 1-i ajkai taggyűlést Török Ferenc, a 2-án tartott pápait Sárközi István, a 3-ára egybehívott várpalotai taggyűlést Duka Sámuel bizalmi vezette. A veszprémi taggyűlésen, november 29-én, Kovács György bizalmi elnökölt. Visszatekintve a három évtized szakszervezeti munkájára most tapasztaltuk a legnagyobb érdeklődést megyénk szakszervezeti tagsága részéről. 218 szakszervezeti tagunk van, közülük az öt taggyűlésen 209 tag jelent meg. Az érdeklődést bizonyítja, hogy az öt taggyűlésen 109 hozzászólás hangzott el. (1) Feltűnően magas politikai színvonalon vitatkozott a tagság, nagy bizalommal tekintve a bizalmiakra. Kicsengett a hozzászólásokból, hogy ha vállalták és vállalják ezt a felelősségteljes munkát, akkor csinálják is. Szilvásy László szb-elnök, OSZK kirendeltségvezető Lippai Sándorné szb-titkár a beszámolási kötelezettség ismeretében, a választók iránti tisztelet jegyében csendes szavakkal sorolja a tényeket: — Kollektív szerződés... Megszerveztük a vitát a dolgozókkal... most tanítjuk ... Megértettük a dolgozókkal az új bérrendszert ... A nőpolitikai határozatunkat folyamatosan végrehajtjuk ... Propagandatervünket teljesítjük... Decentralizáljuk az oktatást .. . Küzdünk a rutin ellen ... örvendetesen nő az aktivisták száma . .. Szocialista brigádjaink eredményesen dolgoznak. Biztosítanunk kell a 12 1976-os rendelet végrehajtását, mely nagy felelősséget ró ránk ... A dolgozók jogát kell érvényre juttatni ... Igen jó az együttműködés a párt- és gazdasági vezetéssel. Nemcsak kritizálunk, alkotó módon veszünk részt a döntések előkészítésében . . . Közös érdekünk, hogy minden lehetőséget megragadjunk és kihasználjunk a terv sikeres teljesítéséhez ... Az szb nevében köszönöm az aktivisták munkáját. Sámuel Ferencné szb-elnök megnyitja a vitát... Egymás után állnak fel a bizalmiak, küldöttek. A gondok, megoldatlan kérdések felsorolása mellett jut idő a végzett munka elismerésére is... Túlsúlyba kerül a közérdek ... Az „én” helyett a „mi” ... Jólesik hallani, amint arról folyik a vita, hogy lehetne jobban .. . Visszagondolok azokra az időkre, amikor még egymást marták, amikor egy-egy csoport saját érdekét fölérendelte a közösnek, amikor baj volt a határozottsággal, következetességgel . . . Elmúlt, mint egy rossz álom . . . Kollektíva van! Jól érzik magukat az emberek, nem véletlen, hogy vállalatuk az élenjárók közé tartozik, mindent megtesznek, ami rajtuk múlik, ezt a ..Kiváló vállalat” oklevél és a „Kiváló vállalat” cím elnyerése is bizonyítja. Itt nemcsak beszélnek arról, hogy legfőbb mérték az ember... Hogy munkavédelmi minősítésük jó... Hogy vannak még hibák? ... Igen, de van biztosíték rá — ez a kollektíva! —, hogy a realitásoknak megfelelően folyamatosan megoldják azokat. Nézem az elégedett arcokat, és arra gondolok — anélkül, hogy eltúloznám a személy tömegformáló szerepét —, hogy ennek a törékeny asszonynak, aki a műsorcsoportban végzett, sok szempontot figyelembe vevő, idegőrlő munkája mellett nevelnie és útra indítania három gyermekét, honnan van annyi energiája? Hogy jutott el odáig, amíg elérte, hogy nemcsak ad, hanem kap is, hogy mellette áll a párt- és gazdasági vezetés, hogy tíz évi munka után kapott miniszteri dicséretet, szakszervezeti elismerést, kiváló dolgozó címet és kétszer is „A szocialista kultúráért" kitüntetést, ezen kívül amit a tagság nyújt és minden szónál ékesebb: elismerést és közmegbecsülést , hogy általában nem Lippai elvtársnő a megszólítás, hanem Dusika ..., aki állandóan tanul és tanít, akinek mindenkihez van egy jó szava, és ha bírál, abból is kitetszik — érted haragszom és nem rád. Kun Jenő BIZALMIAK Közön A szakszervezeti jogok hatékonyabb gyakorlása érdekében megyénként összevonva tanácskoztunk a művészeti szakszervezeti alapszervezetek bizalmijaival. A tanácskozások bevezetőit a főtitkár, a kv-titkárok, a szakmai szakszervezetek titkárai tartották, majd minden tanácskozáson eleven eszmecsere alakult ki. Jogszabályok, irányelvek, állásfoglalások hangzottak el. Hallottuk a megjegyzést: ennyi mindent megérteni, megjegyezni is nehéz, hát még a gyakorlatban helyesen alkalmazni. Társadalmi tisztségviselők szájából hangzott ez el, akik „mellesleg” művészek, művészeti dolgozók. Hogyan fogadták a bizalmiak a megnövekedett hatáskört? Tapasztalatom szerint nem egyértelmű lelkesedéssel. Tudatában vannak ugyanis, hogy a megnövekedett hatáskör felelősséggel jár. Ha ma a tagság a szakszervezetről beszél, tudják, róluk is szó esik, nemcsak az szb-ről vélekednek. Békéscsabán, Kecskeméten, Miskolcon vettem részt a bizalmi tanácskozásokon. A bevezető előadást többnyire — a taggyűléseken megszokott — néma csend követte, majd szakmai, munkajogi kérdésekkel lassan megindult a beszélgetés és aztán eljutottunk, már pergő párbeszéd formájában, a szakszervezeti jogok gyakorlásához. Megindult a kérdés-áradat . . . Hogyan is kell alkalmazni ezeket a jogokat? Ezeknek a jogosultságoknak ennyi korlátja van? Mi történik akkor, ha ezek a jogok önmaguktól nem jutnak érvényre? Mi van, ha ellenállásba ütközünk? Ha visszaütnek a főnökök? . .. Sok helyütt az szb-titkárok is résztvettek a bizalmiak felkészítésén, s elmondották, nem mindig érezték kellemesen magukat, mivel ugyan a kérdéseket a bizalmiak az előadónak szegezték, de a válaszadásra az szb-titkár volt az illetékes. És ekkor derült ki, hogy némelyik alapszervezetben a szakszervezeti demokráciával, a tájékoztatással, a kollektív döntéssel bizony hadilábon állnak. Melyek voltak a legizgalmasabb témák? A színészek szerződtetésénél például az alapbér megállapításával kapcsolatos egyetértési jog gyakorlása. Ugyanez problematikus a szórakoztatózenészeknél is. A színészek felvetették az egyetértési jog gyakorlását a kitüntetési javaslatokkal kapcsolatban is. Úgy tűnt, a bérfejlesztés, a jutalmazás nem jelent problémát. Sok alapszervezetnél, ahol erre alkalmas volt az intézmény, vállalat demokratikus légköre és a szakszervezeti bizottság kellő tekintéllyel bírt, a rendelet előtt már egyetértési joggá fejlesztették az eddigi véleményezési jogot. Néhány példát idézek a bizalmiak vélekedéseiből. Egyikük szerint eddig is nehéz volt munkája, a tagdíj beszedése, amikor nem kapott bélyeget... Másikuk azt emlegette: 4—5 diplomával rendelkező bizalmiakat kellene választani, hogy feladataikat ellássák. Ő ugyan nem diplomás, de már jegyzeteli a bizalmiak kézikönyvét. (Remélhetőleg hasznosan!) Egy harmadik vélemény: — Köszönöm a bizalmat, a megnövekedett jogkört, ígérem, felelősségteljesen fogok élni minden lehetőségével és kötelezettségével. Talán még a munkajogi védelmet is igénybe veszem. (Némethe lentőségű a bizalmi érdekvédelme, mint csoportjának tagjaié. Szervezetileg a közvetlenül felettes szakszervezeti testületnek (ob, mb, stb) kell az irányítása alá tartozó bizalmiak bérezésével, élet- és munkakörülményeivel törődni. Ez nekik olyan kötelességük, mint amilyen a bizalmiaknál a szakszervezeti csoportjaik tagjaival szemben fennáll. Amit követelhet a tagság a bizalmitól, azt a bizalmi is elvárhatja az osztálybizottságtól. — Elképzelhető az „egy állami vezető — sok bizalmi” partnerség is. Mi legyen a gyakorlat ilyen esetben? — A partneri viszonynak a valóságot kell tükröznie. Ha az állami vezetőnek több bizalmi a partnere, akkor vagy elfogadja ezt a körülményt, vagy megosztja jogait saját beosztott vezetőivel. Az így „leadott" jogok arányában csökken partnereinek száma is. Ez ígérkezik ideális megoldásnak. Ez azonban nem a szakszervezet hatáskörébe tartozó ügy. Áthidaló megoldásként a fő bizalmiak számának növelésével is megoldható. Az érdemtelenség morális tényező. A bizalmi alkalmassága azonban tehetségének függvénye. Az előbbi is, az utóbbi is a bizalmi eredménytelenségét okozza. Lehet-e, kell-e mégis különbséget tenni köztük ? — Feltétlenül differenciálni kell. Aki önhibáján kívül — képességei miatt — nem tud megfelelni a funkció támasztotta követelményeknek, tisztségéből felmenthető. Viszont a visszahívást valami vétkesség indokolja, tehát ebben az esetben a megválasztott személy érdemtelenné válik a bizalmi feladatkör ellátására. Ez súlyosabb eset, mivel a felmentéssel ellentétben kizárja a törvény biztosította utólagos kétéves védettséget is. Végül egy harmadik esetet véve: ha a bizalmi lemond, meg kell vizsgálni a lemondás körülményeit, a kiváltó okokat, és azok szerint kell minősíteni. A bizalmi értekezletek hangulata, a résztvevők felkészültsége, szakavatott kérdéseik, sőt becsületesen megfogalmazott aggodalmaik is azt igazolják, hogy aranyfedezetünk van az eredményes munkához: tehetséges bizalmiak, jó szakszervezeti bizottságok és törvényes jogok. Várnai Ferenc Operaházi vezetők és aktivisták hallgatják a szakszervezet A somogyi művészeti alapszervezetek bizalmijai az aktivist Az őszi taggyűlés résztvevői a beszámolót hallgatják a ti jogosultságok ismertetését (Mezey felv.)a értekezlet közben Somogy megyei Moziüzemi Vállalat klubjában Útközben hoz-e minőségi változást a mozgalmi munkában, az emberekkel törődésben, érzelmi életünkben a „magyarországi szakszervezetek életében szinte forradalmi” 12 1976-os minisztertanácsi rendelet — kérdezte egy szakszervezeti tisztségviselő Miskolcon, a bizalmi jogkör bővülését tárgyaló megyei bizalmi értekezleten. A bizalmiak intézményes tájékoztatását szakszervezeti szövetségünk megyénként szervezte, s ezeken adtunk és kaptunk információkat, legalább ugyanannyi kérdést is. A résztvevők, a mindennapi valóság alapján és a tagság álláspontjából kiindulva új és új értelmezési lehetőségeket, alkalmazási módokat tettek szóvá. A következőkben néhány, ott megfogalmazódott és a jövőben is izgalmasnak ígérkező kérdést és választ ismertetek. Ezek Békéscsabán, Miskolcon, Veszprémben hangzottak el... — A szakszervezeti csoport tagjainak érdekvédelme hatékonyabb lett, önmagára vonatkoztatva azonban a bizalmi nem gyakorolhatja azt, amire mások vonatkozásában felhatalmazást kapott. Ez a feladat értelemszerűen az osztálybizottságokra, illetve a szakszervezeti bizottságokra hárul. Meg van-e ehhez a joguk és lehetőségük■? — Semmivel sem kisebb je A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola szb-je dec. 4-én rendezte meg Télapó-estjét. A Télapó szerepét — a már tavaly nagy sikert aratott — igazgatóhelyettesünk, Váczi Károly alakította. A VI. ker. zeneiskolások műsorai után a Télapó vetélkedőt vezetett, majd az ajándékcsomagok kiosztását általános lakoma követte (Tornyos György) Szocialista MŰVÉSZETÉRT .