Szocialista Művészetért, 1980 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
XXIII. évfolyam, 1. szám 1980. január A MŰVÉSZETI SZAKSZERVEZETEK LAPJA Új évtized hajnalán (V. I.) Végére értünk a hetvenes évtizednek, ebben az évszázadban igencsak a legbékésebb, a magyar nép általános jólétét magasra emelő, történelmi jelentőségű évtizednek. S kezdjük a nyolcvanas éveket, melyeknek első időszaka — hogy Ady szavaival éljünk — gyürkőzősebb napokkal fogad mindőnket. Kereken egy évvel ezelőtt a Népszabadság december 8-i, vasárnapi száma volt a legolvasottabb lap: abban tették közzé a MSZMP Központi Bizottságának emlékezetes határozatát, mely nemcsak konstatálta a népgazdaság helyzetét, de rámutatott a kivezető utakra, módszerekre a gazdasági szabályozó rendszer változtatásában, a fegyelmezettebb munkavégzésben, a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb figyelembevételében. A mostani december 9-i Népszabadság a Központi Bizottság irányelveit tartalmazta egy nagyobb jelentőségű alkalomra, a XII. kongresszusra. Ezek az irányelvek a társadalmi, politikai, gazdasági, szociálpolitikai tézisek mellett méltó helyen és terjedelemben foglalkoznak a művelődéspolitikai, a tömegszervezetekre vonatkozó tennivalókkal. Az éppen nekünk, szervezett művészeknek és művészeti dolgozóknak szóló feladatokkal is. Vezető testületeink, alkotóműhelyi és munkahelyi kollektíváink, bizalmi csoportjaink minden bizonnyal megtalálják a módját, legeredményesebb formáját az irányelvek feldolgozásának, érvényre juttatásának, mozgalmi munkánk mindennapjaiban rendszeres alkalmazásának. Nincs olyan magánosan dolgozó szervezett művész, vagy művészeti dolgozó tagunk, akár egy padlástéri műhely csendjében, akár egy kis mozi egyszemélyes gépházában, aki ne tudná pontosan: márciusban tartja XII. kongresszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt. Az is egyre jobban körvonalazódik valamennyi tagunk előtt, minő közgazdasági körülmények között kell művészi alkotó munkánkat, a műalkotásokat terjesztő és kivitelező tevékenységünket végeznünk az új évtized hajnalától. Ha most csak említjük az alapvetően meghatározó tényezőket, ehelyütt csak azért tesszük, hogy sajátos szakszervezeti mozgalmi munkánk közeljövőben esedékes tennivalóit a reális környezet háttere előtt vázoljuk fel. Mint a Szakszervezetek Országos Tanácsa legutóbbi ülésén nyilvánosságra hozta, a magyar szakszervezetek az alapszabálynak megfelelően ez évben megtartják kongresszusaikat, újjáválasztják vezető testületeiket, tisztségviselőiket. A művészeti szakszervezetek esetében is megtörténik mindez 1980-ban. Mint lapunk olvasói észlelték: a szakmai szakszervezetek elnökségei a központi vezetőség elnöksége előtt már rendre számot adtak a Vil. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, elért eredményeikről, a meg nem oldott, további erőfeszítéseket igénylő feladatokról. Amíg a vezető testületek a központi vezetőség beszámolóját készítik az őszi kongreszszus elé, párhuzamosan az alapszervezetekben megejtjük a beszámoló taggyűléseket, s megválasztjuk az új bizalmiakat, a vezető testületeket. Amint ezzel végeztünk, nyomban igyekszünk felkészíteni a tisztségviselőket a gyakorlati mozgalmi tevékenységre, felszerelni őket a legszükségesebb ismeretekkel. Az aktivisták körében már hónapok óta folyik az eszmecsere, felkészülés azokra az alapvető alapszervezeti szervezeti változásokra, melyek az egyszerűbb és hatékonyabb mozgalmi munkavégzést kívánják szolgálni, biztosítani. Ezzel párhuzamosan a különböző vezető testületekben folyó munka korszerűsítésére, rugalmasabbá, hatékonyabbá tételére is javaslatokat dolgozunk ki. Szakszervezeti testü- leteinknek mindezek mellett megtisztelő feladatot jelent ez évben a VI. ötéves terv előkészítésében való tevőleges részvétel. És ha mindehhez hozzászámítjuk: 1980-ban is folyamatosan kívánjuk ellátni az ideológiai, művészetpolitikai téren vállalt feladatainkat, a művészek és művészeti dolgozók sajátos, szakszervezeteink keretében folyó felkészítését, továbbképzését, rendszeres tájékoztatását, a művészetpolitika időszerű tennivalóira való mozgósítását, elmondhatjuk: 1980 igen mozgalmas éve lesz mozgalmunknak. A szakszervezeti választások éppen nagyszerű alkalmat adnak mindenhol a szakszervezeti és munkahelyi demokrácia megbizonyítására, erősítésére, az új lehetőségekkel kapcsolódó szabályozások megalkotására és alkalmazására. Szociálpolitikai vonatkozásokban nyilván nem mutathatunk majd fel nagy, látványos sikereket, de a mindennapos gyakorlatban, a szakszervezeti érdekvédelmi „aprómunkában" igenis sikeresen megtarthatjuk, erősíthetjük eddigi „frontvonalunkat”. Mondani sem kell, ezek a „helyi csatározások” az eddignél is sokkalta jobb egyeztetést kívánnak a társadalmi, csoport- és egyéni érdekek ütközései esetében. AZ IPARMŰVÉSZET JELENE ÉS JÖVŐJE címmel kétnapos tanácskozást tartott — mint már megírtuk — november 20-árn és 21-én a Magyar Iparművészeti Főiskolán a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének iparművész tagozata. Az eszmecserén Kiss István elnöki megnyitója után Attalai Gábor textiltervező, dr. Ernyei Gyula főigazgató-helyettes, Lissák György formatervező, Fekete György belsőépítész, Búzás Árpád textiltervező, Bojár Iván művészeti író, Fukász György egyetemi tanár, Karmazsin László formatervező, Péri József ötvösművész és Németh Aladár formatervező fejtette ki nézeteit, állásfoglalását. Az előadásokat mindkét nap vita követte. A tanácskozás végén az iparművész tagozat jelenlevő tagjai ajánlást fogadtak el. Az alábbiakban ismertetjük: 1. Szorgalmazni kell az iparművészet és az ipari tervezőművészet történetének, alakulásának folyamatos és szakszerű rögzítését, feldolgozását, mozgásirányának szélesítését, hogy további terveink kimunkálásának tudományos értékű alapjai az irányítás, a szakmapolitika és a szakirodalom rendelkezésére álljanak. 2. Az érdekelt iparművészeti, ipari tervezőművészeti intézmények, szervezetek a kulcshelyzetben levő ágazati minisztériumok felelős vezetőivel dolgozzanak ki olyan, későbbi munkamintául szolgáló tervezeteket, amelyek módot adnak a tervezőművészet számára a legfontosabb népgazdasági programok megvalósításában való részvételre. Vizsgálják meg, hogy milyen módon vehet részt az ipari tervezőművész szaktársadalom a belső fogyasztás és a külkereskedelmi gondok megoldásában. 3. A szövetség vezető testületei szorgalmazzák az érdekeltek irányában, hogy az iparművészet, ipari tervezőművészet jelenlegi intézményi rendszere felülvizsgálásra kerüljön, és a folyamatos, az adott körülményeknek és távlati fejlesztési elképzeléseknek megfelelően alakuljék. Javasoljuk elsősorban az 1005/1975. minisztertanácsi határozattal létrehozott intézményi rendszer tevékenységének vizsgálatát és hatékonyságának fokozását. 4. Az iparművész, ipari tervezőművész szakma fokozza önismeretének feltárására tett erőfeszítéseit, a tervezőképzés, továbbképzés, az elemző-dokumentáló kritika, szakirodalom alakulását figyelő és segítő munkáját, a tervezés-termelés-értékesítés folyamatában tovább folytatva a szükséges együttműködés érdekében a gondolatcseréket, annak változatos lehetőségei jobb biztosításával. 5. A szövetség vezető testületei a tanácskozáson felvetett gondolatokat megfelelő formában érvényesíteni kívánják saját munkatervükben és működési rendjükben. A szövetség 1981-es közgyűlése elé terjeszti mindezeket, hogy rögzítésre kerüljenek a szövetség programjában, illetve módosított alapszabályában. (A nagy jelentőségű kétnapos tanácskozás részletes ismertetésére februári számunkban visszatérünk.) a központi vezetőség elnöksége Eredményes, boldog új esztendőt kíván valamennyi szervezett magyar művésznek és művészeti dolgozónak, szakszervezeti bizalminak, aktivistának, tisztségviselőnek A Minszki Orosz Drámai Színház december 6-án B. Lucenko rendezésében bemutatta Madách Imre „Az ember tragédiája” című drámáját a Nemzeti Színházban (MTI) A Madách Színház Ádám Ottó rendezésében játssza Csehov „Három nővér” című drámáját (MTI) A Magyar—Szovjet Baráti Társaság orosz-szovjet zenei hetet rendezett, melyet gálaműsorral a fővárosi zeneiskolák legjobb növendékei zártak be. Képünkön Tuska Zoltán és Tiba Sándor Baklanova „Variációk” című hegedűdarabját adják elő (MTI) Tizedik alkalommal rendezték meg Miskolcon az országos grafikai, biennálét (Laczó József felv.) ÁRA 1,50 FORINT