Szocialista Művészetért, 1981 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
XXIV. évfolyam, 1. szám 1981. január — Megítélésünk szerint a szakszervezeti mozgalom Magyarországon olyan politikai, jogi és mozgalmi lehetőségekkel rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy eleget tudjon tenni a növekvő követelményeknek. A szakszervezeti mozgalom elfoglalta az őt történelmileg megillető helyet. Részese a hatalomnak és nemvak a politikai végrehajtásnak a segítője, hanem részt vesz a politika alakításában, formálásában is. A szakszervezeti tevékenység általános elveire vonatkozó alapvető megállapítások ma is helyesek. De ez nem jelent változatlanságot Új utakat kellett törni. Ehhez útmutatót adott a lenini tanítás, és támaszkodhattunk a magyar szakszervezeti mozgalom hagyományaira. Mi ennek alapján és saját helyzetünkre építve indultunk el. — A szakszervezeteit nemcsak hogy nem lehetnek függetlenek a munkáshatalom politikáját megfogalmazó és megvalósító párttól, hanem e politikát magukénak is vallják. Hazánkban a szakszervezeti mozgalom önállóan, de nem függetlenül végzi a munknkát. A szocialista társadalom építésének politikája sajátunk is. Ezért és így elkötelezett a magyar szakszervezeti mozgalom. A szakszervezetek önállóságának megértése és érvényesülése azt kívánja, hogy az eddiginél pontosabban jelöljük meg társadalmi-politikai elkötelezettségünk alapvető tartalmát. Ennek a lényege a szocialista társadalmi rendszerhez való viszony, annak igénylése. Egész tevékenységünkkel erősítjük, támogatjuk a munkáshatalmat. A társadalom célkitűzései nem közömbösek számunkra. Azokat sajátunknak tekintjük. Ehhez azonban jobban meg kell érteni a szakszervezetek szerepét a fő feladatok kialakításában és végrehajtásában. A szocialista építésnek e mindennapi kérdéseiben a szakszervezeteknek meg kell őrizniük vélemény- és akciószabadságukat. Ennek érvényesülnie kell a szakszervezetek napi munkájában. A szakszervezeteknek politikai ba GÁSPÁR SÁNDOR előadói beszédéből EREDMÉNYES, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KIVÁN VALAMENNYI SZERVEZETT MAGYAR MŰVÉSZNEK ÉS MŰVÉSZETI DOLGOZÓNAK, SZAKSZERVEZETI BIZALMINAK, AKTIVISTÁNAK, TISZTSÉGVISELŐNEK A KÖZPONTI VEZETŐSÉG ELNÖKSÉGE ÁRA 2 FORINT tininkmik a m>|)u itikorrtnnrl, XXIV. konfressiuaa IMTII EGYSÉG, FELELŐSSÉG, JÓREMÉNYSÉG — A szakszervezetek XXIV. kongresszusáról — December 12—14. között tartották meg a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusukat az Építők Szakszervezetének székházában a megjelent 744 küldött és számos meghívott jelenlétében. Megjelent a kongresszuson a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának több tagja, az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak számos tagja, állami és társadalmi életünk sok jeles személyisége. A tanácskozást Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg, majd a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját a XXII1. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek előtt álló feladatokról Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára terjesztette elő. Felszólalt a vitában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Számos kongresszusi küldött és a kongresszuson megjelent külföldi szakszervezeti delegációvezető felszólalása után a kongresszus határozatot hozott, mely meghatározza a magyar szakszervezeti mozgalom feladatait az elkövetkezendő öt évre. Gáspár Sándor főtitkár vitazáró beszéde után a kongresszus megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsának 211 tagját és a számvizsgáló bizottság tagjait. Bernát Rózsát, Orosz Adélt, Simó Tibort, Tréfás Györgyöt és Vass Imrét a SZOT tagjává, dr. Bodóczy Józsefet a számvizsgáló bizottság tagjává választották. A SZOT első ülésén Simó Tibort a szaktanács elnöksége tagjává választotta. Ezen az alakuló ülésén megválasztották a szaktanács tisztségviselőit. Elnök: Földvári Aladár, alelnökök: Duschek Jajosné, Kiss Károly, Ligeti László, Ország Ferencné, Palotai Károly, főtitkár: Gáspár Sándor, főtitkárhelyettesek: Gál László, Jakab Sándor, titkárok: dr. Csehák Judit, Sólyom Ferenc, Timmer József, Virizlay Gyula. Az ifjúsági bizottság tagjává választották Hegedűs D. Géza színművészt. A kongresszus vitájában felszólalt küldötteink közül Tréfás György operaénekes, a debreceni Csokonai Színház szb-elnöke; a szekcióüléseken Orosz Adél, Hegedűs D. Géza, Szécsényi Ferenc, Szokolay Sándor szólalt fel, Bernát Rózsa írásban nyújtotta be beszédét. Olvasóink figyelmét felhívjuk a MUNKA januári számára, mely a szakszervezetek XXIV. kongresszusának kivonatos jegyzőkönyvét tartalmazza. Az alábbiakban néhány szemelvényt közlünk Gáspár Sándor és Kádár János elvtársak beszédeiből, valamint ismertetjük Tréfás György felszólalását. torsággal, de felelősségteljesen kell állást foglalniuk a jogkörükbe tartozó kérdésekben. Ma még előfordul a szakszervezetek állásfoglalásaiban az aggályos önkontroll, a bizonytalanság, a megfoghatatlan vélemény, ilyenkor összemosódik önálló arculatuk és nem teljesítik feladataikat A szocialista társadalomban a szakszervezetek azzal, hogy részesei a hatalomnak, korántsem alakultak át „állami szervezetekké". A szocialista államot és a szakszervezeteket a célok alapvető azonossága köti öszsze, de gyakorlati funkcióik mások. A szocialista állam nem ellenőrzi a szakszervezetek tevékenységét, viszont az állam tevékenysége a tömegek ellenőrzése alatt áll. Ebben a társadalmi ellenőrzésben a szakszervezetek is részt vesznek. Az állami és a szakszervezeti szervek valamennyi szinten egyenrangú partnerek. Alá- és fölérendeltségi viszony nincs közöttük. Feladatuk, együttműködni az együttes célért és segíteni egymást. Pontosan elhatárolni a közös és a külön felelősséget az egyes feladatokban, és mindenkor egyeztetni az álláspontokat. A szakszervezeti mozgalomnak a maga eszközeivel szolgálnia kell, és szolgál is a társadalmi haladást segítő minden ésszerű intézkedést. De a társadalmi érdekek érvényesítése nem szoríthatja háttérbe a jogos szakmai és más csoportérdekek intézmények kifejezését, az egyéni vagy közvetlen napi érdekek és jogok védelmét, mert ezzel előbb-utóbb maga a társadalmi érdek, a távlati érdek, a közös ügy érvényesülése kerülne veszélybe. A munkában való helytállás, a demokrácia és a műveltség állandó fejlődése a szocialista társadalom értékmérője. Együttesen szövik át a társadalom, az egyes emberek életét. Csak együtt tudnak olyan emberi tulajdonságokat értékké fejleszteni, mint a közösségi gondolkodás, a tenniakarás, a szüntelen jobbra és többre való törekvés. A szocialista építőmunka csak így és ezáltal milliók ügye. A demokrácia jelszava helyes, önmagában is jelentős. De félrevezet, ha a tömegeknek valójában nem ad módot arra, hogy saját vállalatuknál a gazdálkodás, az elosztás alapkérdéseit érdemben tudják vitatni, és ha a viták leszűkülnek kisebb jelentőségű problémákra. A puszta részvétel még nem jelent fejlett munkahelyi demokráciát, statisztikaként is lehet szerepeltetni. A munkahelyi demokrácia ennél több: a döntésben, a végrehajtásban, az ellenőrzésben való részesedés, a tényleges hatalmi jogkörök birtoklása. A gazdasági feladatokat a vezetők önmaguk egyedül képtelenek megoldani. Kell a dolgozók, kell a tömegek egyetértése, helytállása, ellenőrzése. Más út nincs. Mély meggyőződésünk, hogy a vezetők és vezetettek megfelelő, és mai elveink szerint alkotó kapcsolatainak kiépítése nélkül nincs igazi előrehaladás. — Most a munkahelyeken megérett a lehetőség a demokrácia fejlesztésének újabb lépéséhez. A gazdasági vezetők kinevezésébe, munkájának megítélésébe történő beleszólást kiszélesítjük az igazgatótól egészen a munkahelyi vezetőkig. Meggyőződésünk, hogy ez jelentősen elő fogjasegíteni a feladatok végrehajtását, a dolgozók és a vezetők közötti viszony további javulását. Minden forradalmi mozgalom alapvető követelménye, hogy ha befolyást akar gyakorolni a társadalom fejlődésére, ha változást akar elérni, akkor önmagának is költözni kell, igazodva a megnövekedett igényekhez. Kötelesek vagyunk tehát keresni a jobb munkamódszereket, hogy nagyobb befolyásunk és hatásunk legyen céljaink, elveink megvalósítására, a szocialista építőmunkára. A társadalmi munkamegosztásban a szakszervezetek feladatai világosak. Azokkal a feladatokkal kell foglalkozni, amelyek megfelelnek hivatásuknak, jogkörüknek De ezekkel érdemben kell foglalkozni. Erélyesen szelektálni kell, kevesebb feladatot kitűzni, de azt alaposan és következetesen kell elvégezni. — A magyar szakszervezeti mozgalomban az ágazati szakszervezetek önállóan dolgoznak. Az alapszervezeteket — ahol a szakszervezetek tevékenységének súlypontja van — ők irányítják. Ebből következik az ágazati szakszervezetek egyre növekvő felelőssége és kötelessége. Ebből következik az is, hogy a SZOT nem részletkérdésekkel, hanem a mozgalom egészét érintő kérdésekkel foglalkozik. A szakszervezeti munka nagyobb fokú társadalmasítására van szükség. Ehhez jól kidolgozott elképzelések, valamint hatékony és áttekinthető információrendszer kell És természetesen kis létszámú, de magasan képzett apparátus. Kevesebb papírosmunka és olyan szervezeti demokrácia, ahol a tisztségviselők látják, hogy munkájukra, véleményükre és tapasztalataikra valóban szükség van. Most a bizalmiak, főbizalmiak és helyetteseik adják aktivistáink többségét, mintegy 70 százalékát. A szakszervezeti mozgalom csak akkor képes hivatásának megfelelni, ha tevékenységét át- meg átszövi a dolgozókkal, a tömegekkel kialakított és ébren tartott, állandó kapcsolat. A bizalmiak mozgalmunk első számú aktivistái. Felelős politikai tényezők. Joggal érdemelték ki és élvezik dolgozótársaik megbecsülését, bizalmát. — Sikerekkel és nehézségekkel együtt volt igaz és szép az elmúlt öt esztendő. Népünk egy jobb és szebb élet három és fél évtizedes útján tett újabb lépéseket. Tudjuk, nem értünk még a csúcsra. De azt is látjuk, hogy jó irányban haladunk. Emberöltők elmaradását pótolva, tartalmas életet teremtettünk hazánkban, ahol mindenki biztonságban élhet, dolgozhat, alkothat. Ezt a világ sok népe szívesen vallaná magáénak. Ahová eljutottunk, oda munkánkkal jutottunk el. A beszámoló végén ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy a XXIII. kongresszus határozatainak megvalósítása eredményes volt. A szakszervezeti mozgalom helyzete alapvetően jó. Ereje, társadalmi megbecsülése és súlya növekszik. Egyre aktívabb részese a hatalom gyakorlásának, a politika kialakításának és megvalósításának. Pártunk eszmei, politikai irányításával a magyar szakszervezetek a szocialista társadalom politikai rendszerének önálló, fontos szerepet betöltő részévé váltak. — Magyarországon a szakszervezetek hagyományosan erős szervezetek. Alapjaikat még a monarchia idején rakták le, s a régi társadalmi út— Folytatás a 3. oldalon — KADAR JÁNOS felszólalásából