Szocialista Művészetért, 1983 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

XXVI. évfolyam, 1. szám 1983. január A MŰVÉSZETI SZAKSZERVEZETEK LAPJA KÜZDELMEK ÉS EREDMÉNYEK A Rovásra hely at AZ ÉV VÉGÉRE a legtöbb folyamatban le­vő ü­gyn­ök befejeződött, néhány kérdésben további tárgyalásokra, egyeztetésekre lesz szükség, továbbá az élet is n­apról-napra pro­dukálja az új gondokat, helyzeteket, így nem kell attól tartanunk, hogy az 1983-as esz­tendőben nem lesz miről számot adni. A MUNKAVISZONYBAN NEM ÁLLÓ elő­adóművészek és művészeti oktatók társada­lombiztosítási rendszerének kiterjesztése kap­csán folytatott csatározásainkról hónapról­­hónapra hírt adtunk. Ez a téma lezárható immár, hiszen megjelent a Magyar Közlöny­ben az a rendelkezés, mely az új szabályo­zást tartalmazza. Eszerint a szolgáltatás je­lentős mértékben bővült, a munkaviszonyban nem álló előadóművészek és művészeti ok­tatók is jogosultak a jövőben — bizonyos fel­tételek mellett — táppénzre, családi pótlék­ra, de ennek ellentételezéseként megnöveke­dett a társadalombiztosítási járulék összege is. Ez az emelkedés önmagában nem pozití­vum, de ha arra gondol az ember, hogy mi­lyen mértékű növekedéssel szemben sike­rült elérnünk a jelenlegi összegeket, akkor bizony nem kis sikernek könyvelhetjük el ezt a szabályozást. MIUTÁN MEGVÁLTOZOTT a nyugdíj mel­letti kereseti lehetőségek összeghatára is, te­hát több lehetőségük lesz a nyugdíjasoknak — minden külön engedély nélkül — a mun­kavállalásra, számos bürokratikus, adminiszt­ratív eljárás feleslegessé válik. Eddig ugyan­is szakszervezetünk magára vállalta, hogy a harmincezer forint feletti — jogosan igé­nyelt — kereseti lehetőségek érdekében eljár, levelez az illetékes szervekkel. SZÁMUNKRA IGEN JELENTŐS másik új jogszabály, melyről e hasábon is számot kell adnunk, a szerzői jogi törvény végrehajtási rendeletének azon kiegészítése, mely a jö­vőben bevezeti az úgynevezett kazetta-jog­­díjat. Erről, illetve az ezt megelőző tárgya­lásainkról is már többször szóltunk. A do­log lényege a következő: miután tény Ma­gyarországon is, mint a nagyvilág bármely pontján, az emberek nagy része­ már rendel­kezik magnetofonnal — és a jövőben a kép­magnó, a video elterjedése is várható — va­lamint az is tény, hogy nagyon sokan már nem, vagy csak kevesebb hanglemezt vesz­nek, mint ahogy ez a múltban történt, ehe­lyett inkább otthon készítik el a rádióból, vagy kölcsönlemezről a hang (és kép) fel­vételeiket, belátható, hogy ez a jelenség a szerzőknek, az előadóművészeknek és a hang­lemezgyártóknak is kárt okoz. Kevesebb hanglemezt lehet eladni, kevesebb a szerzők és a közreműködők részesedése, kisebb az üz­leti haszon. Ez a jelenség már hosszú évek óta foglalkoztatja az érintetteket és a szer­zői jogászokat, így került sor Magyarorszá­gon is — a világon harmadiknak — arra a szabályozásra, aminek eredményeként az el­adott üres kép- és hanghordozók (kazetták) árára 8 százalékot ráterhel a kereskedelem, a vásárlók, a leendő felhasználók fizetik ki, és ezt az összeget el kell osztani a szerzők, az előadóművészek és a hanglemezkészítők között. Az előadóművészek részére felhasz­nálható összeget (a befolyó járulék 30 szá­zalékát) az érintettek támogatására, jóléti és közösségi célra kell fordítani — a művésze­ti szövetségek javaslatait is figyelembe véve. (A művelődési miniszter 15/1982. (XII. 29.) számú rendelete alapján ez összeg felhaszná­lásáról a Művészeti Szakszervezetek Szövet­sége dönt.) Az ELMÚLT HÓNAPBAN VÉLEMÉ­NYEZTÜK a képző-, ipar- és fotóművészet egyes kérdéseire vonatkozó új jogszabályok tervezetét, Írásbeli véleményünkben még szá­mos vitapont akadt, ezek nagy részét a későb­bi szóbeli egyeztetések során sikerült kikü­szöbölni, majd az újabb, végső, úgynevezett „államigazgatási” körözéskor szinte minden kérdésben azonos volt a jogszabályalkotók és szakszervezeti szövetségünk álláspontja. Sikerült úgy módosíttatnunk a tervezetet, hogy a jövőben „tervezői listán” minden Művészeti Alap tag szerepeljen, valamint megoldódott a művészeti alkotások létesítésé­vel, sokszorosításával, forgalmazásával foglal­kozó gazdasági­ munkaközösségek helyzete is. KIALAKULT A MAFILM-KAPACITÁSSAL készülő televíziós műsorok új premizálási rendje. A létrejött megállapodás alapján ki­alakított konstrukció szerint — melynek ki­adását szóban és írásban támogattuk, sürget­tük — a korábbiaknál magasabb összegű ki­fizetésekre van lehetőség, mégpedig oly mó­don, hogy az mind a Mafilm, mind pedig a Televízió dolgozói számára elfogadható. A pre­mizálás mértéke a jövőben egyértelműen a fel­adatokhoz, illetve azok végrehajtásához kap­csolódik, a korábbi éveknek a televíziós pro­dukciókra méltánytalanul hátrányos gyakor­latával szemben. Egyúttal sikerült azt is el­érni, hogy 1983. január 1-től — a dolgozók régi kérésének eleget téve — lehetőség nyí­lik a Mafilm­hez produkciós munkára ki­rendelt televíziós munkatársak prémiumá­nak az átlagkeresetbe történő beszámításá­ra. Ezzel régi sérelmet, igazságtalanságot si­került megszüntetni, és ez minden bizonnyal hozzájárul a dolgozók közérzetének javítá­sához, melyre manapság egyre inkább szük­ség van. A MEGEMELKEDETT UTAZÁSI költsé­gekről, illetve várható következményeiről utoljára novemberi számunkban szóltunk. Az elmúlt hetekben igyekeztünk összegezni a rendelkezésünkre álló tényeket, adatokat, számításokat, és ezeket átküldtük a Műve­lődési Minisztériumnak azzal, hogy közös fellépéssel minden bizonnyal több eredményt tudunk elérni, mintha külön-külön próbál­koznánk. Ez — mint ismeretes — alapve­tően intézményeinket, a színházakat, a szí­nészeket, az előadóművészeket, a zenetanáro­kat érinti, és a megoldás az intézmények költségvetésébe juttatandó, illetve engedélye­zendő póthitel lénye. Információink szerint a tárca — szakszervezeti szövetségünk jel­zéseit is felhasználva — ebben az ügyben megkereste a Pénzügyminisztériumot. SOK SZÓ ESETT az elmúlt hónapokban a kulturális tevékenységekkel és szolgáltatások­kal kapcsolatos szabályozórendszer módosí­tásáról, avagy a művészeti terület gazdasá­gi mechanizmusának korszerűsítéséről. Ebben az előkészületi stádiumában is jelentős volu­menű munkában az első pillanattól kezdve részt vettünk és ezekben a napokban, hetek­ben is részt veszünk. Már a korszerűsítési törekvések jegyében jelentek meg a cikkünk elején is jelzett képzőművész jogszabályok, és sorra alakulnak az úgynevezett szakmai albizottságok, így például megkezdte műkö­dését — divatos kifejezéssel élve — az a team, mely a színházakra, a színházi terü­letre vonatkozó új jogszabályokat készíti elő. Ezen a fórumon hangzott el az a jelzés, mely egyébként ezzel párhuzamosan több helyről is befutott központi vezetőségünkhöz, hogy amíg például a színházi gazdálkodás korsze­rűsítéséről beszélünk, s a tétel- és rovat­gazdálkodás merev szabályait fel akarjuk oldani, addig 1983 januárjától — még ha átmenetileg is — a színházaknak és általá­ban az intézményeknek olyan új költségve­tési rendszert kell alkalmazniuk, mely a je­lenleginél is nehézkesebb... Ez a jelenség viszont nagymértékben akadályozza a nehéz gazdasági körülmények között végezhető munkát. Békés Imre KODÁLY ZDITÁN ZENEI RÉSZLEG TAPOLCA A Magyar Rádió szocialista brigádjai a rádió Márvány-termében jól sikerült baráti összejövetelt rendeztek. A brigádtagok egy része el sem fért az asztalok mellett (Malcsiner Ferenc (elv.) A Szegedi Nemzeti Színház és a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiója közös produkcióban vitte színre Pinsuti „Mátyás király” című operájának keresztmetszetét Horváth Zoltán rendezésében (MTI) Az Odry Árpád Színészotthonban (Lendvay utca) megbeszélést tartanak a színészlakók. (Moldvay József felv.) Cikkünk a 4. oldalon! Fery Antal fametszete ÁRA 2 FORINT

Next