Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-11-01 / 3. szám - Bodnár Gyula: Recenziók / Recenziók - Kovács László: Recenziók / Recenziók
alkalmazottain kívül szoros kapcsolatot tartanak a szakterület elismert hazai és külföldi képviselőivel, többek között szovjet, a magyar és a lengyel kutatókkal. A csoport legfontosabb publikációja „A művészi szövegek interpretációjáról” címet viseli. Ez egy évkönyvszerű sorozat, melynek tavaly jelent meg harmadik száma (az első 1968-ban, a második 1970- ben) a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó gondozásában. Ez az utolsó kötet, melyet különösen a gimnáziumok, de az alapiskolák magyar és szlovák szakos tanárainak is figyelmébe ajánlunk, a CSKP megalakulása 50. évfordulója alkalmából a Pedagógiai Fakultáson megtartott nemzetközi szinpóziumon elhangzott előadások és tanulmányok anyagát tartalmazza. A gyűjtemény három egységre tagolódik: az első részbe a prózai szövegek elemzéseit sorolta a szerkesztő, a másodikban verselemzéseket találunk, a harmadik részben pedig a külföldi részvevők előadásait olvashatjuk. A hazai szerzők tanulmányai egy probléma köré csoportosulnak, mely a konferenciának is fő témája volt, s ez a társadalmi aspektus érvényesülése az elemzett szövegekben. (A külföldi szerzők munkái is érintik részben ezt a problémát.) Miko F. Alfonz Bednár regényét, Šmatlák S. Válek egy versét, Zsilka T. József Attila Hazám című versének szlovák fordítását elemzi, hogy csak a kötet legfontosabb tanulmányait említsük. Három külföldi szerző szerepel a kötetben: a szovjet Uszpenszkij, aki a különféle művészeti ágak strukturális közösségéről írt, továbbá a magyar Hankiss Elemér és Voigt Vilmos. Maguk az elemzések, de különösen az elemzés egzakt tudományos módszerei (melyek a kötetből elsajátíthatók) lehetnek segítségére a gimnáziumban és az alapiskolában tanító tanároknak. Kétségkívül új, modern elemzési módszerek ezek, de a maguk komplexitásában szinte ösztönöznek arra, hogy a gyakorlatban is minél hamarabb felhasználtassanak. A művészi szövegek, vers-, illetve prózaelemzés az irodalomtanítás alapköve, különösen a műközpontú irodalomtanításé. Márpedig az utóbbi években a tanterv is szigorúan megköveteli a műközpontú irodalomtanítást. Ezért nagyon hasznos irodalomtanáraink számára a Nitrai Pedagógiai Fakultás kutatócsoportjának ez a kiadványa. KOVÁCS LÁSZLÓ BALOGH DEZSŐ—GÁLFFY MÓZES-J. NAGY MÁRIA: A MAI MAGYAR NYELV KÉZIKÖNYVE (Kriterion, Bukarest 1971) A romániai magyar tudományos élet örvendetes fejlődésről tesz tanúbizonyságot. A természet- és társadalomtudományok művelői szép eredményeket tudnak felmutatni, ezt dokumentálja pl. a Korunk Évkönyv is (ismertetését lásd az Irodalmi Szemle 1973/5. számában). A romániai magyar nyelvészek közül pl. Szabó T. Attila munkái az egyetemes magyar nyelvészetnek is jelentős eredményei. Egy leíró nyelvtan elkészítésére azonban csak most vállalkoztak először romániai magyar nyelvészek, s könyvükkel hiányt pótolnak. Erre az Előszó sorai is utalnak. .. nyelvtani ismereteinket eddig csak az iskolai tankönyvekből meríthettük, úgy véljük, hiányt pótló is egyben ez a magyar nyelvtani kézikönyv.” Az anyag rendszerezésében sok újat tartalmaz a könyv, módszerében azonban megmarad a hagyományos úton (ugyanis érthető okokból az iskolai oktatást vette alapul). A könyv a következő fejezetekre tagolódik: Bevezetés, Hangtan, Szótan, Alaktan, Mondattan. A Bevezetésben a nyelv és a beszéd viszonyáról, a nyelvi jel lényegéről és funkciójáról, a nyelvrendszer voltáról, a nyelvi vizsgálódás módszereiről és a nyelvi rétegződésről olvashatunk érdekes tudnivalókat. A szerzők ismerik és felhasználják a legújabb nyelvészeti kutatások eredményeit is, ez egyébként a könyv többi fejezeteire is jellemző. A hangtani fejezet végén található nyelvhelyiségi és helyes kiejtésre vonatkozó hasznos tanácsokat a szerzők rendkívül szakszerűen foglalják össze. (A nyelvhasználati, helyesírási és helyesejtési tudnivalók egyébként minden fejezet 85