Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-11-01 / 3. szám - Teleky Miklós: Az emlékszobák és a forradalmi múlt emléksarkainak felhasználása az ideológiai nevelés vonalán
végén ott találhatók, a tételes nyelvtani anyagtól betűtípussal elkülönítve.) A Szótan két alfejezete, a Szókészlettan és Jelentéstan a szókészlet, a frazeológia és a szójelentés problémáival foglalkozik, s a szerző — különösen az utóbbiban — felhasználja az ilyen irányú kutatások legújabb eredményeit. Az Alaktan fejezete terjedelmében a legnagyobb, azonban sem rendszerezésében, sem tartalmában nem hoz újat; a szófajok klasszikus csoportosítását és a tövek és toldalékok rendszerének és funkciójának leírását adja. A könyv utolsó fejezete a mondattan anyagát foglalja magába. A szerző az anyag rendszerezésénél és feldolgozásánál a funkcionális mondattan eddigi eredményeit is felhasználja. Kik forgathatják haszonnal ezt a könyvet nálunk? A szerzők bevallása szerint a könyvet a nagyközönség részére, és közöttük is a nevelők, a főiskolai, szakiskolai, líceumi (gimnáziumi) tanulók számára ..írták. Nálunk hasonlóképpen a nagyközönség számára lehet hasznos ez a könyv, de különösképpen ajánljuk a pedagógusoknak, kivált a nem magyar szakosoknak. A tételes nyelvtani anyag tárgyalásmódja is érdekes, de sok hasznos tanáccsal szolgál a már említett, fejezetek végén található nyelvhasználati, helyesírási és helyesejtési tudnivaló. A könyv választ ad az anyanyelven tanító, de szakműveltségét nem anyanyelven szerzett pedagógusok nyelvi problémáira, segítséget ad az anyanyelvi nyelvhasználat magasabb szintre emeléséhez. Kovács László AZ EMLÉKSZOBÁK ÉS A FORRADALMI MÚLT emléksarkainak felhasználása az ideológiai nevelés vonalán TELEKY MIKLÓS Járásunkban, a Duna Streda-i járásban az egyes kilencéves iskolák a néprajzi irányú gyűjtéseket már 1965-ben megkezdték a szaktantermes rendszerű tanítás bevezetésével párhuzamosan. Ezt a munkát főleg a rajz és a történelem szakos tanítók kezdeményezték. A munkásmozgalmi vonatkozású gyűjtéseket pedig elsősorban a pionírvezetők és a polgári nevelést tanítók végezték a CSKP 50. évfordulójának időszakában, 1971-ben. Az emlékszobák, emléksarkok és a vörössarkok a Járási Pártkonferencia után a konferencia határozatának realizálása alapján jöttek létre. A JNB iskolai szakosztálya és a Járási Pedagógiai Központ munkatervébe foglalta az emlékszobák vezetőinek szakmai és metodikai irányítását. 1971 novemberében tartották az első szakmai szemináriumot a Dunamenti Múzeum igazgatójának vezetésével. Ez a szeminárium ösztönözte az iskolákat a rendszeres gyűjtés megkezdésére. A személyes látogatások alkalmából felmértük a gyűjtések anyagát, és megállapítottuk, hogy az anyagnak nagyobb része néprajzi eredetű. 1972 decemberében ismételten iskolázást szerveztünk az emlékszobák vezetői 86 számára, amikor részletesen átvettük a JP Ideológiai Osztálya által kidolgozott metodikai anyagot, amelyet az emlékszobák módszeres szervezése érdekében adtak ki. Figyelmeztettük a vezetőket, hogy nagyobb gondot fordítsanak a munkásmozgalmi, helytörténeti és forradalmi hagyományokra épített gyűjtésekre. A gyűjtés iránti érdeklődés egyre határozottabb formában kezd kibontakozni, és ezt bizonyos mértékben elősegítette az iskolai közlöny (Školské zvesti) 1972 novemberi számában megjelent MŠ 2620/1972 II. sz. rendelete. Ez a rendelet foglalkozik az iskolai múzeumok és emlékszobák szervezésével s a nevelés vonalán történő kihasználásával. Jelenleg az 1973 februárjában végzett felmérés alapján 12 emlékszoba kezdte meg a működését. Helységhiány miatt 22 iskolában emléksarkot létesítettek és 6 helyen pedig vörössarkot. Rövid egy-két év tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy nevelés szempontjából nagy jelentőséggel bírnak a már meglevő emlékszobák; a polgári nevelés, történelem és a honismeret tanításánál rendkívül nagy szolgálatot nyújtanak, fejlesztik a tanulók ideológiai nevelését. A forradalmi tradíciók emlékein keresztül el