Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1985-06-01 / 10. szám - Tankó László: A középiskolák magyar nyelv és irodalom tankönyveinek ismertetése - irodalom
költők tárgyalásakor arra számít tankönyv, hogy életükről, írói pályájukról a tanulók különböző monográfiákból is szerezhetnek további ismereteket, nem beszélve a televízióról, rádióról, folyóiratokról, napilapokról amelyek szintén gyakran foglalkoznak az egyes írók életével. A tankönyv másik egységét az egyes témakörök utáni irodalmi szemelvények alkotják mind az összefoglaló fejezetek, mind a monografikus témák feldolgozásában. A szemelvényeket mindkét esetben az I es és II-es fejezetek követik. Az I-es jelölésű fejezet általában a szöveg ún. „forrásvidékét“ rajzolja meg, mintegy érthetőbbé teszi, közelebb hozza a tanulókhoz, esetleg elhelyezi az író munkásságában. A II-es fejezet kérdéseket és feladatokat tartalmaz, amelyek a tanulók aktivizálását, munkáltatását kívánják szolgálni. A művel kapcsolatos irodalomelméleti fogalmakat a III-as rész dolgozza fel. Az irodalmi szemelvényeknek ilyen feldolgozása, tankönyvi közlése újszerű a középiskolai irodalomtanításban. Reméljük, hogy ez is elősegíti az irodalmi alkotások mélyebb eszmei,elméleti és esztétikai megismerését és nagyobb mértékű nevelői hatását. A tankönyv harmadik egységét kislexikon alkotja, mely az 1. osztáalyos tankönyvhöz hasonlóan most is főleg az összefoglaló fejezetekben említett írókkal, költőkkel tömören foglalkozik. Itt találhatók továbbá olyan írók is, akik nem tartoznak szorosan a tanterv által előírt tananyagba. Mivel nincs külön irodalomelméleti tankönyv, itt található röviden a tananyaggal kapcsolatos irodalomelméleti fogalmaknak a feldolgozása is. A kislexikonnal kapcsolatban hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem képezi az irodalomtanítás kötelező, megtanulásra szánt anyagát, szerepe a tájékoztatás, az információnyújtás, az ismeretek további bővítése. Nagyon sok olyan ismeretet tartalmaz azonban, amelyek segítsége nélkül — ha azokat a tanuló nem ismeri, illetve nem szerez róluk tudomást — a kötelező anyagot is csak részben tudja megérteni, csak részben tud benne tájékozódni. A 2. osztályos irodalmi tankönyv a tantervnek megfelelően három nagyobb fejezetet, egységet tartalmaz: 1. a romantikát, 2. a romantikától a realizmusig terjedő korszakot, 3. a századforduló irodalmát. Az irodalmi tananyag súlypontját mindenekelőtt a romantikára és a realizmusra helyeztük, amelyeket a magyar irodalomban főleg Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Madách, Jókai és Mikszáth, a pedig Hugo, Byron, világirodalomban Heine, Puskin, Balzac, Stendhal, Dickens, Gogol és Dosztojevszkij munkássága fémjelez. Az irodalomnak itt ahhoz a korszakához értünk el, ahol a korábbi kezdetlegességet magas művészi és eszmei fokon megfogalmazott irodalom váltja fel. Ezt a tényt a tankönyv is igyekszik hangsúlyozni még akkor is, ha nem mindenkit tárgyal monografikus formában. A tankönyv az új koncepció értelmében ezúttal is az irodalmi alkotásokra helyezi a nagyobb hangsúlyt, ezekből mutat be az írók többségétől néhány szemelvényt. Az egyes korszakok szerkezeti felépítése — hasonlóképpen az 1. osztályos tankönyvhöz — egységes. A már ismert témakörök szerint külön tárgyalja a világirodalmat, külön a magyar irodalmat: A kor jellemzése; Tájékoztatás a kor művészeteiről; Az irodalom áttekintése; Szemelvények a korszak irodalmából s végül Kiegészítő olvasmányok, ill. Összefoglaló kérdések és feladatok. A tankönyv a történelmi fejlődést követve A romantika c. fejezetben a magyar irodalmat két nagyobb egységben tárgyalja: Magyar irodalom a reformtörekvések korában és Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc korszakának magyar irodalma. Külön kell szólni a tankönyvi anyagnak arról az elrendezéséről, mely szerint Petőfivel és Arannyal teljesen egymást követően foglalkozik, ezzel is hangsúlyozva kettőjük kapcsolatát, barátságát, közös irodalmi törekvéseit. Arany életének és költészetének későbbi korszaka tulajdonképpen áthajlást, átmenetet jelent az önkény- 307