Szocializmus, 1911-1912 (6. évfolyam, 1-7. szám)
1911-09-01 / 1. szám
Szocializmus beavatkozásának a legkönnyebb módja. A balkáni keresztény népek vallását védelmezték a törökök pogánysága ellen. Ezen a címen szerveztek orosz, osztrák, olasz, angol pénzzel bandákat Macedóniában és Albániában fegyverezték föl egymásután hol az egyik, hol a másik néptörzset az európai nagyhatalmak s tették ezt a két tartományt az európai békének legnagyobb veszedelmévé. Olyan néptörzseknek a fölkelései, amelyeknek lélekszáma alig haladja meg a húsz-harmincezret, sokszor teremtettek olyan helyzetet, amelyből minden pillanatban kipattanhatott az európai világháború veszedelme. Mindegyik harcoló néptörzsnek megvolt a maga európai protektora és pénzadója; a legtöbbnek egyszerre több is és rendszerint ellentétes érdekű hatalmak ellentétes célokért finansírozták ugyanazt a fölkelést. Mindegyik balkáni néptörzs valamelyik európai hatalomnak az őrszeme volt, amelynek a török birodalom föloszlása esetén az érdekeit képviselni kellett volna. S az általános európai fegyverkezésnek egyik legfőbb oka az volt, hogy a török birodalom széthullásánál az európai hatalmak fegyveres erővel minél jobb és zsírosabb részt szerezhessenek maguknak. Konstantinápoly évszázados orosz aspirációknak a célpontja; ez az egyetlen út, amelyen keresztül az orosz hajók könnyen és gyorsan kijuthatnak a Földközi tengerre és ezen keresztül az ázsiai tengerekre. Csuzimánál másképp dőlt volna el a Csendes Óceán birtokáért folyó oroszjapán harc, ha az orosz hadiflotta a Feketetengerről indulhatna az ázsiai birtokok védelmére. Anglia minden hatalmával védi Konstantinápolyt, mint az Indiába vezető tengeri útnak a kulcsát s mint a brit világbirodalomnak egyik legsebezhetőbb és legféltettebb pontját. Mióta a Habsburg-uralom kikopott Nyugateurópából, mióta az osztrák császári hatalmat kiűzték a német birodalomból és az olasz királyságból, azóta a bécsi nagyhatalmi politika számára a közeli kelet felé való terjeszkedés az imperializmus egyetlen útja. Szaloniki, a keleti földközi tengernek már most is a legfontosabb tengeri kikötője, a bagdadi vasút kiépítése után, amely Konstantinápolyt, Budapestet, Bécset egyenesen a perzsa öböllel fogja összekötni — a világkereskedelemnek egyik legfontosabb középpontjává fog válni — ennek az értékes pontnak a megszerzése az osztrák (és magyar ?) balkánpolitikának az állandóan tagadott, de azért állandóan szemmel tartott célja. Az egységes olasz királyság, miután Afrikában eddig nem tudta megvetni a lábát, szintén a Balkánra vetette a szemét. Hiszen az Adria balkáni partját csak hetvenöt kilométer széles tengerszoros választja el Otrantónál az olasz partoktól s ha az olaszoknak sikerül a másik parton is megvetni a lábukat, akkor ők az Adria föltétlen urai és kereskedelmük, iparuk a legkönnyebben tudja megközelíteni az oly nagy fejlődési lehetőségekkel terhes Kisázsiát. Az ifjútörök forradalom mindezeknek a tervezgetéseknek egy időre véget vetett. Úgy látszott, hogy az alkotmány, a szabadság össze fogja forrasztani a széthúzó néptörzseket, megszünteti azokat az okokat, amelyek miatt ezek állandó lázongásban és forrongásban éltek, megerősíti a török birodalmat és kiküszöböli azt a részt-