Szocializmus, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1. szám
Szocializmus SZERKESZTI: MÓNUS ILLÉS FŐMUNKATÁRSAK: ÁKOS LÁSZLÓ, BUCHINGER MANÓ, DE RIES ISTVÁN, Dr SZŐLLŐS H., VÁNDOR ZOLTÁN TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT XXVIII. ÉVFOLYAM 1938 JANUÁR 1. Új választójog — új korszak írta MÓNUS ILLÉS Tagadhatatlan, hogy a titkosság bevezetéséről benyújtott választójogi javaslat (ha törvény lesz belőle) fordulópontot jelent az ország politikai fejlődésének történetében. Hiába minden mesterkedés, minden küzdelem a titkosság bevezetése ellen. Az ellenforradalomnak nincs szerencséje: ugyanazok a feladatok merednek eléje, mint amelyeket a forradalomnak kellett volna megoldania. Persze, egészen más eredménnyel és demokratikusan. Nincs a magyar közéletnek egyetlen nagy, jelentős problémája sem, amelyhez azellenforradalom ne lett volna kénytelen hozzányúlni. Mondhatnók: történelmi feladatai vannak, amelyek elől nem tud kitérni, bárhogy szeretné is. Az ellenforradalmat rendszerint a messzemenő, átalakító erejű, forradalmi jelentőségű reformokkal való szembenállás váltja ki. A régi uralkodó osztályok összeszedik még megmaradt erejüket, felülkerekednek a forradalmakon, és mint ellenforradalmi reakció söprik el az útból a forradalom vívmányait — már annyit, amennyit el tudnak söpörni belőle. Gyorsvonati sebességgel csinálnak vissza mindent. Szívük szerint szeretnék visszafordítani az idő kerekét. Ez azonban sehogysem megy és így kénytelenek annyival beérni, amennyit győzelmük lehetővé tesz. Győzelmüket a kezdeti években még nagyon nyomja a nép forradalmi ereje és hatása. Kénytelenek alkalmazkodni, kénytelenek tömegbázisra szert tenni és ezt csak úgy tudják annyira-amenynyire elérni, hogy a forradalom követeléseit hangoztatják, átveszik őket és kénytelenek megvalósításukkal is foglalkozni. Persze, csak úgy, hogy érdekeik ne csorbuljanak és hatalmi pozíciójuk ne gyöngüljön meg. Már a tanácsköztársasággal szemben megalakult szegedi kormány is felvette Magyarország demokratikus átalakításának követelményeit: a titkos választójogot, földreformot és a szociális biztosítás legfontosabb követeléseit. A történelmi helyzetek parancsolnak és forradalmak és ellenforradalmak egyaránt ugranak e parancsra.