Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-02 / 27. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP A minisztertanács határozata a magánerőből történt­ családi lakóházépi­tések fokozott támogatásáról Az egyre növekvő lakásszükség­let kielégítése érdekében a minisz­tertanács elhatározta, hogy az ál­lami erőből történő nagyarányú la­kásépítési programm mellett, az ed­diginél jóval fokozottabb segítséget biztosít a dolgozóik magánerőből történő lakóház-, illetőleg lakás­építéseihez. A minisztertanács meg­állapította, hogy a magánerőből történő lakóház- (lakás-) építkezé­sek fokozásához elsősorban az épít­kezésekhez szükséges házhelyek ki­tatásával, valamint a házhelykije­­löléssel és az építkezésekkel kap­csolatos engedélyezési eljárások egyszerűsítésével, továbbá az épít­kezésekhez szükséges anyagok for­­galombahozatalának növelésével, szükség esetén megfelelő hitelek biztosításával kell segítséget nyúj­­tatni. A fokozott anyagi segítés mel­lett a minisztertanács szükségesnek tartja a családi lakóházaik foko­zott tulajdonvédelmét is. A fentieknek megfelelően a mi­nisztertanács határozata kimondta: Mindazokat a dolgozókat, akik lakóházat kívánnak építeni, s kö­telezik magukat arra, hogy a ház­hely Vitatásától számított legké­sőbb két éven belül befejezik, ház­­helyjuttatásban kell részesíteni, a házhelyet előnyös anyagi feltételek mellett— telekkönyvi tulajdonukba kell adni. A szükséges házhelyeket elsősor­ban az állami tulajdont képező — község vagy város területén lévő be nem épített ingatlanokból, az állami tartalék házhelyekből kell biztosítani. Magántulajdont képező házhelyet csak a tulajdonos önkén­tes felajánlása alapján, vásárlás út­ján lehet felhasználni. A házhelyeket úgy kell kijelölni, hogy azokon háztáji konyhakertet, portát lehessen létesíteni. Nagysá­guk 150 négyszögöltől, a gazdasági szükséglettől függően, 400 négy­szögölig terjedhet. A házhelyjutta­tások során minden esetben figye­lembe kell venni a község (város) rendezési tervét, Illetőleg fejlesz­tésének szempontjait. A helyi tanácsok végrehajtó bi­zottságai gondoskodjanak arról, hogy az építtetőknek, a kérelmük beérkezésétől számított 14 napon belül, megfelelő házhelyet jelöl­jenek ki, vagy legalább­is ügyük­ben érdemi döntést hozzanak. Az építési engedélyről a kérelem beérkeztétől számított legkésőbb 8 napon belül a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak dönteniük kell. Az építkezésekhez szükséges anyagok biztosítása érdekében a minisztertanács utasítja a bel- és külkereskedelmi minisztert, hogy a Tüzép-vállalatok útján 1954. évben a­ lakosság részére hozzon forga­lomba: 110 millió darab téglát, 47 ezer tonna cementet, 100 ezer ton­na égetett meszet, 52 millió darab tetőcserepet, 600 ezer négyzetméter palát, 62 ezer köbméter faárut, 640 ezer négyzetméter húzott üveget. 420 ezer négyzetméter különböző padló­burkoló anyagot, ezen belül 140 ezer négyzetméter parkettát, 100 ezer tekercs szigetelő kátrány papírt, továbbá az építkezésekhez szüksé­ges különböző egyéb anyagot. A forgalomba kerülő tégla jelen­legi fogyasztói árát 20 százalékkal, a különböző cementfajták árát 29— 30 százalékkal le kell szállítani. A tanácsok fokozzák a helyi épí­tőanyagok kitermelését. A magán­erőből történő lakóházépítkezések építőanyaggal való ellátásának meg­javítása érdekében a helyi ipar ál­tal termelt építőipari anyagok nagy részét helyileg kell értékesí­teni A faanyagszükséglet kielégítésé­nek megjavítása érdekében a mi­nisztertanács utasítja az építésügyi minisztert, hogy — elsősorban a nagyobb városok körzetében —gon­doskodjék mintegy háromezer csa­ládi lakóház vasbeton födém- és tetőszerkezetének előgyártásáról s ezek beépítésénél nyújtson az épít­tetőnek műszaki segítséget, továbbá a bel- és külkereskedelmi minisz­térium által biztosított faanyagból gyártson megfelelő mennyiségű ajtó- és ablaktokokat (a bel- és külkereskedelmi miniszter ezeket a Tüzép-vállalat útján hozza forga­lomba), végül gondoskodjék telje­sen előgyártott elemekből készülő lakóházak kísérleti építéséről. Az építtetők lakóházaikat egyéni kívánságuknak megfelelően építhe­tik meg. az egységes falu-, illetve városkép kialakítása, valamint a gazdaságibb előregyártott épü­letelemek és szerkezetek alkalma­zása érdekében azonban elő kell segíteni a korszerű típustervek al­kalmazását is, ezért az építésügyi miniszter gondoskodjék az tájegységek típustervének kidolgo­zásáról és kiadásáról. Mivel az egyéni családi lakóhá­zak felépítéséről, illetve felépítte­téséről az építtetőknek kell gondos­kodnak. azoknak a volt — első­sorban falusi — építő kisiparosok­nak, akik iparjogosítványukat vis­­­szaadták. az iparjogosítványt saját kérelmükre, a kérelem beérkezé­sétől számított 7 napon belül a helyi tanácsoknak ki kell adniok. Azoknak a dolgozóknak, aki csa­ládi házukat saját erejükből felépí­teni nem tudják, a minisztertanács az 1954. évben 180 millió forint építési kölcsönt biztosít. Ebből az összegből 100 millió forintot a vá­rosi és ipari települések dolgozói 50 millió forintot pedig a falusi dolgozók részére új családi ház épít­kezéséhez szükséges kölcsönök cél­­jára kell folyósítani. 30 millió fo­rintot a félbenmaradt építkezések befejezésére a meglévő házak ki­egészítésére (toldaléképítkezés), az egyéni tulajdonban lévő házak sé­rült részeinek helyreállítására és tatarozására, továbbá egyéni és ál­lami tulajdonban lévő házak nagy lakásainak megosztásához szüksé­ges kölcsönökre kell felhasználni. A kölcsönöket az Országos Taka­rékpénztár folyósítja. Kölcsönben részesülhetnek a városi és falusi bérből és fizetésből élő dolgozók, a szellemi szabadfoglalkozásúak (tudó­sok, művészek, írók stb.), a kisipari termelőszövetkezeti tagok és kivé­telesen a termelőszövetkezeti tagok és dolgozó parasztok is. Új családi ház építésére ak­kor fo­lyósítható kölcsön, ha a kölcsön kérelmezőjének saját telke van, vagy az illetékes helyi tanács ré­szére lakóház építésére telket jut­tat: a építkezéshez az engedélyt a helyi tanács végrehajtó bizottsága megadta, a kölcsön folyósítását al­kalmazottaknál (munkavállalóknál) a munkáltató, más dolgozóknál pe­dig az illetékes helyi tanács végre­hajtó bizottsága javasolja. A kölcsön összege az elfogadott építkezési költségvetés végösszegé­nek 75 százaléka, legfeljebb azon­ban 40.000 forint lehet. A kölcsön kamata évi 2 százalék, törlesztési ideje legfeljebb a folyósítástól szá­mított 25 év. A havonta törlesz­tendő összeget — az építkező szo­ciális helyzetének figyelembevéte­­lével — az Országos Takarékpénz­tár állapítja meg (általában azon­ban havi 100 forintnál kevesebb nem lehet). A kölcsön törlesztését az építkezés befejezésétől számított egy év után kell megkezdeni. Aki a felvett kölcsönt a törlesz­tésre megállapított határidő előtt fizeti vissza, a felvett kölcsön ös­­­szegéből annyi százalék enged­ményt kap, ahány évvel előbb fi­zeti vissza tartozását. A kölcsön igénybevételével fel­építésre kerülő egyéni családi házak után tulajdonosaik 15 évig teljes házadómentességben részesülnek. Ugyancsak az elfogadott építke­zési költségvetés 75 százaléka ere­jéig folyósíthat kölcsönt az Orszá­gos Takarékpénztár a félbenmarad­t családi házak építkezésének befeje­zésére, valamint meglévő családi­­házak kiegészítésére (toldaléképít­­kezésre), legfeljebb 25 éves törlesz­tés mellett, az egyéni tulajdonban lévő házak bérlői részére nagy la­kások megosztási költségeire, leg­feljebb 15 éves törlesztésre. Az egyéni tulajdonban lévő lakóházak tatarozására folyósított kölcsönök törlesztési ideje legfeljebb öt év, a kölcsön összege házanként legfel­jebb 5000 forint, a társasházak esetében lakásonként legfeljebb 3000 forint lehet. A családi lakóházak tulajdonosai jogainak fok­ozott védelme érdeké­ben a minisztertanács határozata kimondja, hogy az 1953 április 1 után épült lakást tulajdonosa — a lakás terjedelmére való tekintet nélkül — szabadon használhatja, illetőleg tetszés szerinti méretű la­kást építhet magának, abból társ­bérlet céljára igénybe venni semmit nem lehet. Amennyiben a lakást tulajdonosa a jelen rendelet meg­jelenése után építette és az vala­milyen oknál fogva megüresedik, azt tetszés szerint — részben vagy egészben — szabadon bérbe adhat­ja. A minisztertanács határozata to­vábbá kimondja, hogy amennyiben személyi tulajdonban lévő lakóház, illetőleg lakás (függetlenül attól, hogy mikor épült) megüresedik, a tulajdonos — az igényjogosultságra vonatkozó rendelkezésekre való te­kintet nélkül — abba szabadon be­költözhet. A minisztertanács határozata utasítja a minisztériumokat és fő­hatóságokat, gondoskodjanak arról, hogy az irányításuk alá tartozó vállalatok, intézmények és hivata­­lok vezetői műszaki segítség, ön­költségi áron történő anyagszállítás stb. formájában nyújtsanak mes­­­szemenő segítséget dolgozózaiknak családi lakóházak felépítéséhez. (MTI) Hetven új állatorvosi rendelő nyílt megyénkben A mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséről szó­ló határozat egyik fon­tos tennivalóként tűzte ki az állattenyésztés fellendítését. E cél megvalósításához szük­séges az is, hogy a mi­nimumra csökkenjen az állatok megbetegedése, elhullása. E téren ko­moly feladatok várnak az állatorvosokra. Az orvosok munkája, az állategészségügyi szol­gáltatások megkönnyí­tése érdekében intézke­dés történt állatorvosi rendelők felállítására. Megyénkben, az el­múlt hónapokban 70 új állatorvosi rendelőt lé­tesítettek, ahová na­ponta két-három órán át ingyenes vizsgálatra vihetik állataikat a dol­gozó parasztok. Har­mincöt községben, illet­ve állatorvosi rendelő­ben állategészségügyi őrök — a rendelési idő mellett — a nap bár­mely órájában taná­csokkal látják az állat­tartókat, s állandó kap­csolatot tartanak fenn az inspekciós állator­vossal. Rövidesen min­den rendelőben műkö­dik majd állategészség­ügyi őr.­­ A megyében ebben az évben hat új állatorvosi lakás épül. Az orvosi lakások mellett rende­lőt is létesítenek. Az év végéig Karca­gon és Mezőtúron mintegy 400.000 forint költséggel állatorvosi rendelőintézet (ambu­lancia) létesül. Ezekben az intézetekben hos­­­szabb kezelésre is tart­ják és meggyógyítják az arra rászoruló álla­tokat 1954 február 3, Éles véleménykülönbségek az Adenauer-kormány pénteki ülésén Berlin­ (ADN) Adenauernak az az álláspontja, hogy a német nép­nek nincs joga kifejtenie álláspont­ját a berlini külügyminiszteri érte­kezleten saját sorsa ügyében, a bonni kormány pénteki ülésén éles véleménykülönbségekre vezetett. Mint egy kormányszóvivő bizal­mas körben kijelentette, a kor­mány több tagja nyíltan Adenauer ellen foglalt állást és szemére ve­tette „a szovjet javaslatokkal szembeni passzív magatartását". Adenauer rendkívül megdühö­­dött minisztereinek ezen állásfog­lalása miatt. Kijelentette, hogy sem­mi körülmények között sem engedi magát eltéríttetni elhatározásától. Különösen élese­n támadott egy CDU minisztert, aki ugyancsak a kancellár ellen foglalt állást. Mint a kormány szóvivője kijelentette, Adenauer hangsúlyozta: ,.egysze­rűen nem lehet tűrni, hogy párt­jának tagjai más véleményt kép­­­viseljenk, mint ő‘‘. hogy a kancel­­­lár leplezze elszigetelt helyzetét, kormányának minden tagjától­ rendkívüli tartózkodást kívánt. A CDU-minisztert, aki az ülésen Adenauer ellen szólalt fel, felhív­­­ták, hogy a jövőben minden nyi­­latkozatát annak elmondása előtt terjessze jóváhagyás céljából­­ a kancellár elé. Adenauer nagy méltatlankodás­­­sal bírálta a nyugatnémet tartomé­­nyok miniszterelnökeinek maga­­­tartását is. Mint a kormány szóvi­vője kijelentette, Adenauer a mi­nisztertanács ülésén közölte. ..már most meg lehet állapítani’*, hogy még ezekben a körökben is vannak politikája ellen irányuló törekvé­sek. Az ilyen törekvések „különö­sen a bajor miniszterelnöktől szár­­maznak**. (MTI) Készen áll a négy kü­ügyminiszter tárgyalásainak új színhelye Berlin. (ADN) A német és kül­földi sajtó képviselőinek vasárnap megmutatták a szovjet főbiztosság­nak a berlini unter den Lindenen levő épületét. Ebben az épületben folytatja a jövő héten a négy kül­ügyminiszter a tanácskozásokat. A világ minden részéből érkezett újságírók, sajtófé­nyképészek, rá­diótudósítók és híradófilmriporte­­rek meggyőződhettek róla, hogy minden elő van készítve a külügy­minisztereik tanácskozásához. A pompás épületben, amelyet egy neves szovjet építész alkotott három hatalmas terem és számos kisebb helyiség áll a négy hatalom küldöttségeinek rendelkezésére. Ezek a termek, éppen úgy, mint az egész épület, értékes mármányfaj­­ták, ragyogó kristályüvegek, ne­mes fafajták és nehéz, pompás szövetek csodálatraméltó összhang­ját mutatják. A külügyminiszterek naponta a terjedelmes tükörteremben értekez­nek majd. Ez az oszlopokkal kö­rülvett terem világos színekben pompázik. Három óriási kristály­­csillár kellemes, lágy világítást szolgáltat. Nagy, kerek asztal kö­rül csoportosulnak a külügyminisz­terek és munkatársaik székei, az egyes delegációk helyét az illető ország kisméretű nemzeti zászlói jelzik az asztalon. A második nagy terem a vörös és márvánnyal borított címerterem. Nevét onnan vette, hogy az egyes szovjet köztársaságok címerei dí­szítik. Itt lesz a büffé. A címerte­remhez csatlakoznak a négy kül­döttség munkaszobái, — ezek ké­nyelmesen és célszerűen vannak berendezve. Rendkívül hatásos a tükörterem és a címerterem között fekvő, kö­rülbelül húsz méter magas kupo­laterem. Ennek a hatalmas már­ványoszlopokkal övezett helyiség­nek egyik falát egy majdnem két emelet magas, pompázatos ablak díszíti, amelynek üvegfestményei a Kreml látképét ábrázolták. A par­kett ezekben és a többi termekben is különféle színes fafajtákból van összeállítva. Mindent összefoglalva: a nem­zetközi sajtó képviselői meggyőződ­­tek róla, hogy ez épület méltó ke­retet nyújt a négy nagyhatalom külgyminisztereinek tanácskozása­­­hoz. (MTI) A m­insztertanács határozata a sertéshizlalási szerződések után járó kedvezményekről A minisztertanács azoknak a ter­melőknek, akik sertéshizlalási szer­ződést kötnek, újabb, jelentős ked­vezményeket biztosított. Azok a termelők, akik a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges sertésállományukon túl sertéseikre hízlalási szerződést kötöttek, illetve kötnek és a sertéseket január és augusztus 31 napja között — a szerződésben megszabott határidő­ben — átadják, a jóváhagyott át­vételi áron felül kilogrammonként 3 forint gyorsbeadási prémiumot kapnak. A szerződést kötő dolgozó parasz­tok és termelőszövetkezetek hizla­lási előleget is kapnak. Az egyé­nileg termelőknek sertésenként 400 forint, a mezőgazdasági termelő­­szövetkezeteknek pedig sertésen­ként 800 forint kamatmentes hizla­lási előleg jár. A felsorolt kedvezményeken fe­lül minden olyan termelő, aki a sertéshizlalási, vagy bacon­nevelési szerződéses akcióban lekötött ser­tését határidőben átadja, az át­adáskor kedvezményes vásárlásra jogosué utalványt kap. (Az áren­gedmény a kiskereskedelmi árak­ból értendő): 1 sertés átadása után 1200—1800 forint értékű nagytelje­sítményű rádiókészülék 10 százalék árengedménnyel, vagy 1 pár bőr­­csizma 12 százalék árengedmén­­nyel, vagy 2 pár préselt marhabőr­­ből készült bakancs 15 százalék ár­engedménnyel; 2 sertés átadása után egy bor ’ószerszám 15 százalék árenged­ménnyel, 5 sertés átadása után egy szekér, vagy egy motorkerék­pár 10 százalék árengedménnyel vásárolható. Hat vagy ennél több sertésre szerződő termelők az átadáskor a szerződés után járó utalványokat a felsorolt cikkekből szabadon vá­­laszthatják. A termelők kívánságukra a fenti cikkek helyett építőanyag vagy mezőgazdasági kisgép 10 szá­zalék árengedménnyel történő vá­sárlásra jogosító utalványt is kap­hatnak, sertésenként ezer-ezer forint értékben. Nyo­lcszáz,­vagy ennél több sertés átadása után a termelőszövetkezet egy teherautó vásárlására jogosító utalványt kaphat. Emelik a román leu árfolyamát Bukarest. (TASZSZ) A Román Népköztársaság Minisztertanácsa elrendelte, hogy a leu aranytartal­mát 1954 február egytől kezdve nulla egész 79.346 milliomod grammról nulla egész 148.112 mil­liomod grammra kell emelni. A megváltozott aranytart­alomnak megfelelően a leu árfolyamát eaV­ rubellel szemben egy egész ötven­ század leuban állapították meg,j Előzőleg kettő egész nyolcvan szá­­­zad leuért adtak egy rubelt. Új árf­­olyamot állapítottak meg a leura a többi külföldi valutával szemben is. (MTI) ( A Iflanoir parlament ratifikálta a Német Demokratikus Köztársasággal kötött kereskedelmi egyezményt Beirat. (TASZS) Január 29-én a libanoni parlament a szavazatok többségével ratifikálta 1953. év végén a Német Demokratikus Köz­társaság és Libanon között aláírt kereskedelmi egyezményt. (MTI) 1ucs«*r fo *?!nr mráraportás a Mi Y?>r Népk"?f^saság és a Német Demokratikus Köztársaság közö­t az 1954. évre 1954 január 30-án aláírták a Ma­gyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között az 1954. évi kölcsönös áruszállításokra vonatkozó jegyzőkönyvet. Az áru­­szállítások mindkét országban az új kormány programja megvalósítását segítik elő. A Magyar Népköztársaság a Né­met Demokratikus Köztársaság ré­szére autóbuszokat, Diesel-vonato­kat, mezőgazdasági termékeket valamint fogyasztási cikkeket szám­­l­ít, a Német Demokratikus Köztár­saságból különféle vegyianyagokat gépeket, finommechanikai, optikai, elektrotechnikai termékeket és könnyűipari árukat kapunk. A tár­gyalások baráti szegemben folytak és hozzájárultak a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok további elmélyítéséhez. (MTI) Hétfőn életbe lépett az új KRESZ! Amit a gyalogosoknak tudniok kell a közú­i közlekedés új rendszabályaiból A gépjárműforgalom nagyarányú megnövekedése mind a gyalogosok­tól, mind a járművezetőktől foko­zottabb óvatosságot követel. Az új közúti közlekedési rendszabályok kidolgozását, illetve életbeléptetését tette szükségessé. Az új KRESZ február 1-től érvé­nyes. Rendkívül fontos, hogy a gya­logosok és a különféle járművek­ben utazók is alaposan megismer­kedjenek a közúti közlekedés rá­­juk vonatkozó új rendszabályaival. Az új KRESZ egyik fő célja a biz­tonságos, baleset nélküli közlekedés megvalósítása. Éppen ezért a gyalo­gosan közlekedőknek előírja, hogy z úttesten mindenkor a legna­gyobb figyelemmel, körültekintés­sel, a forgalom zavarása nélkül ha­­ladjanak át. Olyan útvonalon, ahol külön kijelölték a gyalogosok ré­szére fiz­elt"-’«'»-Vet ksz-nvV-j, !i" jelölt helyen szabad áthaladni. Február 1-től a gyalogosok főút­vonalakon az úttesten csak útke­reszteződéseknél mehetnek át.­­ Ezenkívül az új KRESZ előírja, hogy a gyalogosok az úttest szélén álló jármű mögött nem léphetnek az úttestre, hanem távolabb a járműt­­ől, hogy láthassák: jön-e autó az úttesten.­­ A régihez hasonlóan az új KRESZ is biztosítja, hogy egyes helyeken a járművek jobbra kis­­ívben akkor is bekanyarodhassak­nak, ha a lámpa pirosat jelez. ■— Ezért fontos, hogy a gyalogosok „szabad­ jelzésnél“ is ügyeljenek az esetleg bekanyarodó jármű­vekre. A kisgyermekek fokozottabb vé­delmére előírták, hogy főútvonala­kon hat éven aluli gyermek csak felnőtt kíséretében tartózkodhat` (MTI). ''■’•“b

Next