Szolnok Megyei Néplap, 1954. október (6. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-12 / 241. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS* LAPJA VI. évfolyam, 241. szám * Ara 50 fillér 1954 október 12. Kedd AZ ÜNNEPI NAGYGYŰLÉSRŐL... Kemény László, a Közgazdasági Technikum igazgatója beszédét tartja. fi törökszentmiklósi gépállomás jobb munkaszervezéssel segítse a szántás vetést A törökszentmiklósi termelőszövetkezeteikben a kapásinövények betakarítása befejezéséhez közeledik. A betakarításban a Petőfi tsz. jár élen. Cukorrépa szedését, szállítását, a rizs aratását és cséplését is befejezte. Holdanként 19 mázsa 69 kg. rizs termése lett a szövetkezetnek. A vetésben az Alkotmány tsz. mutat példát. Elmaradás van a Dózsa tsz-nél, ami részben a tsz, részben a gépállomás hibája. A tsz. tagjai elhanyagolták a kombájnal aratott területről a szalma letakarítását. A gépállomás mulasztása pedig abban van, hogy nem biztosítottak erőgépet a vetéshez. A Vörös Csillag tsz-nél is másfél hét késést okozott a vetésben a gépállomás vezetősége. A tsz-hez beosztott erőgépeket más községekbe irányíották. Emiatt maradt el a tsz-ben a napraforgó és bab cséplése is. Az elkövetett hibákból okulnia kell a gépállomás vezetőinek, és jobb munkaszervezéssel, az üzemanyag ellátás zavartalan biztosításával segíteni a termelőszövetkezeteket a szántás-vetés jó minőségű elvégzésében. Szabó István Törökszentmiklós A jászszentandrási Haladás tsz. tagjai október hó 15-ig elvetik a búzát Szövetkezetünkben, a jászszentandrási Haladás tsz-ben mindenki szorgalmasan részt vett a kapásnövények betakarításában. A 70 hold kukorica törését befejeztük. A szár vágása, beszállítása is nagyütemben folyik. Ez évben egyénekre felosztva műveltük meg kapásnövényeinket. Négyszer kapáltunk, s ennek eredménye a terméshozamon mutatkozik meg. Id. Fehér Sándor két hold kukoricát gyomtalnított, s erről a területről most 52 mázsa termést takarított be. Juhász Julianna szintén két holdról 40 mázsa kukoricát tört le. Kukoricabeadásunkat 100 százalkig teljesítettük. A terven felül termelt mennyiség 25 százalékát pedig prémiumként osztjuk ki. Több tsz-tag van, aki nyolc mázsa kukoricát kap ezen a címen. A munkaegységekre két kg kukoricát osztunk. A gabonaprobléma megoldását igyekszünk segíteni azáltal, hogy a terméshozam növelésére törekszünk. Jó magágyat készítettünk kalászosainknak, s idejében földbetettük az őszi árpa és rozs vetőmagját. Búzát ezidáig 60 holdon vetettünk, úgy igyekszünk, hogy október 15-re a búza vetőmagja is maradéktalanul földbe kerüljön. Tudjuk, hogy az idejében elvetett növény még a tél beállta előtt megerősödik s jövőre bő termést ád. KEREK IGNÁC Jászszentandrás, Haladás tsz Rendelet a kenyérgabonatermesztés növeléséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásáról A Minisztertanács nemrégiben határozatot hozott a kenyérgabonatermosztás növeléséről. A Magyar Közlöny 79. száma (1954 okt. 10.) most közli a begyűjtési miniszter rendeletét, a határozat végrehajtásáról. Eszerint október 10-től a termelők árpa- és zabbeadási hátralékukat és még fennálló kukoricabeadási kötelezettségüket minden megkötés nélkül kenyérgabonává teljesíthetik. Kenyérgabonával rendezhetik a gépállomásnak járó talajmunkadíj tartozásukat és állami terménykölcsönüket is. Egy mázsa árpának, zabnak, vagy májusi morzsolt kukoricának 85 kiló búza, illetve 94 kiló rozs felel meg Annak a termelőnek, aki 195V január 1. után jövő évi beadási kötelezettségére — beleértve az A+B beadási kötelezettséget, valamint a gépi talajmunka természetbeni díját — kenyérgabonát ad be, mázsánként 10 kiló korpát kell kiadni térítés nélkül. Ez év október 10-től a beadási kötelezettségen felül állami szabadfelvásárlási áron átadott minden mázsa kenyérgabona után a termelők részére 20 kiló korpát kell juttatni mázsánként 150 forintért A korpát a kenyérgabona átadásától számított 10 napon belül adják ki. A kenyérgabona után járó korpát a közellátási őrlést végző malmok, a cseretelepek, a megyei Terményforgalmi Vállalatok telepei és a földművesszövetkezetek mérik ki a termelőknek. (MTI) i r MAI SZÁMUNKBÓL: A megyei mezőgazdasági állandó bizottság felhívása a dolgozó parasztokhoz (2. o.) Három nappal határidő előtt teljesíti negyedévi tervét az Aprítógépgyár (3. o.) A megyei labdarúgóbajnokságok vasárnapi eredményei (4. o.) A Hazafias Népfrontban a helye mindenkinek, aki a nép jólétét akarja Nagygyűlés Szolnokon Csendesen szemerkélő esőben kezdtek gyülekezni vasárnap délelőtt a szolnoki dolgozók a Kossuth téren. A fehérrel, kékkel és nemzetiszínnel bevont emelvényen, Rákóczi, Petőfi és Kossuth képei alatt a nagygyűlés elnöksége elfoglalta helyét, melyben képviseletet kapott Szolnok dolgozóinak minden rétege, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, kisiparosok. Jelen voltak az egyházak és különböző társadalmi szervek képviselői is. Egy kissé március 15-i levegő töltötte be a teret: a magyar szabadság és függetlenség nagy harcosainak tekintetével találkoztak a nagygyűlés részvevői s a gondolatok a mai feladatok, a szabadság és függetlenség megóvásának, a nemzet élete jobbrafordulásának feladatai körül forognak f A Hazafias Népfront célja: Egyesíteni minden hazáját szerető dolgozót Szolnok dolgozói e nagyjelentőségű gyűlésen nagy számban jelentek meg. A Himnusz és Pintér Dezső, a Városi Tanács elnökének megnyitó szavai után Kemény László, a szolnoki Közgazdasági Technikum igazgatója tartotta meg a Hazafias Népfront szolnoki előkészítő bizottsága nevében nagyhatású beszédét. „A nemzeti összefogás gondolata történelmünk tanúsága szerint mélyen benne gyökerezik évszázados szabadságharcaiban ,s mindenkor felébredt és testet öltött, amikor a nemzet nagy erőfeszítések előtt állott, amikor szabadságáról, függetlenségéről vagy békéjéről volt szó” — mondotta Kemény László, Esze Tamásra, Rákóczira, Kossuthra, Petőfire, Táncsicsra és a hitleri fasizmus elleni harcban életüket áldozó hősökre hivatkozva. Vázolta ezután az eddigi népfrontok munkája nyomán kialakult eredményeket, a három- és ötéves terv hatalmas létesítményeit. „A három- és ötéves terv Szolnokból, a kis tiszamenti városkából a nagy magyar Alföld egyik leglüktetőbb életű ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági gócpontját teremtette meg, amely város előtt a további fejlődés nagyszerű perspektívái szélesednek . Az ember sokszor hajlamos arra, hogy a körülötte lévő dolgokat, létesítményeket természetesnek, magától adódónak vegye s megfeledkezzék arról a munkáról, áldozatról, hitről és lelkesedésről, amit beléjük fektettek. Csak futólag emlékeztetem a nagygyűlés részvevőit ötéves tervünk nagyszerű alkotásaira: a Tiszamenti Vegyiművekre, a Szalmacellulózógyárra, a Tisza Bútorgyárra, a Tejüzemre, melyeket hiába keresnénk a 10 év előtti Szolnokon! A tömbházak helyén még nem.Ő is oly régen dudva burjánzott, a Megyei Kórházban 350 ággyal kevesebb volt, mint most, az SzTK Rendelőintézet pompás palotája helyén csak nemrég még kis rozzant házikók vetették egymásnak hátukat. Hol volt az immár országoshírű Damjanich-népfürdő, hol a hatalmas Megyei Könyvtár, ahol az évi könyvforgalom meghaladja a 120 ezer kötetet? S milyen bíztatóan fejlődnek termelőszövetkezeteink! A parasztság termelőkedvének növekedését bizonyítja, hogy a parlagterületek nagysága a korábbihoz viszonyítva 90 százalékkal csökkent. A legutóbbi árleszállítás közben kisütött a nap s elárasztotta a teret, az embereket fényével és melegével. Felszólalók jelentkeztek, elsőnek Munkácsi Ferenc, a Járműjavító dolgozója, aki a munkások egységes támogatásának adott hangot. Ezután dr. Sarkadi László, a Megyei Kórház főorvosa fejtette ki gondolatait.“ „Mi értelmiségi dolgozók úgy érezzük, hogy a Hazafias Népfront számunkra az a mozgalom, melyhez minden értelmiségi dolgozó pártállásra való tekintet nélkül csatlakozik. Mindig éreztük a kormány irántunk megnyilvánuló megbecsülését, amire viszonzásul mindenkor jó szakmai munkánkkal adtunk választ. Ígérjük, hogy teljes odaadással fogunk együtt haladni a munkásságal és a parasztsággal a haza felépítésében!“ A következő felszólaló, Kindlovits sok óta az áruforgalom 30 százalékkal növekedett. Beszéde további részében azokról az okokról beszélt Kemény László, melyek szükségessé teszik a Hazafias Népfront létrehozását. „Népfrontra nemcsak a munkásosztály hatalomra jutása előtt volt szükség, de szükséges a Népfront a szocializmus építésének idején is, mert a szocializmus felépítését csak a legszélesebb tömegek megvételével, támogatásával tudja a párteredményesen megoldani. Arról van szó tehát, hogy az eddigi népfrontforma tökéletesítésével, kiszélesítésével egy olyan népfrontot, — a Hazafias Népfrontot — teremtsünk meg, amely összefog, egységbe tömörít minden becsületesen, demokratikusan érző, hazáját őszintén szerető dolgozót. A Hazafias Népfrontban ott a helye pártpolitikai, világnézeti különbségre való tekintet nélkül mindazoknak, akik a nép jólétének megalapozását, a magyar kultúra felemelését a maguk munkájával is szorgalmazni akarják. „Az új szakasz politikája idején a Hazafias Népfrontnak új jelentősége van: nemcsak lehetőséget ad hozzá, de szinte követelően igényli, sürgeti, hogy minden dolgozó gazdája legyen saját faluja, városa, megyéje, országa ügyének, közvetlenül és közvetve erőteljesebben szóljon bele szűkebb világa és az ország dolgainak intézésébe. Szervezettebben dolgozni a munkafegyelem megszilárdításáért, észszerűbben gazdálkodni a nép vagyonával, küzdeni minden pazarlás ellen, hogy több, jobb, olcsóbb terméket adhassunk az országnak, íme, a legkézenfekvőbb feladatokat — hangsúlyozta beszédében Kemény László elvtárs. Befejezésül annak a reményének adott kifejezést, hogy Szolnok hazafias, dolgozó népe a maga évszázados hagyományaiban gyökerező hitével, lelkesedésével megtalálja egymás kezét és a helyi Hazafias Népfrontba tömörülve, szerves részévé válik a Hazafias Népfront egész országot átfogó nagy történelmi mozgalmának. A nagy tetszéssel fogadott beszéd elhangzása után Kisfaludi Sándor, az előkészítő bizottság tagja tette meg javaslatát a Hazafias Népfront városi és megyei bizottságának tagjaira, majd felszólalások következtek. István plébános azt fejtette ki, hogy elősorban a béke vonalán,de a lelkipásztori jellegből adódóan is kötelessége segíteni, tanácsot adni, papi lélekkel is munkálkodni dolgozó népünk új világának felépítéséért. E kötelességtudattól vezérelve a papok egyemberként állnak a Hazafias Népfront mellé. A többi felszólaló is lelkesen jelentette be csatlakozását — egyegy társadalmi réteg vagy szervezet nevében — a Hazafias Népfronthoz. Felszólalt Nánási László, megyénk országgyűlési képviselője is, aki egységre, fegyelmezett munkára és a Hazafias Népfront Célkitűzéseinek megvalósítására hívta fel a jelenlévő szolnoki dolgozók figyelmét. Ezután Pintér Dezső, a Városi Tanács elnöke szavazásra kérte a gyűlés részvevőit. A szavazás eredményeként a Hazafias Népfront megyei szervébe a következőket választották meg: A Hazafias Népfront megyei szervének tagjai Básti László, a Járműjavító dolgozója, dr. Bene Zoltán főorvos, országgyűlési képviselő, Chiovini Ferenc festőművész, Dávid Ferenc, a MDP Megyei Bizottságának első titkára, Kablai Lajos alezredes, Káli Zoltánná MNDSZ tag, Keres Emil, a Szigligeti Színház igazgatója, Herényi Endre, a Cukorgyár dolgozója, Kisfaludi Sándor, a Megyei Könyvtár vezetője, Kohári Zoltán bútorgyári dolgozó, dr. Korpás László ügyvéd, Móra Ferenc mozdonyvezető, Riegler László a posta dolgozója, dr. Sarkady László főorvos, Sági József kisiparos, Sebestyén János, az SZMT elnöke és Turányi István a Közlekedési Műszaki Egyetem dékánja. A Hazafias Népfront városi szervének tagjai Agócs Zoltán, a városi tanács dolgozója, Békési Kelemenné, MNDSz titkár, Blaskovits János egyénileg dolgozó paraszt, Bolyóczki János DISZ titkár, Boros Ottó, a BM Főosztály dolgozója, Csapó Mátyás egyéni gazda, Csáki István, a városi pártbizottság első titkára, Csömör Emil hadnagy, Deák József vállalati igazgató, Donáth Károly orvos, dr. Durst Jánosné, a megyei kórház orvosa, Eszterényi János hadnagy, Fehér Lajos a Járműjavító dolgozója, Fekete Istvánné bútorgyári munkás, Gál István, kisipari dolgozó, Gáli Mihályné MSzT titkár, Gór Nagy Sándor, a Vegyiművek igazgatója, Győri Ilona színművész, Horváth Ferenc iskolai igazgató, Horváth Tibor gimn. tanuló, Józsa Sándor egyéni gazda, Kaposvári Gyula múzeumvezető, dr. Kármándy Mihály orvos, Kántor József tsz tag, Kemény László, a Közg. Technikum igazgatója, Kindlovits István plébános, Kiss József, Kiss László hadnagy, Kissné, Tóth Lenke pedagógus, Koncz László, a Kisker. Váll. dolgozója, Kovács Katalin bútorgyári munkás, Krizsán József tanácsdolgozó, Kruzslicz József szakszervezeti funkcionárius, Losonczi Béla, a Járműjavító dolgozója. Mezriczki Lajosné zeneiskola; tanár, M. Kiss Sándor, dohánybeváltói munkás. Móra Ferenc közénharaszt, Ondók Ferencné cukorgyári munkás, Patai Mihály festőművész Pásztor László, az Állami Áruház dolgozója. Pintér Dezső VB elnök, P. Molnár József építőipari munkás, Polonyi Jolán nevelő, Rózsás Frigyes, a rendőrkapitányság vezetője, Sándor János, a Járműjavító dolgozója, Sebestyén István a Járműjavító dolgozója, Sebestyén Istvánné htb, Szép Sándor kismaros Szűcs László egyetemi hallgató, Szűcs Mihály kisipari dolgozó, Tornyos Vilmos tanácstag, özv. Tóth Ferencné htb, Török Mihály szövetkezeti dolgozó és Pintér Béláné, a Vöröskereszt titkára. A nagygyűlés megválasztotta a javaslat alapján azokat is, akik a Népfront Országos Kongresszusán képviselik majd Szolnokot. Ezek a következők: Pintér Dezső, a Városi Tanács elnöke, K. Tóth Lenke pedagógus, Tornyos Vilmos tanácstag, Szekeres István alezredes, Blaskovits János egyénileg dolgozó paraszt, Kántor József tsz elnök, Czakó Veronika bútorgyári dolgozó, Fehér Lajos, a Járműjavító dolgozója, Nánási László országgyűlési képviselő és Juhász Imréné, a Megyei Tanács elnöke. A lelkes hangulatú nagygyűlés Pintér Dezső zárszavával és a Szózattal fejeződött be. Teljes odaadással haladunk együtt a munkásokkal és dolgozó parasztokkal