Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Szovjetunió 1955. évi állami népgazdaságfejlesztési terve teljesítésének eredményei Moszkvában január 29-én közölték a Szovjetunió 1955. évi állami népgazdaság-fejlesztési terv teljesítésének eredményeit. A Minisztertanács mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint a szovjet ipar az évi összternelési tervét 103 százalékra teljesítette. Ezen belül a Szovjetunió vaskohászati minisztériuma 103, a Szovjetunió színesfémkohászati minisztériuma 104, a Szovjetunió ásványolajipari minisztériuma 104, vegyipari minisztériuma 104, villamoserőművek minisztériuma 104, gépkocsi-, traktor- és mezőgazdasági gépipari minisztérimal 104, építőgépgyártási és útépítő gépgyártási minisztériuma 104, a Szovjetunió textilipari minisztériuma 104, elektrotechnikai ipari minisztériuma 105, nehézgépgyártási minisztériuma 105, szállítógépgyártási minisztériuma 105, könnyűipari minisztériuma 105, a közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai 107 százalékos tervteljesítést értek el. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által hozott intézkedések megvalósításának eredményeként a múlt évben az iparban és elsősorban a nehéziparban, valamint a közszükségleti cikkeket gyártó iparágakban jelentős fellendülést értek el. A Szovjetunió egész iparának össztermelése 1955-ben 1954-hez visonyítva 12 százalékkal emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal közleményében felsorolja, hogy milyen területeken teljesítették túl az évi tervet továbbá, hogy mely minisztériumok nem teljesítették az állami terv előírásainak megfelelően az iparcikkek termelését. A közlemény megállapítja, hogy a múlt évben jelentősen növekedett a Szovjetunió ipari termelése, majd ismerteti a legfontosabb ipari termékek termelésének növekedését. A Központi Statisztikai Hivatal közleményében megállapítja, hogy 1955-ben a népgazdaság minden ágában új technikát vezettek be: automatikat, telemechanikát, rádiótechnikát, elektronikát és a technika más, legújabb eredményeit Cíondot fordítottak az atomerő békés felhasználására is. A szovjet gépgyártás új típusú berendezéseket alkotott az ipar, az építkezés, a mezőgazdaság és a közlekedés részére. Új típusú számológépeket gyártottak. A népgazdaság minden ágában tovább fejlesztették a termelés tökéletesítésére, a munka termelékenységének emelésére, nyersanyag- és üzemanyag megtakarítására irányuló feltalálói és ésszerűsítő tevékenységet. 1955-ben körülbelül egymillió találmányt, technikai tökéletesítést és ésszerűsítést honosítottak meg. 1955-ben a szovjet mezőgazdaság növelte a gabonaneműek és más termékek termelését. 1955 ben valamennyi növény vetésterülete, főként a szűz- és ugarföldek bevetése útján, 1954-hez viszonyítva 19,7 millió hektárnal és az utóbbi két év alatt csaknem 29 millió hektárral növekedett. A kolhozok és szovhozok 1955-ban a szűz- és ugarföldeken több mint 20 millió hektárnyi területet vezettek be különböző mezőgazdasági növényekkel, szemben a 1954- ben bevetett 5 millió hektárral. Az utóbbi két évben a kolhozok és szovhozok a szűz- és ugarföldek körzeteiben 30 millió és az egész ország területén 33 millió hektárnyi földet szántottak fel. Az utóbbi két évben e körzetekben 425 új szovhoz alakult. Tovább erősödik a mezőgazdaság anyagi, technikai bázisa. A szovjet mezőgazdaság 218 000 traktort, 112 000 tehergépkocsit, 46 000 gabonaszedő kombájnt és sok más gépet kapott a múlt évben. A Központi Statisztikai Hivatal közleménye megállapítja, hogy az állami beruházások volumene 1955- ben az 1954. évihez képest 106 százalék volt. Az egész népgazdaságban az összes beruházási tervet 95 százalékra teljesítették. A múlt évben több mint 800 nagy állami ipari vállalatot helyeztek üzembe. A termelőerők a népgazdaság minden ágában növekedtek. Számos új nagy erőmű épült fel és kezdte meg működését, így többi között a kahovkai, gorkiji, narvai, knyazsegubszki vízierőmű. Ipari áramot szolgáltatott a kujbisevi vízierőmű első gépegysége. Üzembe helyezték a cserepoveci kohászati üzem első gépegységeit. 1955-ben tovább fejlődött a Szovjetunió bel- és külkereskedelme. Az államai és szövetkezeti kereskedelem vonalán összehasonlító árakban kifejezve, 5 százalékkal több árut adtak el a lakosságnak, mint 1954-ben. Az országban több élelmiszert és iparcikket adtak el. A Szovjetunió külkereskedelmi téren tovább bővítette gazdasági kapcsolatait a külföld országaival. Növekedett azoknak az országoknak a száma, amelyekkel a Szovjetunió külkereskedelmi ügyleteket bonyolított le. A Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1955. végén 47,9 millió volt — 1 100 000-rel több, mint 1954. végén. Az iparban, építőiparban, mezőgazdaságban, közlekedésben és híradásban 700 000-rel növekedett a munkások, mérnökök, technikusok és szakemberek száma. 1955-ben, csakúgy, mint az előző években, nem volt az országban munkanélküliség. A múlt évben több mint 650 000 fiatal szakmunkás végezte e a műszaki, ipari, vasúti és egyéb szakiskolákat. 1955-ben 7 600 00 munkás és alkalmazott emelte szaktudását és vett részt oktatásban. A munkások munkájának termelékenysége 1955-ben az iparban 8 százalékkal és az építőiparban 10 százalékkal növekedett. Tovább emelkedett a nép anyagi jóléte és kulturális színvonala. 1955-ben a Szovjetunió nemzeti jövedelme 1954-hez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett A lakosság különböző juttatások formájában 154 milliárd rubelt kapott, 5 százalékkal többet, mint 1954-ben. A kolhozisták és traktoristák a munkaegységekre megközelítőleg 10 százalékkal több pénzt kapnak, mint a múlt évben. 1955-ben a szocialista kultúra minden terüén további sikereket értek el. A különböző iskolákban, tanintézetekben és technikumokban csaknem 35 millióan tanulnak. A főiskolákon ,beleértve a levelező tagozatokat 1 865 000 hallgató tanult, azaz 135 000-nel több, mint 1954-ben. A technikumokon és más középfokú szakiskolákban több, mint 100 000-rel többet, mint 1954-ben. A múlt évben körülbelül 640 000 fiatal szakember — 70 OCO-rel több, mint 1954-ben — lépett a felső és középfokú szakiskolákba. Az állami vállalatok, intézmények, helyi szovjetek, valamint a városok és munkáslalkótelepek lakosai állami hitel segítségével és saját anyagi eszközeikkel összesen 35 millió négyzetméter alapterületű lakóházakat építettek, ezenkívül a múlt évben a falvaikban több mint 600 000 lakóházat epíettek a kolhozisták és a falusi értelmiség részére. A Szovjetunió állami népgazdaságfejlesztési tervének teljesítésében 1955-ben elért eredmények a Szovjetunió egész népgazdaságának szakadatlan fejlődéséről és az 1955. évi terv — az ötödik ötéves terv utolsó éve — feladatainak sikeres teljesítéséről tanúskodnak. Az EMAG -yár ara ló cséplőgépeire eddig külföldről hozott ampermérőt szereltek. A gyár kérésére a Járműfejlesztési Intézet segítségével az Elektromos Készülékek és Mérő műszerek gyárában kísérleteztek olyan rázásbíró ampermérő előállításán, amely pótolja a külföldi műszert.. A hazai gyártmányú ampermérő mintapéldánya már elkészült. Most továbbfejlesztik, hogy gépkocsikon és motorkerékpárokon is alkalmazhassák. Példaképünk — a szovjet sajtó A bolsevik sajtó megszületése**• nek — a „Pravda“ első száma megjelenésének — időpontjától kezdve a párt hűséges segítőtársa, a marxizmus-leninizmus eszméjének terjesztője, a propaganda, az agitáció és a tömegszervezés hatalmas eszköze. A Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői mindig rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak a sajtónak, s maguk is tevékenyen részt vettek a bolsevik újságok létrehozatalában, szerkesztésében. A „Pravda’’ is Lenin útmutatása szerint, Sztálin kezdeményezésére jelent meg 1912 május 5-én. A „Pravda“ az Igazságot hirdette és hirdeti ma is, a marxista-leninista világnézet erejével küzd a kommunizmusért, az elnyomott népek szabadságáért, felemelkedéséért, a békéért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme megteremtette a szovjet dolgozók számára a válágos sajtószabadságot. Minden lehetőséget biztosított ahhoz, hogy hatalmas példányszámban újságokat, folyóiratokat, könyveket adhassanak ki. A Szovjetunióban jelenleg mintegy 8000 újság és több mint 1400 folyóirat jelenik meg s 120 különböző nyelven, ami a lenini-sztálini nemzetiségi politika és az igazi sajtószabadság nagyszerű megnyilvánulása. A bolsevik sajtó a kommunista párt vezetése és irányítása mellett együtt fejlődött a Szovjetunióval. Nagy szervező és mozgósító erejével elősegítette az ország iparosítását, a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a szocialista szovjet társadalom felépítését. A Nagy Honvédő Háborúban a fasizmus elleni harcra lelkesítette a katonákat a fronton, a dolgozókat a hátországban. Ezt követően pedig — a háború után — a szovjet sajtó a ,,Pravdiá‘’-val az élen, az új tervek megvalósítására mozgósította a szovjet népet, most pedig a kommunizmus alapjainak megteremtését segíti. A szovjet sajtó — a tömegek *"*■ sajtója, s mint ilyen a világ legbefolyásosabb, legtekintélyesebb és legtevékenyebb sajtója. Ereje — amellett, hogy a dolgozók érdekeiért harcol, s híven szolgálja a kommunizmus építésének, a békének és demokráciának az ügyét — abban rejlik, hogy szoros, elszakíthatatlan kapcsolatban van a dolgozókkal. A szovjet újságok és folyóiratok az olvasóktól ezerszámra kapják a leveleket, amelyek a párt és a bolsevik sajtó iránti bizalomról s arról tanúskodnak, hogy a szovjet dolgozók ezen az úton is segíteni kívánják hazájukat a kommunizmus építésének nagy munkájában. A bolsevik sajtó napról-napra megmagyarázza a dolgozóknak a párt és a kormány politikáját. A proletár internacionalizmus és a szovjet hazafiég szellemében neveli az embereket s muzgósja őket a gazdasági és politikai feladatok megoldására. A kritika és az önkritika hathatós eszközeként pedig ahhoz nyújt segítséget, hogy kiküszöbölhessék az előrehaladást gátló okokat. A Lenin és Sztálin által létrehozott bolsevik sajtó a világ leghaladóbb sajtója. Lankadatlanul harcol a háborús gyújtogatók ellen, leleplezi aljas terveiket, a minden ízében hazug burzsoá sajtó arra irányuló törekvését, hogy az emberiséget ismét háborúba sodorják. A szovjet sajtó — a béke sajtója. Vele együtt küzdenek a békéért a tőkés országok kommunista pártjainak és haladó erőinek lapjai felsorakozott körülötte a népi demokratikus országok egyre erősödő kommunista sajtója, közük a magyar sajtó is. A népi demokráciák kommunista sajtója, így a mai magyar sajtó is — azon kívül, hogy egyre többet merítenek saját irodalmuk, forradalmi mozgalmaik gazdag hagyományaiból — a szovjet sajtót tekintik példaképüknek, az újságírás gazdag tapasztalatai valódi kincsesbányájának. A szovjet sajtó tanulmányozása nagy elvi és gyakorlati segítséget jelent, pártosságának, harcosságának példája felfegyvezni a magyar sajtót is és lankadatlan küzdelemre készteti a hibák ellen, a párt politikájának győzelmes megvalósításáért vívott harcba»! 1956. február 1- A magyar sajtó hősi múltjából 1848-ban, a szabadságharc idején jelent meg Táncsics Mihály lapja, az első magyar munkássajtó, a MUNKÁSOK ÚJSÁGA. Ez a lap bátran síkraszállt a jobbágysorsból éppen felszabaduló szegényparasztság és a kialakulóban lévő “*■ ***"PM», KprMt T.-kúm, HM*, J >onni!>r M tt^n T, MASUROBSlAa Tür~: •nt» "" ,h* ->-*-*•» «Mn MUot ipari munkásság érdekeiért. Amikor a szabadságharc veszélyben volt, Táncsics felhívást közölt a fegyvergyár munkásaihoz, felszólítva őket, hogy megfeszített erővel dolgozzanak, gyártsanak minél több fegyvert a haza védelmére. 1869-ben, a kiegyezés után újra Táncsics Mihály szerkesztette az első munkáslapot, az ARANY TROMBITÁT. ARANY TROMBITA P ° U&>! Ipa. a »nil na Mih, T nimumiu , "»*><• »■ »•••»■ [UNK] [UNK]» Néhány évvel később 1873-ban jelent meg a MUNKÁS HETI KRÓNIKA és német nyelvű testvérlapja, az ARBEITER WOCHEN CHRONIK. E lapok a marxizmus első magyarországi terjesztőivé és propagálóivá váltak, amikor FranMunkásjetijirénika. * »««>»'«'»rin ».»rin« nijiiM« U»niTlf«tMin«t «(yttklillt kei Leó, a Párizsi Kommün minisztere és a komi magyar munkásmozgalom legnagyobb alakja vette át a szerkesztőség vezetését. Frankéit egyik cikkéért másfélévi börtönre ítélték és amikor 1883- ban szabadult, külföldre üldözték. 1918 ban, a kommunista párt megalakulása után néhány héttel jelent meg a VÖRÖS ÚJSÁG, a párt hivatalos lapja. A Vörös Újság szívós harcot folytatott a proletárdiktatúráért, a munkásosztály hatalmáért, az orosz példa követéséért. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után élenjárt a proletár haza védelméért, az ellenforradalmi szervezkedések megsemmisítéséért, a jobboldali szociálabbt—** •bi .Ths&js-ss» VÖRÖS ÚJSÁG Mindenhez !_ demokrata árulók leleplezéséért folytatott küzdelemben. A “Vörös Újságban jelentek meg Rákosi elvtárs cikkei és beszédei, amelyekben a Tanácshatalom megerősítésére, a proletárdiktatúra következetes alkalmazására szólította fel a munkásságot, lluí^ciítújcií «Maclik. Cir 111*4* lí'TUímí'iíL* Az ellenforradalmi terror idején, a legnagyobb üldözések közepette jelent meg Gerő Ernő elvtárs irányításával a KOMMÜN, a kommunista párt első magyarországi illegális lapja. A fehérterror elleni küzdelem, az illegális pártépítés, a szívós, kitartó, földalatti kommunista munka hirdetője és szervezője volt a Kommün. 1925-ben, amikor Rákosi elvtárvezetésével kiépültek a párt illegális szervezetei, külföldön jelent meg az új pártlap, az UJ MÁRCIUS. Ennek első számába Rákosi elvtárs írt cikket a szakszervezeti kérdésről és a kommunisták feladatairól a szakszervezetek megnyeréséért forradalmi szervezetekké változtatásáért folytatott küzdelemben. Az Uj Március csaknem tíz évig jelent meg, mint a kommunista párt külföldi lapja. 1928-ban, Révai József elvtárs szerkesztésében jelent meg újra a párt magyarországi lapja, KOMMUNISTA címmel. A Kommunista szerkesztői és munkatársai számtalan évi börtönbüntetést szenvedtek pártmunkájukért. Közöttük voltak Sallai Imre és Fürst Sándor elvtársak is, akiket 1932-ben a Horthy-rendszer kivégeztetett. De minden üldözés ellenére, a Kommunista bátran és rendületlenül hirdette a munkásosztály igazát, hívta fel a magyar dolgozókat a Szovjetunó dicsőséges példájának követésére. A Kommunista 1935-ig jelent meg. 1937—1938 ban újra külföldön jelent meg a kommunista párt központi újsága, DOLGOZÓK LAPJA címmel. A Dolgozók Lapja a Kommunista Intranacionálé VII. Világ-C «»« 1 't 1* «Mt MttftlM« »•»•MU»»*« tait mantain KtB&aw büszkén hirdette címlapján: Rákosi Mátyás lapja. Csupán négy száma jelenhetett meg, szerkesztőit, terjesztőit, olvasóit lebörtönözták és kegyetlenül kínozták. Az 1942-es Szabad Nép szerkesztőjét, Rózsa Ferenc elvtársat a csendőrnyomozók agyonverték, a lap kezdeményezőjét és irányítóját, Schönherz Zoltán elvtársat pedig a fasiszta bíróság halálra ítélte és kivégeztette. u« • m Szabad n ^ 'KifjLotjCL-út fornmvnida \J222£AJL>L’3UL£3í ' v-.t «I . iu>o ttr «0«M - r f-| -| er, imt. * •au» <mt iMiutui est. . tii*lii*vi., . MI «Tv*, mai se 1944 ben újra megjelent a Szabad Nép, amely most már fegyveres harcba szólította a magyar munkásosztályt és a dolgozó népet. 1944 szeptemberétől decemberig, az ostromlott, majd körülzárt Budadapesten, a hitler-fasiszták és nyilasok vad üldözése ellenére, hat száma jelent meg az illegális Szabad Népnek. Ilyen elődei voltak, ilyen dicsőséges múltra tekinthetett vissza a Szabad Nép, amikor 1945 március 25-én először jelent meg nyíltan és szabadon, mint a Magyar Kommunista Párt központi lapja, hogy tevékeny szerepet töltsön be a népi demokráciáért, a szocializmusért folytatott küzdelemben. Réti László, POKQZÖK LAPJA (« « « U«> 1937 augnszius t, 1 **r*.'--I——Zl *r .“űrt. kongresszusának határozatai alapján a munkásosztály egységének megteremtéséért, a dolgozók fasisztaellenes népfrontjának kiépítéséért szállt síkra. Többévi szünetelés után, 1942- ben jelent meg újra Magyarországon a kommunista párt illegális lapja, most már SZABAD NÉP címmel. Az 1942-es Szabad Nép