Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-01 / 27. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Szovjetunió 1955. évi állami népgazdaságfejlesztési terve teljesítésének eredményei Moszkvában január 29-én közöl­­ték a Szovjetunió 1955. évi állami népgazdaság-fejlesztési terv teljesí­tésének eredményeit. A Miniszter­­tanács mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint a szovjet ipar az évi össz­­ternelési tervét 103 százalékra tel­jesítette. Ezen belül­ a Szovjetunió vaskohászati minisztériuma 103, a Szovjetunió színesfémkohászati minisztériuma 104, a Szovjetunió ásványolajipari minisztériuma 104, vegyipari minisztériuma­­ 104, villamoserőművek minisztériuma 104, gépkocsi-, traktor- és mezőgazdasági gépipari minisztérimal 104, építőgépgyártási és útépítő gépgyártási minisztériuma 104, a Szovjetunió textilipari minisztériuma 104, elektrotechnikai ipari minisztériuma 105, nehézgépgyártási minisztériuma 105, szállítógépgyártási minisztériuma 105, könnyűipari minisztériuma 105, a közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai 107 százalékos tervteljesítést értek el. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága és a Szov­jetunió Minisztertanácsa által ho­zott intézkedések megvalósításának eredményeként a múlt évben az iparban és elsősorban a nehézipar­ban, valamint a közszükségleti cikkeket gyártó iparágakban jelen­­tős fellendülést értek el. A Szovjetunió egész iparának össztermelése 1955-ben 1954-hez visonyítva 12 százalékkal emelke­dett. A K­özponti Statisztikai Hivatal közleményében felsorolja, hogy milyen területeken teljesítették túl az évi tervet továbbá, hogy mely minisztériumok nem teljesítették az állami terv előírásainak meg­felelően az iparcikkek termelését. A közlemény megállapítja, hogy a mú­lt évben jelentősen növeke­dett a Szovjetunió ipari terme­lése, majd ismerteti a legfonto­sabb ipari termékek termelésének növekedését. A Központi Statisztikai Hivatal közleményében megállapítja, hogy 1955-ben a népgazdaság minden ágában új technikát vezettek be: automatikat, telemechanikát, rádió­technikát, elektronikát és a tech­nika más, legújabb eredményeit Cíondot fordítottak az atomerő bé­­kés felhasználására is. A szovjet gépgyártás új típusú berendezése­ket alkotott az ipar, az építkezés, a mezőgazdaság és a közlekedés részére. Új típusú számológépeket gyártottak. A népgazdaság minden ágában tovább fejlesztették a termelés tö­kéletesítésére, a munka termelé­kenységének emelésére, nyers­anyag- és üzemanyag megtakarítá­sára irányuló feltalálói és ésszerű­sítő­ tevékenységet. 1955-­ben kö­rülbelül egymillió találmányt, technikai tökéletesítést és ésszerű­sítést honosítottak meg. 1955-ben a szovjet mezőgazdaság növelte a gabonaneműek és más termékek termelését. 1955 ben va­lamennyi növény vetésterülete, fő­ként a szűz- és ugarföldek beve­tése útján, 1954-hez viszonyítva 19,7 millió hektárnal és az utóbbi két év alatt csaknem 29 millió hektárral növekedett. A kolhozok­ és szovhozok 1955-ban a szűz- és ugarföldeken több mint 20 millió hektárnyi területet vezettek be különböző mezőgazda­­sági növényekkel, szemben a 1954- ben bevetett 5 millió hektárral. Az utóbbi két évben a kolhozok és szovhozok a szűz- és ugarföldek körzeteiben 30 millió és az egész ország területén 33 millió hek­tárnyi földet szántottak fel. Az utóbbi két évben e körzetekben 425 új szovhoz alakult. Tovább erősödik a mezőgazda­ság anyagi, technikai bázisa. A szovjet mezőgazdaság 218 000 trak­tort, 112 000 tehergépkocsit, 46 000 gabonaszedő kombájnt és sok más gépet kapott a múlt évben. A Központi Statisztikai Hivatal közleménye megállapítja, hogy az állami beruházások volumene 1955- ben az 1954. évihez képest 106 szá­zalék volt. Az egész népgazdaság­ban az összes beruházási tervet 95 százalékra teljesítették. A múlt évben több mint 800 nagy állami ipari vállalatot helyez­tek üzembe. A termelőerők a nép­gazdaság minden ágában növeked­tek. Számos új nagy erőmű épült fel és kezdte meg működését, így többi között a kahovkai, gorkiji, narvai, knyazsegubszki vízierőmű. Ipari áramot szolgáltatott a kujbi­­sevi vízierőmű első gépegysége. Üzembe helyezték a cserepoveci kohászati üzem első gépegységeit. 1955-ben tovább fejlődött a Szov­jetunió bel- és külkereskedelme. Az államai és­­ szövetkezeti keres­kedelem vonalán összehasonlító árakban kifejezve, 5 százalékkal több árut adtak el a lakosságnak, mint 1954-ben. Az országban több élelmiszert és iparcikket adtak el. A Szovjetunió külkereskedelmi téren tovább bő­vítette gazdasági kapcsolatait a külföld országaival. Növekedett azoknak az országoknak a száma, amelyekkel a Szovjetunió külkeres­kedelmi ügyleteket bonyolított le. A Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkal­mazottak száma 1955. végén 47,9 millió volt — 1 100 000-rel több, mint 1954. végén. Az iparban, építőiparban, mező­­gazdaságban, közlekedésben és hír­adásban 700 000-rel növekedett a munkások, mérnökök, technikusok és szakemberek száma. 1955-ben, csakúgy, mint az előző években, nem volt az országban munkanélküliség. A múlt évben több mint 650 000 fiatal szakmunkás végezte e a műszaki, ipari, vasúti és egyéb szakiskolákat. 1955-ben 7 600 00­­ munkás és alkalmazott emelte szaktudását és vett részt oktatás­ban. A munkások munkájának terme­lékenysége 1955-ben az iparban 8 százalékkal és az építőiparban 10 százalékkal növekedett. Tovább emelkedett a nép anyagi jóléte és kulturális színvonala. 1955-ben a Szovjetunió nemzeti jövedelme 1954-hez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett A­­ lakosság különböző juttatások formájában 154 milliárd rubelt ka­pott, 5 százalékkal többet, mint 1954-ben. A kolhozisták és trakto­­risták a munkaegységekre meg­közelítőleg 10 százalékkal több pénzt kapnak, mint a múlt évben. 1955-ben a szocialista kultúra minden terü­­­én további sikereket értek el. A különböző iskolákban, taninté­zetekben és technikumokban csak­nem 35 millióan tanulnak. A fő­iskolákon ,beleértve a levelező ta­gozatokat 1 865 000 hallgató ta­nult, azaz 135 000-nel több, mint 1954-ben. A technikumokon és más középfokú szakiskolákban több, mint 100 000-re­l többet, m­int 1954-ben. A múlt évben körülbelül 640 000 fiatal szakember — 70 OCO-rel több, mint 1954-ben — lépett a felső és középfokú szakiskolákba. Az állami vállalatok, intézmé­nyek, helyi szovjetek, valamint a városok és munk­áslalkótelepek la­kosai állami hitel segítségével és saját anyagi eszközeikkel összesen 35 millió négyzetméter alapterületű lakóházakat építettek, ezenkívül a múlt évben a falvaikban több mint 600 000 lakóházat epíettek a kol­hozisták és a falusi értelmiség ré­szére. A Szovjetunió állami népgazda­ságfejlesztési tervének teljesítésé­ben 1955-ben elért eredmények a Szovjetunió egész népgazdaságának szakadatlan fejlődéséről és az 1955. évi terv — az ötödik ötéves terv utolsó éve — feladatainak sikeres teljesítéséről tanúskodnak. Az EMAG -yár ara ló­ cséplőgépeire eddig külföldről hozott ampermérőt szereltek. A gyár kérésére a Jár­műfejlesztési Intézet segítségével az Elektromos Készülékek és Mérő­­ műszerek gyárában kísérleteztek olyan rázásbíró ampermérő előállí­tásán, amely pótolja a külföldi műszert.. A hazai gyártmányú ampermérő mintapéldánya már el­készült. Most továbbfejlesztik, hogy gépkocsikon és motorkerék­párokon is alkalmazhassák. Példaképünk — a szovjet sajtó A bolsevik sajtó megszületése­**• nek — a „Pravda“ első szá­ma megjelenésének — időpontjától kezdve a párt hűséges segítőtársa, a marxizmus-leninizmus eszméjé­nek terjesztője, a propaganda, az agitáció és a tömegszervezés ha­talmas eszköze. A Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői mindig rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak a sajtónak, s ma­guk is tevékenyen részt vettek a bolsevik újságok létrehozatalában, szerkesztésében. A „Pravda’’ is Lenin útmutatása szerint, Sztálin kezdeményezésére jelent meg 1912 május 5-én. A „Pravda“ az Igaz­ságot hirdette és hirdeti ma is, a marxista-leninista világnézet erejé­vel küzd a kommunizmusért, az el­nyomott népek szabadságáért, fel­emelkedéséért, a békéért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme megterem­tette a szovjet dolgozók számára a v­­álá­gos sajtószabadságot. Minden lehetőséget biztosított ahhoz, hogy hatalmas példányszámban újságo­kat, folyóiratokat, könyveket ad­hassanak ki. A­­ Szovjetunióban je­lenleg mintegy 8000 újság és több mint 1400 folyóirat jelenik meg s 120 különböző nyelven, ami a lenini-sztálini nemzetiségi politika és az igazi sajtószabadság nagy­szerű megnyilvánulása. A bolsevik sajtó a kommunista párt vezetése és irányítása mellett együtt fejlődött a Szovjetunióval. Nagy szervező és mozgósító erejé­vel elősegítette az ország iparosí­tását, a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a szocialista szovjet társadalom felépítését. A Nagy Honvédő Háborúban a fasizmus el­leni harcra lelkesítette a katoná­kat a fronton, a dolgozókat a hát­országban. Ezt követően pedig — a háború után — a szovjet sajtó a ,,Pravdiá‘’-val az élen, az új tervek megvalósítására mozgósította a szovjet népet, most pedig a kom­munizmus alapjainak megteremté­sét segíti. A szovjet sajtó — a tömegek *"*■ sajtója, s mint ilyen a vi­lág legbefolyásosabb, legtekintélye­sebb és legtevékenyebb sajtója. Ereje — amellett, hogy a dolgozók érdekeiért harcol, s híven szolgálja a kommunizmus építésének, a bé­kének és demokráciának az ügyét — abban rejlik, hogy szoros, elsza­kíthatatlan kapcsolatban van a dolgozókkal. A szovjet újságok és folyóiratok az olvasóktól ezer­számra kapják a leveleket, ame­lyek a párt és a bolsevik sajtó iránti bizalomról s arról tanúskod­nak, hogy a szovjet dolgozók ezen az úton is segíteni kívánják hazá­jukat a kommunizmus építésének nagy munkájában. A bolsevik sajtó napról-napra megmagyarázza a dolgozóknak a párt és a kormány politikáját. A proletár internacional­izmus és a szovjet hazafié­g szellemében ne­veli az embereket s m­uzgós­ja őket a gazdasági és politikai fel­adatok megoldására. A kritika és az önkritika hathatós eszközeként pedig ahhoz nyújt segítséget, hogy kiküszöbölhessék az előrehaladást gátló okokat. A Lenin és Sztálin által létreho­zott bolsevik sajtó a világ leg­haladóbb sajtója. Lankadatlanul harcol a háborús gyújtogatók el­len, leleplezi aljas terveiket, a min­den ízében hazug burzsoá sajtó arra irányuló törekvését, hogy az emberiséget ismét háborúba sodor­ják. A szovjet sajtó — a béke sajtója. Vele együtt küzdenek a békéért a tőkés országok kommunista párt­jainak és haladó erőinek lapjai felsorakozott körülötte a népi de­mokratikus országok egyre erősödő kommunista sajtója, közük a ma­gyar sajtó is. A népi demokráciák kommu­­nista sajtója, így a mai ma­gyar sajtó is — azon kívül, hogy egyre többet merítenek saját iro­dalmuk, forradalmi mozgalmaik gazdag hagyományaiból — a szov­jet sajtót tekintik példaképüknek, az újságírás gazdag tapasztalatai valódi kincsesbányájának. A szov­jet sajtó tanulmányozása nagy elvi és gyakorlati segítséget jelent, pár­tosságának, harcosságának példája felfegyvezni a magyar sajtót is és lankadatlan küzdelemre készteti a hibák ellen, a párt politikájának győzelmes megvalósításáért vívott harcba»! 1956. február 1- A magyar sajtó hősi múltjából 1848-ban, a szabadságharc idején jelent m­eg Táncsics Mihály lapja, az első magyar munkássajtó, a MUNKÁSOK ÚJSÁGA. Ez a lap bátran síkraszállt a jobbágysors­ból éppen felszabaduló szegény­­parasztság és a kialakulóban lévő “*■ ***"PM», KprMt T.-kúm, HM*, J >onni!>r M tt^n T, MASUROBSlAa Tü­r~: •nt» "" ,h* ->-*-*•» «Mn MUot ipari munkásság érdekeiért. Ami­kor a szabadságharc veszélyben volt, Táncsics felhívást közölt a fegyvergyár munkásaihoz, felszó­lítva őket, hogy megfeszített erővel dolgozzanak, gyártsanak minél több fegyvert a haza védelmére. 1869-ben, a kiegyezés után újra Táncsics Mihály szerkesztette az első munkáslapot, az ARANY TROMBITÁT. ARANY TROMBITA P ° U&>! Ipa. a »nil na Mih, T nimumiu , "»*><• »■ »•­­••»■ [UNK] [UNK]» Néhány évvel később 1873-ban jelent meg a MUNKÁS HETI KRÓNIKA és német nyelvű test­vérlapja, az ARBEITER WOCHEN CHRONIK. E lapok a marxizmus első magyarországi terjesztőivé és propagálóivá váltak, amikor Fran­Munk­ásjetijirénika. * »««>»'«'»rin­ ».»rin« nijiiM« U»niTlf«tMin«t «(yttklillt kei Leó, a Párizsi Kommün mi­nisztere és a komi magyar mun­kásmozgalom legnagyobb alakja vette át a szerkesztőség vezetését. Frankéit egyik cikkéért másfélévi börtönre ítélték és amikor 1883- ban szabadult, külföldre üldözték. 1918 ban, a kommunista párt megalakulása után néhány héttel jelent meg a VÖRÖS ÚJSÁG, a párt hivatalos lapja. A Vörös Új­ság szívós harcot folytatott a pro­­letárdiktatúráért, a munkásosztály hatalmáért, az orosz példa követé­séért. A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltása után élenjárt a pro­letár haza védelméért, az ellenfor­radalmi szervezkedések megsem­misítéséért, a jobboldali szociál­abbt—** •bi .Ths&js-ss» VÖRÖS ÚJSÁG Minden­hez !_ demokrata árulók leleplezéséért folytatott küzdelemben. A “Vörös Újságban jelentek meg Rákosi elv­társ cikkei és beszédei, amelyekben a Tanácshatalom megerősítésére, a proletárdiktatúra következetes al­kalmazására szólította fel a mun­kásságot, lluí^ciítújci­í «Maclik. Cir 111*4* lí'TUím­í'iíL* Az ellenforradalmi terror idején, a legnagyobb üldözések közepette jelent meg Gerő Ernő elvtárs irá­nyításával a KOMMÜN, a kommu­nista párt első magyarországi ille­gális lapja. A fehérterror elleni küzdelem, az illegális pártépítés, a szívós, kitartó, földalatti kommu­nista munka hirdetője és szerve­zője volt a Kommün. 1925-ben, amikor Rákosi elv­tár­­vezetés­ével kiépültek a párt illegá­lis szervezetei, külföldön jelent meg az új pártlap, az UJ MÁR­CIUS. Ennek első számába Rákosi elvtárs írt cikket a szakszervezeti kérdésről és a kommunisták fel­adatairól a szakszervezetek meg­n­yeréséért forradalmi szerveze­tekké változtatásáért folytatott küzdelemben. Az Uj Március csaknem tíz évig jelent meg, mint a kommunista párt külföldi lapja. 1928-ban, Révai József elvtárs szer­kesztésében jelent meg újra a párt magyarországi lapja, KOMMU­NISTA címmel. A Kommunista szerkesztői és munkatársai szám­talan évi börtönbüntetést szenved­tek pártmunkájuk­ért. Közöttük voltak Sallai Imre és Fürst Sándor elvtársak is, akiket 1932-ben a Horthy-rendszer kivégeztetett. De minden üldözés ellenére, a Kom­munista bátran és rendületlenül hirdette a munkásosztály igazát, hívta­­ fel a magyar dolgozókat a Szovjetunó dicsőséges példájának követésére. A Kommunista 1935-ig jelent meg. 1937—1938 ban újra külföldön je­­lent meg a kommunista párt köz­ponti újsága, DOLGOZÓK LAPJA címmel. A Dolgozók Lapja a Kom­­­munista Intranacionálé VII. Világ-C «»« 1 't 1* «Mt Mttftl­M« »•»•MU»»*« tait mantain KtB&aw büszkén hirdette címlapján: Rákosi Mátyás lapja. Csupán négy száma jelenhetett meg, szerkesztőit, ter­jesztőit, olvasóit le­börtön­özták és kegyetlenül kínozták. Az 1942-es Szabad Nép szerkesztőjét, Rózsa Ferenc elvtársat a csendőrnyomo­zók agyonverték, a lap kezdemé­nyezőjét és irányítóját, Schönherz Zoltán elv­társat pedig a fasiszta bíróság halálra ítélte és kivégez­tette. u« • m Szabad n ^ 'KifjLotjCL-út fornmvnida \J222£AJL>L’3UL£3í ' v-.t «I . iu>o ttr «0«M - r f-| -| er, imt. * •au» <mt iMiutui est. . tii*lii*vi., . MI «Tv*, mai se 1944 ben újra megjelent a Sza­bad Nép, amely most már fegyve­res harcba szólította a magyar munkásosztályt és a dolgozó népet. 1944 szeptemberétől decemberig, az ostromlott, majd körülzárt Buda­­dapesten, a hitler-fasiszták és nyi­lasok vad üldözése ellenére, hat száma jelent meg az illegális Sza­bad Népnek. Ilyen elődei voltak, ilyen di­csőséges múltra tekinthetett vissza a Szabad Nép, amikor 1945 március 25-én először jelent meg nyíltan és szabadon, mint a Magyar Kom­munista Párt központi lapja, hogy tevékeny szerepet töltsön be a népi demokráciáért, a szocializmusért folytatott küzdelemben. Réti László, POKQZÖK LAPJA (« « « U«> 1937 augnszius t, 1 **r*.'--I——Zl *r .“űrt. kongresszusának határozatai alap­ján a munkásosztály egységének megteremtéséért, a dolgozók fa­­sisztaellenes népfrontjának kiépíté­séért szállt síkra. Többévi szünetelés után, 1942- ben jelent meg újra Magyarorszá­gon a kommunista párt illegális lapja, most már SZABAD NÉP címmel. Az 1942-es Szabad Nép

Next