Tiszavidék, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-02 / 78.szám
Látogatás a karcagi „Rákóczi66 kultúrotthonban SEHOL EGY teremtett telek, egyedül kószálok a nagy épületben. Földszint, emelet, második emelet. A termek ajtajai zárva, hiába próbálom nyitni valamennyit. Persze, délelőtt van, ilyenkor itt még minden csendes. Az egyik első emeleti ajtó mögül írógépkopogást hallok. Biztosan ez az iroda, meg az énekkar az egri dalosversenyre készül. Eddig már két esetben nyerték el az elsőséget és bíznak abban, hogy most, harmadszor is sikerül talán. Szeretnék megnyerni az idei versenyt, mert ebben az esetben végleg a kultúrotthonban maradna az igen szép és mutatós serleg Szorgalmasan dolgoznak Horváth Kiss László vezetésével, aki már hosszú évek óta vezényli az énekkart. Létszámban elég jól állnak, de örömmel vennék, ha azok az énekesek, akik hűtlenek lettek, ismét aktívan belekapcsolódnának a munkába. A NÉPI TÁNCCSOPORT ez év február 1-én kezdett el dolgozni és azóta is rendszeresen működik. Műsorukat részben helyi gyűjtésű táncokból, népi játékokból állítják össze. A tánccsoport szorgalma is töretlen. Fúvószenekaruk egyetlen a Nem csalódom. Itt találom a kultúrotthon igazgatóját, Kovács Ferencet. Előkerül a jegyzetfüzet, s már írom is a hallottak alapján, hogyan dolgozik a kultúrotthon, hogyan működnek az egyes csoportok. Az énekkar a legerősebb az összes között, s a leggyengébbek a színjátszók Jelenmegyében. A 25 tagú együttesnek komoly tervei vannak. A nyári időszakra Balaton melletti turnét terveznek, ugyanakkor Berekfürdőn is adnak térzenét vasárnaponként. A színjátszók is február 1-én kezdték el munkájukat. Jelenleg egy vidám estre készülnek, valószínűleg egy egyfelvonásos darabot adnak elő. A darab kb. egy hónap múlva kerül bemutatásra. A fotó-szakkör újdonság a kultúrotthon életében. A napokban kezdi meg rendszeres munkáját és az érdeklődők szép számmal jelentkeznek. ENNYIT a csoportok munkájáról A beszélgetés során még megtudom azt is, hogy igen jók és színvonalasak a Szigligeti Színház tájelőadásai. Minden esetben örömmel várják a szolnoki művészeket, amit az előadások telt nézőtere is bizonyít. Mint mindenütt, itt is panasz van a Filharmónia felé. Sok előadást hirdettek már meg, de valamilyen oknál fogva egyes művészek lemondták a vendégszereplést. Ez sajnálatos tény, de úgylátszik, a Filharmónia nem is lenne Filharmónia, ha ezt nem csinálná meg sorozatosan. Amint szétnézek a kis irodában, a falakon képeket látok. Latabár Kálmán, Horthy Hanna, Rátonyi Róbert és még sok neves művész járt már itt, hogy szórakoztassa a karcagiakat. Mindjárt el is kérek kettőt a sok közül, hogy riportomat színesítsem velük. A beszélgetés után kettesben végigsétálunk az épületben. Annyi kedveset és szépet látok, hogy többször is meglepődve kiáltok fel. A mozi- és színházterem bájos a nagy táncterem szép, a fogadószoba ízléses. Szétnéztünk a teraszon is. Alattunk egy nagy, téglaalakú beton. A tervek szerint nyáron itt táncol majd Karcag BEMUTATTAM Karcag kultúrkombinátját, amely talán egyedülálló a megyében. Minden van ott, amire kultúrára szomjas ifjúságunknak szüksége van, csak a lehetőségeket okosan kell kihasználni. • A kultúrotthon eddig sem dolgozott rosszul, de bízom abban, hogy rövidesen még többet nyújt, mint eddig. Az „okosan’‘-t azért használtam riportom befejező részében, mert ifjúságunknak komoly nevelésre van szüksége, s ebben a tekintetben sok múlik a kultúrotthonokon. Himer Zoltán: %» r ' ' és téten a korcsolyázás gyönyörének hódolhatnak HÍRADÁS a füredi járásból Fejlesszük tovább a tiszaörsi fürdőt! Ha a munkám nem szólít Tiszaörsre, talán soha sem tudom meg, hogy a község határában zöldelésnek induló liget közepén fürdő is van. De nem is akármilyen! Na nem azt mondom, hogy Héviz. — Hajdúszoboszló, Harkány és a pesti fürdőket most már el lehet felejteni. Nem. De néhány udvarias szónál az Örsi fürdő is többet érdemel. Kedves vendéglátóm. Tóth Joachim bácsi, a fürdő helyettes vezetője invitálásának nekem is engedni kell... — Mielőtt megfürödnék, mesél. — Hej, sokan gyógyultak ám meg itt... — Ez a jódos víz szinte csodákat tud művelni, így tudom meg, hogy nemrégen egy nénit kocsival hoztak ide. Alig telik el 3—4 nap, az öreg mama úgy jártkelt, hogy senki sem hitte el néki e reumáiét. De volt megindítóbb eset is. Egy asszonyt annyira kínzott a reuma. — hogy tévének kellett a medencébe vinnie. Ő is meggyógyult s egészen életvidám lett. Voltak már itt pestiek, a környékből mindenhonnan, így hallgatom az elbeszélést, amikor látom, hogy Tóth bácsi pirospozsgás arcáról eltűnik a jó érzés hulláma, kis aggódást árul el. Kisvártatva egy másik kép rajzolódik ki előttem. Erre a kis fürdőre, — melyre olyan sokan gondolnak hálával. — keveset fordítanak. — Még a múltban létesült. De az akkori iepvzőt elsősorban az érdekelte, hogy kis ráfordítás mellett nagy sápot lehessen húzni. Újabban épült már egy néhány kabin, de mivel évről-évre több a látogató a futó, kezd mind kisebbé válni. Ahogy Tóth bácsi elpanaszolta, nyáron olykor csaknem kétezren is szoronganak itt. A vendégszobából a szobába szorulnak az emberek éjszakánként s erész hajtóvadászat indul néha egy-egy szalmazsákért A két medence is szűk már, elkelne egy harmadik is. Idáig jutunk a beszélgetésben, mikorra megtelik az egyik kád. A vetkőzés csak egy-két mozdulat s örömmel ereszkedem bele a kisebb medencének is beillő kádba. A viz meleg. Tóth bácsi meghagyja:— Csak fürödjön sokáig! Jó idő telik el, mikorra kilépek a kádból. Megvallva, kissé fáradtan. Vendéglátóm csak mosolyog. ■— A hatás nem maradt el. S van még egy nevetséges érzése az embernek: mintha a bőr is összehúzódna, szinte feszül. Sorolnám még, de nem folytatom, mert erről mindenkinek meg kell győződnie. S hogy el ne riasszak senkit, csak elárulom: az erőm hamar visszatért nagy étvággyal társulva. Most már meggyőződésből mondom. Érdemes felkeresni a tiszaörsi fürdőt. S talán az sem volna érdemtelen, ha néhány orvosszakember is ellátogatna ide, s véleményt mintíbna. Bizonyos, ha többen ismernék a víz jó hatását, még többen nyernék vissza egészségüket a tiszaörsi jódos vízben. 2300 foritnyi osztalékot kapnak év végén Az elmúlt évtől eltérően, többnire ráfizetéssel dolgozott az Abádszalóki Gépállomás. Most, hooty nagyobb önállóságot nyertek a gépállomások. Abádszalókon az a törekvés, hogy nyereséges legyen a munka. Jelenleg 2 erőgép hiitán valamennyi traktor dolgozik. Főként az egyénileg dolgozó parasztok földjeit művelik. A gépállomás vezetői igen aprólékosan készítették el a tervüket. Hatón a nyereségből minden dolgozónak 2.300 forintot juttassanak — természetesen fizetésen felül. sikerül az évi tervet hiánytalanul teljesíteni, több mint 240.000 forintnyi nyereséggel dolgozik a gépállomás. Ez lehetővé teszi azt, hogy év vé- HÍREK spáink: fj*** kA: s-24 ürKiLia órakor, nyug 2 szik: 18.63 órakor. A hold kél: Kedd 5.05 órakor, Ezen nyugszik: 18.20 óraikor. — A jászberényi járási MSZMP Bizottság tanácskozást kezdeményezett a fiatal párttagok részére. Megvitatják a KISZ szervezésével kapcsolatos tennivalókat; — Jászárokszálláson 43 taggal megalakult a KISZ. — Szolnok lakosainak zavartalan zöldségfélékkel való ellátása érdekében a Mészöv tárgyalásokat folytat a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalattal, hordozható elárusítóhelyek beszerzése érdekében. A város különböző helyein állítják fel a zöldség és gyümölcs standokat. «— Lesz elegendő rézgálic a permetezéshez. A szőllőtulajdonosok a terület arányában folyamatosan kapják meg a rézgálicot. Emellett különféle külföldi permetező szereket is beszerezhetnek. — Április 3-án a jászság valamennyi községében ünnepségeket rendeznek, felszabadulásunk 12. évfordulója alkalmából. Az ünnepségek után kultúrműsorral szórakoztatják a résztvevőket. — A szolnoki Verseghygimnáziumban március 30-án tablóbált rendeztek, a bevételből iskolai felszerelésüket egészítik ki. Mi valósult meg a m munkanélküliség enyhítését célzó kezdeményezésekből A Tiszavidék korábbi számában már foglalkozott azzal, hogy az illetékesek mit tesznek a munkanélküliség enyhítése érdekében. Érdemes most feleleveníteni, mi történt a korábbi kezdeményezésekkel, mi valósult meg belőlük. Szó volt arról, hogy Szolnokon, a vattagyár helyén egy cirokszárpalló gyártó üzemet rendeznek be. Ez a vállalat főleg női munkaerőket foglalkoztatott volna, hiszen éppen a nők között sok a munkanélküli. A helyiségszerzés itt nem ütközött különösebb nehézségbe, inkább a nyersanyag biztosítása bizonyult nehéznek. A földművesszövetkezetek ugyanis, — különböző okokra hivatkozva — nem szervezték meg a cirok felvásárlását. S amikor már az üzem létesítését főként csak a nyersanyaghiány akadályozta, a földművesszövetkezetek mulasztása miatt befulladt ez a kezdeményezés. Valamivel jobb a helyzet a szolnoki vegyipari és a hulladékfeldolgozó kisipari szövetkezet létesítésénél. Mindkét ktsz főleg olyan munkaerőket foglalkoztat majd, akik a racionalizálás során vesztették el munkahelyüket. A vegyipari ktsz létesítését eddig a megfelelő üzemhelyiség hiánya gátolta. A városi tanács közreműködésével sikerült ezt biztosítani. Most már csak a felsőbb szervek engedélye hiányzik, hogy a szolnoki vegyipari ktsz meg kezdje működését. Ez egyelőre tíz személyt foglalkoztat. Később az év második, harmadik negyedében működési körének bővülésével, háromszorosára, négyszeresére növekednek a foglalkoztatottak száma. Egy másik kisipari szövetekezet textil és bőrhulladékok feldolgozására létesül. — A szükséges nyersanyag megvan, a Szolnoki Városa Tanács azonban helyiséget még nem tudott biztosítani. Ha a helyiség kérdése megoldódik, az újonnan létesülő ktsz — mintegy 150—200 személyt, elsősorban nőket tud foglalkoztatni. Nemrég szóba került, hogy a gyárnegyedbem, elsősorban a Cukorgyárban összegyűlt salak felhasználásával egy panelgyártó üzemet kellene létesíteni. Ezzel egyúttal megoldódna a szolnoki lakásépítkezések anyaghiánya is, hiszen a könnyűbeton épületelemek lakóházépítéshez jól felhasználhatók. A borsodi és a nógrádi iparvidékeken már hosszabb idő óta építenek salakbetonból családi házakat. Számítások szerint két-háromszázezer forint összegű beruházásra volna szükség és megkezdhetnék a planetek gyártását. A beruházási összeg előteremtésén kívül van azonban még egy nehézség: a salakbeton épületelemeik gyártásához nincs meg a szükséges szabvány, a megfelelő gyakorlat is hiányzik» . Remélhetőleg az illetékes szervek rövidesen megteremtik a kapcsolatot a borsodiakkal, nógrádiakkal, így az ottani tapasztalatok felhasználásával Szolnokon, esetleg a megye más részein is megindulhat a könnyűbeton épületelemek gyártása. Ez a kezdeményezés a lakóházépítési gondok mellett a munkanélküliséget is enyhítené; A TISZAFÜREDI KÖNYVTÁRBAN bármerről érkez*-* zik Tiszafüredre az idegen, mindenütt táblák hirdetik „A Járási Könyvtárhoz erre!" így azután nem nehéz rábukkannunk a könyvtárra. Ott áll a község főterén. Külsőleg hasonló a megye, sőt az ország nagyon sok járási könyvtárához egykori üzlethelyiségből lett átalakítva Belül azonban kellemes meglepetés éri a látogatót. A könyvtárvezető, Nagy János, aki nemrégen még általánosiskolai tanár volt, fogad bennünket. Épp egy megbeszélést szakít félbe, azonban a könyvtár megmutatására bármikor szívesen vállalkozik. — Az a tervünk — mondja —, hogy év végére a község lakosságának 10—15 százaléka olvasója legyen könyvtárunknak. Jelenleg 853 olvasónk van, ami a tervezett létszámnak körülbelül a fele. Ez a szám a tavalyinál 166-tal több. Főleg az iskolából kikerült fiatalok közül szeretnénk minél többet beszervezni. E cél elérésére az egyik helyiségünkben Ifjúsági Irodalmi Klubot hozunk létre közösen az EPOSZ-szal Berendezést a tanácstól !< könnek vásárlására pedig a földművesszövetkezettől és a ktsz-tó kapunk 1000—1000 forintot. Ezt úgy mondja mintha kezében is lenne a pénz, pedig az igazgatóbizottságok még nem szavazták meg. Reméljük azonban, hogy a tiszafüredi szövetkezeti vezetők nem tagadják meg e nemes cél támogatását. A gyerekek is nagyon megszerették a barátságos ízlésesen díszített, tiszta könyvtárat. A könyvtárvezető maga is szívesen festeget így aztán nem gond egy plakát, meghívd vagy más tetszetős kép elkészítése. Egy új felnőtt olvasó beszervezéséért szép, festett könyvjelzőt kapnak a gyerekek. Van is bajuk a szülőknek, mert a fiatal olvasók addig nem hagynak nyugtot nekik, míg be nem iratkoznak. Hiába, kell a könyvjelző! „Olvasók írják” címmel naplót vezetnek, melybe egy-egy elolvasott könyv rövid értékelését jegyzik be az olvasók, szép számmal a gyerekek, s a felnőttek közül is többen. — Hogyan érték azt el, hogy ennyien megírják véleményü-Isteni a*? csil-tra*/•*• i- yv>sí_ a vekről? — kérdez■ zük. >1 — Hja, ez a jó kap-10 csalat! mosolyog titokzatosan a könyv- 3, tárvezető, is C valóban — elg ^ nézzük — mihelyen barátságosain fogadja a látogatókat k Szöőr Eszter könyv- L-táros, a füredi olvasók Eszterkéje. Mini- derűdhez van egy jó 1 szava, minden könyvről mond valamit, így aztán bíznak is benne, szívesen elviszik 5, az ajánlott könyvet, 1, E jó kapcsolatnak köszönhető az is, hogy a nagyon sok olvasót, vászonborítót készít a könyvekre, hogy minél tovább tisztán és s szépen és épen őrizék meg az új művet—ket. ., Nagyon szeretik az it olvasók a könyvborítólapokból készített ízléses albumkatalóg gust is. A könyvek n borítólapja mellett rövid ismertetést találunk, sőt némelyik a mellett olvasók véleményét is. Népszerű ” volt a moziban vetített irodalmi fejtörőt is. Kéthetenként különböző irodalmi vonatkozású kérdést vetítettek a módban, s a megfejtéseket a könyvtárban lehetett leadni. A legtöbb pontot elérők könyvjutalmat kentek. A kölcsönzések száma is szépen emelkedett. Míg tavaly januárban 3865, februárban 3350 kötetet kölcsönöztek, addig ez évben januárban 5258, februárban 4120 könyvet vittek ki az olvasók. A jó idők beálltával fellendült az olvasóterem forgalma is. Télen a köves helyiséget nem használhatják, azonban most már elviselhető a hőmérséklet, s a sok folyóirat vonzza az olvasókat. Kár, hogy mindezek a szép elképzelések és megvalósított tervek mellé nem kapott eddig megfelelő anyagi támogatást a könyvtár a tanácstól. Igaz, Ferenczy elnökhelyettes elvtárs ígérete szerint ez évben a községfejlesztési alap felosztásánál gondolni fognak a járás könyvtáraira és a járási könyvtárra is. És még mutatná tovább a könyvtárat, s mondaná a szebbnél szebb terveket a könyvtárvezető, de már el kell jönnünk T’ucod — mondta búcsúzóul — én azért most is pedagógusnak érzem magam, csak iskolások helyett, nlézve azok mellett felnőtteket, az egész telui lakosságénevelem. 1 rrr» rw 1957. április 2. 4 14 RGY 4 LOTERbMROL Egy óráért — cserébe lajdon sérelmére elkövetett lopás bűntettével vannak vádolva. A felolvasott vádpontok után a bíró megkérdezi Tóth Erzsébetet, bűnösnek érzi-e magát? — Igen, bűnösnek — feleli és tovább beszél: Az Állami Áruházban voltam kereskedelmi tanuló. Lopni nem loptam, nem is volt szándékomban. Októberben elmentem Szabóékhoz. Mária barátnőm Szabó néni akkor mondta: az Állami Áruházat úgyis ki fogják rabolni, most forradalom van, lophatunk. Én nem szóltam rá semmit, de a néni biztatott. Azt mondta, majd be fog jönni hozzám a leánya, mintha vásárolni akarna. Másnap valóban megjelent Szabó Mária az üzletben és keresett engem. Én eléje raktam a pultra különböző ruhaneműket. Ő minden további nélkül a kezében lévő szatyorba tett 6 darab piros szoknyát. Legközelebb már édesanyjával jött el Mária, s az előzőhöz hasonló módon 9 nadrágot vittek el. Januárban már én is elvittem egy nagykabátot és átadtam Szabó néninek. Ezen túl ők is vittek nagykabátokat. Az ellopott ruhaneműket eladták. Nekem megígérték, hogy mindezért egy órát vesznek. Szüleim nem tudtak arról, hogy mit követtem el. Ők becsületes emberek, nem neveltek arra, hogy lopjak. Másodiknak Szabó Jánosnét hallgatja ki a bíróság. Bűnösnek érzem magam én is — mondja, de semmi megbánást nem mutat. Később igyekszik mindent megcáfolni és az igazságot elferdíteni.... De mit is várjunk egy olyan anyától, aki gyermekét így neveli. Nála nem lehet megbánás. Őt a bíróságnak kell megtanítani. Minden szavában a rosszindulat. Tóth Erzsébet édesanyjára hivatkozik, holott bizonyítón nyert, hogy a kislány az ő áldozata lett. A bíróság később hozitétó roméi ifik. how mérleg olni fogja bűnösök szerepét és ezt ítéletében is k fépzi. — kovács — Március! napfény vetődik be a Szolnoki Járásbíróság tárgyaló termébe. Csend van, csak a fogalmazó ceruzájának sercegését lehet hallani, amint papírra veti a súlyos szavakat. A vádlottak Dadián hárman ülnek: Tóth Erzsébet. — alig 15 éves. Szabó Jánosné és leánya a 15 éves Szabó Mária. Mindhárman társadalmi tu-