Tiszavidék, 1957. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-01 / 179.szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK, A SZOLNOK MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 119. szám, Ara: 50 fillér, 1957. augusztus 1. csütörtök, A VIT ESEMÉNYEIRŐL Negyedik napja tart Moszkvában a VI. Világifjúsági- és Diáktalálkozó. Már az eddigi események is megmutatták, hogy a világ ifjúságának seregszemléje jelentősen elősegíti azoknak a nagy eszméknek a megvalósulását, amely eszméket jelszavául választott: a béke és a népek közötti barátság megerősödését Megkezdődtek a VIT nagy érdeklődéssel várt találkozói. A parasztfiatalok a mezőgazdasági kiállítás tanácstermében gyűltek össze, hogy megbeszéljék közös kérdéseiket, megismerkedjenek egyes országok mezőgazdaságának helyzetével, megvitassák tennivalóikat. Találkozóra gyűltek össze a fiatal bányászok, a bőripari dolgozók és a nyomdászok is Moszkva különböző művelődési otthonaiban- A találkozón képviseltették magukat a nemzeti szakszervezetek és a Szakszervezeti Világszövetség tagszervezetei is. A moszkvai VIT-en másodízben rendeznek találkozókat az érdeklődési körök szerint. A többi között az amatőr fotósok, a rádióamatőrök, a filmamatőrök, a gyermekszervezetek vezetői és a repülőmodellezők gyűltek össze közös megbeszélésre. A nemzetközi találkozók klubjában emlékünepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy háromszáz évvel ezelőtt jelent meg a nagy cseh filozófus és pedagógus, Kemensky (Comenius) fő műve. A diákklubban nemzetközi hangversenyt tartottak, délután pedig a világ minden tájáról összesereglett diákok neves szovjet és külföldi írókkal találkoztak. A klubban nagy érdeklődés mellett játszó, száz táblán sakk-szimultánt a négy legnevesebb szovjet sakkozó: Szmiszkov, a jelenlegi ég Botvinnik, a világbajnok, továbbá Szpasszkij és Tál nagymester. Több nemzetközi diákszemenináriumon is találkoztak egymással a VIT résztvevői A mezőgazdasági tudománnyal foglalkozó diákok a mezőgazdasági kiállításon, s filmszakosok a Filmtudományi Intézetben gyűltek össze hogy többnapos szemináriumon vitassák meg szakmájuk legfontosabb kérdéseit. Megnyílt a Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás. Ünnepélyes keretek között nyitották meg a Gorkij-parkban a VIT Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítását, amelyen a résztvevő országok 25 éven tuli fiatal művészei mintegy háromezer képet, szobrot, grafikát, népművészeti tárgyat mutatnak be. Az ünnepélyes megyitón Bruno Bernini, a DIVSZ elnöke és N. A. Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere mondott beszédet. A kiállítás magyar részén a fiatal művészeink hetvennégy képet, szobrot, népművésztet és iparművészeti tárgya *• mutatnak be. A megnyitó közönsége nagy elismeréssel szól több magyar alkotásról, köztük Thury Mária „Kismosás”, Miskolczy László „Reggeli hangulat” és Csernus Tibor „Esti iskola” című festményeiről, Lessenyai Márta és Deák László szobrairól, Kass János grafikáiról és Nagy Ferenc VIT- iíjes népművész faragott kürtjéről. Gazdag kulturális program a Vit-en A szabadtéri színpadokon és színházakban, a hangversenytermekben és filmszínházakban reggeltől-estig tart a kulturális bemutatók, előadások sorozata. Délelőtt kezdték el a VIT művészeti versenyeinek első fordulóját Délelőtt, délután és este nem kevesebb, mint harminchét nemzeti és négy nemzetközi műsort tekinthettek meg az érdeklődők. Magyar és Rémei fiaalok Darán találkozó a A mezőgazdasági kiállítás egyik festői környezetben lévő kertes étterme volt a színhelye küldötteink egy csoportja baráti találkozójának a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság fiataljaival. Az igen meleg, baráti hangulatú összejövetelen elsőnek Várnai Ferenc, a KISZ Országos Szervezőbizottságának tagja szólalt fel. Az ellenforradalom sötét napjait idézte, arról beszélt, hogyan fényegette ez a kísérlet egész Európa, köztük Németország békéjét is. — Hosszú évek óta fűznek bennünket mind szorosabb baráti, testvéri kapcsolatok a Német Demokratikus Köztársaság szocializmust építő népéhez, ifjúságához — hangsúlyozta. — Ugyanakkor szeretnénk mind jobb kapcsolatba kerülni a Német Szövetségi Köztársaság fiataljaival is, hiszen a nemzetközi helyzet nem egy olyan feladatot ró az ifjú nemzedékre — mondotta —, amelynek megoldásában együtt kell küzdenünk, dolgoznunk. Elegendő, ha egyet említünk: a nyugatnémetországi atomtámaszpontok kérdését. Az ilyen találkozók jelentőségét mi sem példázza jobban, mint az a válasz, amit a magyar fiatalok képviselőjének szavaira a nyugatnémetek nevében felszólalt Karl Wolf szakszervezeti vezető idolt. Rövid, de annál nagyobb lelkesedéssel fogadott felszólalásában biztosította küldötteinket: ők is tisztában vannak azzal a veszéllyel, amit a Német Szövetségi Köztársaság atomfegyverekkel való felszerelése, egy esetleges atomháború jelent. Éppen ezért mindent megtesznek, h Hin gátat vessenek ezeknek a terveknek, amelyek homlékonyen i st ellenkeznek elsősorban épven Németország létérdekeivel. A találkozó ,,hivatalos” része után terített asztalok mellett mindenütt ismerkedő, barátkozó csoportok alakultak amelyek nehezem akartak elválni egymástól. A kitűnő hangulatot még csak emelte a rögtönzött vidám műsor, — amelyben a Rajkó zenekar és az NDK fiataljainak tánczenekara szerepelt. Tengernyi nép — a „fél” Szolnok fogadta és búcsúztatta a városon áthaladó VIT- vonatokat. Kedves átfutó vendégeink azóta már a moszkvai fesztivál boldog részesei, s nekünk, szomorú itthonmaradtaknak csak a találkozás néhány epizódja maradt emlékül, s pár sor a jegyzetünkben, ami a hivatalos tudósításokból kimaradt. Az egzotikum A várva-várt vonat megállt, s ahogy a szemünk megszokta valamelyest is a tarka tömeget, rögtön láttuk, hogy egy-két bodroshe jv fejet eltekintve, nem valami egzotikus vidékről érkezett a színes VIT-karaván, mint az előző napokon. Nagyon is európaias vonású , a legutolsó divat szerint öltözött fiúk, láncok szálltak ki a kocsikból: franciák, svájcik, németalföldiek, közelkeletiek. Persze az öröm és kíváncsiság azért egy szikrát sem hagyott alább. Mi, szolnokiak például nem győztünk eléggé csodálkozni a nyugati fiatalok bátor, de a praktikusság és az ízlésesség határain belül álló öltözékein. A lányok nagy része láthatóan az úgynevezett csibész frizurának hódolt, mely semmi raffinált kezelési vagy fodrászműveletre nem szorul, s bárki előállíthatja (fiús kiinduló frizurát feltételezve), ha elkerüli huzamosabb időn át a borbélyt. Láttam ezenkívül élénk síkozású halásznadrágot, flylon pulóverkölteményeket, gyöngyházzal kirakott pancs-csoszogót, rengeteg tara kendőt és nyakbavalót. srmészetesen némelyik fiú ruháján is volt néznivaló, felkapott viseletük a zsebé c, hajtásainál bőven átvarr>íí pantalló, tenyérnyi széles ajtásos bőrövvel, tarka blúzzal, bőr jumper-jakkal. Szóval csak gylasszó a híja, hogy valamelyik cowboy-film főszereplőjének illúzióját keltsék. Persze, a mi szemünknek szokatlan nyugati holmikból összeállított öltözékek kedves harmóniában, s cseppet sem ízléstelenül voltak összeválogatva egy-egy fiún, lányon, a praktikusság, olcsóság jegyében, s nem a jampec benyomását keltették. Sóval a bodroshajú, buksi fejek, szénfekete arcok, művészien kötött turbánokon kívül is volt újdonság, érdekesség elég. Különösen feltűnő volt egy legest-legutolsó divat szerint öltözött párocska. A fiú kissé nyomott homlokú, loknishajú 20—22 év körüli fiatalember. Bokán felül érő kék csőnadráma, fehér fuszekliba, majd 5 kilós vastag gumicipőbe torkollott. Zöldkockás kabátja közel térdig ért, nyakkendőjén kezet festett afrikai csitrtdélet, embercsonot ránc, oroszlán, előtte erry térdelő meztelen néger nő. A lány afféle angol szoknyában bujtatott erotika, bronzvörös „boszorkány” frizurával. Nem tudtam, melyik nemzet csoportjába soroljam. Amerikait sejtettem bennük, esetleg fehér afrikait. Gondoltam, megtudom. Minden nyelvtudásom összeszedve próbáltam beszédbe elegyedni ez előkelő párral. — Monsieur! Parlez vaus francaise ? — Mit akar ez a krapek? — vigyorog partnerére a vörös lány. — Barátkozik — mondja flegmán a fiú. Majd nékem: — Na, olaj kisapa — nem vagy valami egzotikus. Ebben viszont neki volt igaza (Szolnok inkább katolikus város), úgy, hogy nem tudtam mit szólni. Válasz helyett inkább megkínáltam egy Kossuthért cserélt Gauloise-vel, nehogy végleg leromboljam külföldi illúzióját. Nemzetközi valuta Eleinte úgy látszott, komoly problémát okoz a kölcsönös ajándékozás kérdésének megoldása. Márpedig ez a találkozás nélkülözhetetlen mozzanata. Legkönnyebb helyzete a gyerekeknek, úttörőknek volt. Részükről ugyanis egyoldalú az ajándékozás, csak el kellett fogadni a kínált bonbont, cukorkát, vagy csokoládét. Még a köszönés is elmaradhatott a legifjabb korosztályban, mert szavukat úgyse értették. A leleményesebb diákok, serdülő lányok azt kértek és adtak, ami megint nem kerül semmibe — aláírásokat és lakcímet. De mivel kedveskedjenek egymásnak a felnőttek, akik kinőttek a cukorka szopogatásból, sőt az emlékkönyvük sincs már meg, amibe olyan szépen fest az autógramm? Na , ez a gordiuszi csomó is perceken belül megoldódott. Mert mire jó a cigaretta, a dohányos ember legfőbb valutája, ha nem arra, hogy cserélgesse. Minden új füstrudacska új öröm, adható és kapható, ajándékozható, sőt mint érdekesség, dicsekedve mutogatható. Nem csoda, ha a rövid vonatállás alatt nagyjából kicserélődtek a készletek. Minden ablakból cigarettát kínáltak és cigarettát adtak fel. Rövid tíz perc alatt a következőképpen állt dohánymérlegem: kiadás 8 darab Terv, 2 Kossuth, 12 darab Mentha, készlet: 3 darab Maryland Brunere, 1 darab Stella, 4 darab Gauloise és 4 vanília illatú házilag töltött. Közeledett a vont indulása, megélénkült a csere irama. Automatikusan kínálok és veszek, rövid az idő. Az utolsó ablaknál egy tüneményesen szép svájci lánc majdnem zavarba hoz. Valódi, hamisítatlan fivárlábszáras Kossuth-tal kínál. Kérdően nézek rá. Válaszul megmutatja, amit az imént vett ki a dobozomból. Szopókás Brunette volt. Tíz kocsin át tévedésből külföldi készletem kínálgattam. Arab liliom Végül az idegennyelvű megafon szakít véget a barátkozzásnak. Uj ismerőseink felszállnak, búcsúzkodnak. A vonat kerekei lassacskán meggördülnek. Lobognak a tarka kendők, ezren éneklik a VIT- indulót. Egy turbánog arab f'a hosszúszárú fehér liliomot szemezget. Em egy virágot, dob az integető szolnoki lányok közé. Boldog, aki elkapja. Az eovVc kislány rögtön kilép zsákmányával a tömegből, néhány elsodorták kezéből az illikes emléket. Zavartalergil szemügyre veszi most már. De ahogy nézi, inkább sírásra görbül a szája. —, Hát ez magyar liliom — mondja csalódottan, s bánatosan csömöszköli az iláírásgyüjtő emlékkönyvbe. üt- palatínus . Amíg a vonat állt... j INZ ♦ * • MAI SZÁMUNKBÓL ♦ TTrrrTTTTrrr»rTTTTTTTiTTT>TrrTVM’TrTrnTTtrTTTr»TTTtTnrTrTTMTV»rrmiM.TtfMTTT»r.Tr»TrTfm 1/Kit&déhi ám&’te&CMi? 11 _ Kunhegyesen van, Tiszafüreden nincs alkatrész Jászsági körúton f X BM rá meg látja.... A VIT küldöttek, a külföldi vendégek, bebarangolják a várost, a gyönyörű Moszkvát. Sok-sok emlékkel megrakodva térnek majd haza- Képünk a Borodinszki hidat ábrázolja. A Szovjetunió gazdasági segítséget nyújt Afganisztánnak Közlemény a szovjet—aterán megállapodásokról Moszkva (TASZSZ). Az afgán király Szovjetunió-beli látogatásával párhuzamosan tárgyalások folytak a két ország képviselői között gazdasági és határkérdésekről. E tárgyalásokról közleményt adtak ki. Az afgán királyi kormány óhaját teljesítve a szovjet kormány hozzájárult, hogy önzetlen, semmiféle politikai vagy egyéb feltételhez nem kötött technikai és anyagi segítséget nyújt Afganisztánnak az ország északi vidékein folyó, kőolajkutatási, geológiai munkálatokhoz — hangzik a közleményben. A szovjet kormány hozzájárult ahhoz is, hogy segítséget nyújt Afganisztánnak az ország gazdasági fejlesztéséhez szükséges műszaki káderek kiképzéséhez. A tárgyalások során elvben megegyezés jött létre arról, hogy a Szovjetunió és Afganisztán kormánya szerződést köt a két ország közötti államhatárról. Evégből a felek kinevezték képviselőiket és megbízták őket, hogy a legközelebbi időben folytassanak konkrét tárgyalásokat erről a kérdésről. A felek megegyeztek abban is, hogy együttműködnek a szovjet afgán határfolyók vizeinek kihasználásában A tárgyalások a fent említett kérdésekről a barátság és a kölcsönös teljes megértés légkörében folytak és azzal végződtek, hogy számos kérdésben megfelelő egyezményeket írtak alá Révész Géza altábornagy elvtárs ávirata a Kínai Népköztársaság honvédesi mniszterének Révész Géza altábornagy, a kínai népi felszabadító hadsereg megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Pent Tö-Huaj marsallhoz, a Kínai Népköztársaság honvédelmi miniszteréhez üdvözlő táviratot intézett. f az Egészségügyi Minsztérum tájékoztatója a gyermekhalásos megbetegüülésekről A bejelentett gyermekbénulásos esetek száma az elmúlt héten országosan némileg csökkent. A járvány területi kiterjedésében lényeges változás nem történt. Az üdültetési korlátozások megszűntek Nagyhalász, Szabolcs megye, továbbá Jászárokszállás, Nagykörű és Tószeg, Szolnok megyei községekben A 14 éven aluliak csoportos üdültetése szempontjából korlátozás alá kellett venni Hajdú-Bihar megyében Püspökladány községet, Békés megyében pedig a békési járás területét. Csoportos üdültetés szempontjából Szolnok megyében az üdültetési korlátozások megszűntek. A Dunántúlon és a Duna—Tisza közén járványos terület jelenleg nincs. A főváros továbbra is járványmentes. Ezeken a területeken szórványosan fordult elő egy-egy megbetegedés. A beoltott gyermekek második oltása Budapesten és a járványtól erősebben érintett területeken augusztus 15-én, az ország többi részén augusztus 22-én kezdődik. További gyermekkorcsoportok védőoltását most szervezik, (MTI),