Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-01 / 232. szám

Nagy barátunk ünnepe N­em is olyan régi idők ter­r­#i szenzációit, keleti ér­­dekességeit a kínai nagyfa­, a cs­ászárv­áltó, a Mennyei Biro­dalom Kapuja, a kuli, a riksa, a marék rizsán élő kínai pa­raszt, a kikötőben anyatejet áruló kínai nő jelenítette. S ma, a kínai népi kommunákról, az első kínai atomreaktorról, a szénbányászati rekordról, Kína és Anglia gazdasági csatájáról, kínai ifjúság képzéséről cikke­zik a sajtó. A gyarmatosítók szerették volna, ha örök életű marad a kínai nép nyomora. Azt hirdet­ték, a sárga faj nem alkalmas civilizációra. S lám, a sárga emberek (leg­jobbjaik Mao-ce­­tung, Chou-en-laj, Csu-le, Lau­­sao-csa vezetésével, Kína Kom­munista Pártja irányításával) megszabadították önmagukat idegein elnyomóikból és hazai kizsákmányolóiktól is. Megsem­misítették a császári dinasztiát, elűzték a forradalmat eláruló Kuomintangot. Az alacsonyabb rendűnek tartott faj kommunis­ta katonái évtizedekig balró ,.hosszú menetelésben” verték ki a szárazföldről Csang-thai-sek néj­eMertes kormányát, zsoldos­hadseregét és apparátusát 1949 október 1-én, — kilenc évvel­ ezelőtt — vörös zászló lengett a 800 milliós nép hazá­jában, s a császári pagodában ülésező forradalmi kormány be­jelentette: megalakult a Kínai Népköztársaság. E­z a név ma egyet jelent egy világhatalom nevével. Nemcsak­ népesség, nemcsak te­rület, hanem gazdasági erővi­szony tekintetében is. Rövid idő nagy tettei vezették a kínai né­pet idáig. Kína Kommunista Pártja — mely a felszabadulási mozgalmat vezette és szervezte, amely megteremtette a kínai felszabadító hadsereget, — mely­nek vezetésével a kínai nép ki­vívta a győzelmet, kezébe vette a szocializmus építésének pa­ram­egnoktását. 1953-ban ötéves terv megvaló­sításához fogott a népi Kína. Ez az ötéves terv megteremtette a szocialista iparosítás alapjait. 1957-ben az ötéves terv sikeres végrehajtása után újabb célt tűztek ki: tizenöt év alatt utol­érni Angliát a legfontosabb iparcikkek termeléseiben. Hat­százmillió szivet dobogtatott meg a nemzeti cél, a nagyszerű távlat, s legutóbb már jött a hír, nem kell tizenöt év, hét év alatt megvalósítják e tervü­ket. Szédítő a fejlődés aránya a Tavosr Kelet nagy földrészén. Rizséről ismerték egykor, ma kohászata, szénbányászata, acél­ipara, szerszámgép, sőt repülő­gép gyártása sokat nyom nem­zetközi viszonylatban is a latba. A társadalmi forradalom után technikai forradalom napjait éli a kínai nép. A mezőgazdaság­ 1957-ben lendületes, gyorsütemű fejlődés­nek indult, öntözni minél töb­bet — adta ki a jelszót a párt. S 1958-ban már százmillió em­ber dolgozott az öntözőlétesít­mény­ekein. 1962-re a termelőte­rület 70 százalékát öntözik. Az ország ipara mellett a mezőgaz­daság is nagyot lépett elöre. A termelés fejlődése, a ter­mékek megsokszorozódása megnövelte az igényeket, meg­változtatta a nép gondolkodás­módját, s égető feladatokat ho­zott előtérbe: a gépesítésit, a vil­lamosítást. Ilyen feladatok meg­oldására egy ember képtelen. Sőt még a szövetkezet sem min­denre képes: a kínai nép kom­­m­un­ákat alakított. Parasztok tízezrei tagjai, egy-egy kommu­nának. S ezzel a folyamattal meggyorsítják a társadalmi fej­lődést, megrövidítik a szocializ­mus kommunizmusba vezető időszakát. Kétségtelen, az ipar és a me­zőgazdaság fejlődött legtöbbet, kilenc év óta a Kínai Népköz­­társaságban. S ennek következ­ményeként a munkás és pa­rasztemberek nagyon sokat. Az emberek gondolkodásmódja p­e­dig a kultúra fejlődésével függ szorosan össze, így is van. Sang­haj ma az iskolák városa. A pe­kingi egyetemeken százezer-szám tanulnak egyetemisták. A kínai tudósok járják a falvakat, segí­tik a termelést. Kommunisták, hazafiak minden erővel az anal­fabétizmus felszámolásán dol­goznak. § már nem is­­ soká be­fejezik munkájukat. A Kínai Népköztársaság had­serege nemcsak a távol­­keleti függetlenség szavatolása, a távoli ke­leti népek biztonsága, de a világbéke megőrzésének it­t fontos tényezője. Kína Komm­u­nista Pártjának ideológiai jár­tassága a marxizmus továbbfej­lesztése, a világ munkásmozgal­mának irányadó fénye. A Kínai Népköztársaság ki­lenc év óta a szocialista tábor, a béketábor hatalmas erődítmé­nye. Barátunk nekünk is. S az ő nagy ünnepük a mi ünne­pünk is. Borzák Lajos A Francia Kom­uninista Párt polit­kai iodájának nyi­­ltonalmi Pwita (MTI). A Francia Kom­munista Párt politikai irodája a népszavazást követően nyilat­­kozatot adott ki. A nyilatkozat megállapítja, hogy a tekintélyuralmi alkot­mányt elfogadták, s ez súlyos veszélyeket rejt magában, mind a népképviseleti alkotmányos intézményeket, mind a szabad­­ságjogokat illetően. A nyilatko­zat rámutat arra, hogy Francia­­országban a köztársaság hívei politikai változtatásra töreked­tek, s ezt a jogos törekvést a személyi hatalom szolgálatában álló propaganda a baloldal erői­nek megosztottsága következté­ben ki tudta használni. Pártunk — folytatja a nyilat­kozat —, amely az alkotmány el­fogadása ellen küzdött, tovább folytatja harcát a szabadságjo­gok védelm­­ében. Az a 4 600 OOt francia, aki „nem”-r­el szava­zott, máris nagy erő és nagy ígé­ret a köztársaság híveinek fel­­tétlenül szükséges tömörülésé­hez. MeOOCKKIoooo-o-oooooooooot SZOLNOK MKOTFI NIF1*I,AF Jászják­óhalma az élen A jászberényi járásban egy-két­ község kivételével jó ütemben ha­lad a községfejlesztési tervek végre­hajtása. Legjobban Jászjákóhalma áll. Tervét eddig 83 százalékra telje­sítette. A tervezett bevételből 392 ezer fo­rintot használtak fel. Elkészült a tervben szereplő betonjárda, 66 ezer forintos költséggel, befejezték az iskola korszerűsítését célzó 46 ezer forint értékű munkát is. Hamarosan befejezik 290 ezer forint ráfordítás­sal a malom építését. Az esztendő végére a jakohahuiak maradéktala­nul teljesíteni akarják a község­­fejlesztési tervet. ft 6664 64­6 666 4466666 64444464446466­64464444466444444444444646 • • 1*5« rmShrt 1: Dr. Sík Endre felszólalása az ENSZ-ben Folytatás az l. oldalról, réseket tekintik igazságos kül­politikának. Az amerikai nép nemes hala­dó hagyományainak semmi közük ahhoz a kihívási politi­kához, amely ma a state de­partment tevékenységét jel­lemzi. Most fjedig nézzük a történel­met. Vajon milyen igazságosság tükröződött az 1898-ik évi ame­rikai—spanyol háborúban, ami­kor Kuba, Portorico és a Fülöp­­szigetek amerikai gyarmattá lett? Nem vett-e részt 1900-ban az Amerikai Egyesült Államok abban az expedíciós különít­ményben, amely a gyarmatosí­tók elleni kínai népfelkelést el­fojtotta? Milyen igazság vezette 1903-ban az Egyesült Államokat Panama ellen? Ugyanezt lehet­ne kérdezni az 1910-ben Nicara­gua ellen folytatott akcióval kapcsolat­ban. lodge úr elfelej­tette talán a Szovjetunió elleni 1918-as amerikai intervenciót? Milyen igazságnak nevezhető, hogy a második világháború alatt az Egyesült Államok Grön­landom és Man­don támaszpont­­okat létesített azzal az ígéret­­tel, hogy a háború végén meg­szünteti azokat, ígéretét azon­ban nem tartotta meg. Milyen igazság igazolja a má sodik világháború utáni ameri­kai kalandokat Kínában, a­ Fü­löp-szigeteken? Kik volt­ak az első idegen katonák, akik Ko­reában harcba szálltak? Ameri­kaiak. És kik­­ lesznek az utol­sók, akik Koreát elhagyják? Amerikaiak. Idézzük emléke­zetbe Amerika szerepét az 1954-es guatemalai események­ben. Talán az amerikai törté­nelemnek ezek a lapjai hiányoz­nak Lodge úr történelem­köny­véből ? Ami pedig a jelen ítkori törté­nelmet illeti, joggal írja az U­S. News And World Report, hogy aki az úgynevezett sza­bad világ térképének hárma­lyik pontját megérinti, a­z Egyesült Államok valamelyik támaszpontját érinti. Negyvenkilenc országban y­.­ támaszpontból álló hálózatonj legalább másfekmillió katona tartózkodik Amerika hatása te­rvü. Ha valaki ezt az erő­­ jelé­­nek tartja, annak csupán azt mondhatom, hogy ez éppen a gyengeség jele, mert­ az­ igazsáa van szorul ilyen jellegű véde­­­lemre. A népeik igazsága pedig úgyis elő­bb-u­tóbb felszámolja ezeket a támaszpontokat. Ennek hatalmas jelei mutatkoznak már a Közép-Keleten is, éppen Liba­nonban is és méginká­bb a Tá­vol-Keleten. (MTI.) Harcba hívunk minden dolgozót — mondotta Paímiro Togliatti Róm­a (TASZSZ). Palmairo Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára vasárnap nyolc­vanezer ember előtt beszédet mondott Foggi­áb­an abból az al­kalomból, hogy Olaszország déli megyéiben véget ért az Unita hónapja. Togliatti beszédében többek­ között kijelentette, hogy az a csapás, amely „Franciaországban érte a­ sza­badságot és a parlamenti rendszert, az olasz demokrá­cia számára is veszélyt te­­remt." Togliatti rámutatva a keresz­ténydemokrata párt vezetőinek alkotmányellenes terveire, azt mondotta, hogy a reakciós ural­kodó osztályok e tervek segítsé­gével növelni akarják hatalmu­kat Olaszország egész élete fölött és ilymódon a dolgozókra, aikor­nehézségek m­inden gazdasági terhét. — Nem tűrjük a köztársasági rendszer elfajulását — mondotta Togliatti. — Harcra hívunk m­in­­den dolgozót és demokratát az alkotmányos és parlamenti rend­szer védelmében. (MTI) ESTE A PÁR­I HÁZBAN 5 A választás előkészületeiről 5 beszélgetni jöttünk össze a s­ol­­ínoki VII. kerületi pártházban. 5 Első gondolatom az, hogy jó volt­­ összehívni a környéken lakó­­ párttagokat azért, hogy megis­­­­merj­ük egymást.­­ Így jobban számon tarthatjuk­­ nemcsak a­ munkahelyeken, ha­­­nem a lakóhelyen is azt, kikre­­ számíthatunk nagyobb feladatok­­ megoldásakor. ? Látásiból sok elvtársat ismer­ősem már eddig b. Egyikkel a g.fáaTOVjavítóban találkoztam, a cmádikat az­ üzleti pult mögött g láttam. De a legtöbbről azt sem ó tudtam, hogy párttag-e? Itt ül­t például Barhács bácsi, közvetlen szomszédom is. A barátságos ,,jó íreggeli”-en kívül nem váltot­­ötünk még szót. Mulasztást pótol­­on­ mellé telepszem, s hallgatom le visszaemlékezését: 9 — 1904 óta — tudja, mikor a­­ Járműjavítóban az a nagy­­sztrájk volt — veszek részt lé­­­nyegében a munkásmozgalom­­óban. Fiatal suhanc voltam, a fű­­érőházban dolgoztam. Bosnyák­­katonákat hoztak akkor Pestről, g katonaruhába öltöztették a­­ sztrájkolókat, a kényszerítették írókét, hogy a bakának járó szű­­őkös léningért dolgozzanak, így­­ festett a századeleji szabadság. 9 — 1919-ben aztán létrehoztunk 6 olyan hadsereget, hogy ha áru­­­lás nem történik, nem győzhet­itek volna le be­nnün­ket. Segéd­mozdonyvezető voltam, Sza­muely vonatát hordoztuk. Ak­kor tanultam meg, hogy nagyon kell vigyázni a munkáshatalom­ra. Aki abban az időben a­­ Ta­nácsköztársaságra emelte kezét, jobban telte, ha önkezével vet véget életének. Tudtuk, az el­lenségnek nem szabad egy csepp engedményt sem tenni. Han­goztattuk ezt a felszabadulás után is, de azt mondták: „a 19- eseket félre kell állítani, mert radikálisak’’. Az ellenforrada­lom aztán megmutatta, hogy szükség van erős proletárdikta­túrára. — Sokan élnek még a régi harcosok közül. Itt van például Balázs Lajos, Fodor János. Igaz, voltak olyanok is, akik hátat for­dítottak a munkásosztálynak. Az ingatag elemeket különösen a választások alkalmával igye­keztek megnyerni a burzsoá ele­mek. Pénzt, jó állást ígértek és adták nekik. Az öreg Hangodi is így ker­ült be a vasúthoz. Egyik nap még kocsifelvigyázó volt, másnap már több rozsd­a csillo­gott a vállán. S nem csak ilyen, hanem ennél sokkal galádabb módszerekkel is dolgoztak a gaz­dagok. Érezték, hogy más világ ez már, mint a század elején. Amikor mindegy volt, hogy kire szavaznak, hiszen az ellenzék is csak azt mondta az Országház­ban: „csukjátok be az ablakot, mert huz at van”, így aztán arra szavaztak, aki több bort, na­­­gyob­b cupókot adott.­­ — A 30-as években azonban­­ már a munkások is részt kértek­ a hatalomból. Képviselőket je­­­­löltek. A burzsoák tudták, hogy­ most már kevés a bor és a cu­<­pák, így folyamodtak a munkás­ 1 vezetők vesztegetésének kísérle­­­te mellett különböző csalások­­­hoz. A vasútnál dolgozók névso­­­rát például együtt leadták —­ anélkül, hogy megkérdezték­ volna őket — azzal, hogy a k­or­t­mánypártra szavaztak.­­ — Volt olyan időszak is, mikor­ nem urnák felhasználásával tör­­­­tént a szavazás, hanem a ko­rte­­­seknél egy listára kellett felirat­­­kozni. Minden jelöltnek voltak a kortesei, s a választóik annál­­ iratkoztak fel, akinél akartak.­ Látszólag tehát szabad volt a­ választás. De mikor a kortesek­ a jelölteknek átadták a listákat,­ a csendőrök összefogták a mun­­­kásérzelmű jelölteket, s addigi fogva tartották őket, míg a sza­­­vazatok összeszámlálása nem­ történt­­ meg. A munkások szava­­­zata persze ott maradt a fogva­­ tartott jelöltek zsebében, S aj burzsoá képviselők „abszolút­ szavazattöbbséggel” bekerültek a­ parlamentbe.­­ — Voltak mulatságos esetek? is. Akinek például hiányzói­­aj megkövetelt iskolai végzettsége­­ nem kapott szavazati jogot. De? ha azt mondta: ..a kormány­ 1! pártra szavazok” — rögtön ér ? vényes volt a voksa. Ilyen volt a „Sialxui'' vl.iáa 5 ÍR i rn rí ni 1 Baráti hét Magyarországon a keleti or­szágok kint­arál is értékeinek ismertetésére Az UNESCO magyar nemzeti bizottságának kezdeményezésére hazánkban októberben baráti hetet rendeznek több keleti or­szág, köztük Kína, Japán, India, Törökország és Egyiptom életé­nek és kulturális kincseinek megismertetésére. Az ünnepi eseménysorozat programjában országszerte elő­adásokat, filmbemutatókat tar­tanak és kiállításokat rendez­nek. A vidéki városok közül Debrecenben a kínai és japán akvarellet reprodukcióiból nyí­lik tárlat Hódmezővásárhelyen Baktay Isrvin tolmácsolásában India művészetét ismerhetik­­ m­eg város lakói. Egerfoeji In­­­dia népének ősi zenéjéről és Hanca» ,1 hangzik el előadás — [Szekszárdin pedig bemutatják jHincz Gyula festőművész kínai »útirajzai, S egyúttal a hatszáz­­­milliós kínai nép sikereirő­l ~és­­ legutóbbi­­ arcairól is beszámol­jak. > Az ország nagyobb művelődé­­­si házai­ban a Tudományos Is­­­meretterjesztő Társulat műd­a­jtársai ehad­, sokat tartanak,­­amelyeken azt is megmutatják, •hogy a keleti országok pétim] (mindinkább történelmi «.»*­•* ) válnak. > A könyvtárakban ismertetik a­­ keleti országokról szóló könyve­iket, valamint kiállításokat ren­­­deznek reprodukciókból és iro­­­dalmi alkotásokból (MTI). i--------------------------------------------­ (A lakosság véleménye alapján ) A jászapáti járásban egy íuii­ap­­ppal ezelőtt községenként munka­csoportokat hoztak létre, melyekbe­­ párttagokat és pánon­kívüli dolgoz­ókat vontak­­. A munkacsoportok­­ ténykedéséhez a járási pártbizottság­­ adott iránymtató gondolatokat. En­­­nek figyelembe vételével folytatnak a tanácskozás,­­rt beszélgetéseket a község lakosaiával, kikérik véle­­­mény­üket a anács, a végrehajtó­i bizottság, az aparátus munkájáról, s az előző válastások óta végzett te­­­vékenységükre, egyes tanácstagok munkájáról. A dolgozók véleményét papírra vetik, eljuttatják a közsé­gi tanácshoz, tána a párt- a tanács és Hazafias Npfront tagjai közös tanácskozást irtanak, összegezik a tapasztaltakat. Ennek figyelembe t­é­telével számolak be a községi ta­nácsok a b­altitei­ hhi ülésen négy­éves tevékeny, Bükről,

Next