Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ÉVVÉGI SZÁMVETÉS (Folytatás az első oldalról) együttesen 4,4 százalékkal teljesítette túl a III. negyedévi előirányzatát. Az egy ipari munkásra jutó vállalati teljes termelés azonban eléggé vegyes képet mutat. Egyes területeken meghaladta az előző év hasonló időszakának termelését, más területeken viszont alatta maradt és összességében mintegy 1 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év ugyanezen időszakában. Hasonló a helyzet a 100 forint ipari munkabérre jutó vállalati teljes termelési érték tekintetében is. Ipari üzemeink közül a Jászberényi Aprítógépgyár, a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat és a Martfűi Tisza Cipőgyár lényegesen fokozta exportját. Üzemeink 1958. III. negyedévében égetett téglából 8.8 százalék; cserépből 24.2 százalék; kénsavból 7; festett konyhabútorból 8.5; cellulózéból 43.2; bőrcipőből 92; lisztből 4.6; kolbászfélékből 6, 4 százalékkal termeltek többet az előző év hasonló időszakánál. A megye építőipara — minisztériumi és tanácsi építőipar együttesen — a III. negyedévben 24.2 százalékkal termelt többet az előző év III. negyedévénél. Tovább emelkedett 1958-ban megyénk dolgozóinak életszínvonala. Ez bizonyítja, hogy összehasonlítva a munkások és akalmazottak 1858. évi keresetét megállapítható, hogy az átlagos havi kereset 1957. évhez viszonyítva emelkedett. Ugyancsak az életszínvonal emelkedésének kétségtelen bizonyítéka a kiskereskedelem eladási forgalmának növekedése. Az egy lakosra jutó eladási forgalom fél százalékkal emelkedett. 1958. 111. negyedévében élelmiszerből 3.4 százalék, vegyesipari cikkből 7.8 százalékkal volt nagyobb a kiskereskedelem eladási forgalma, mint az előző év ugyanezen időszakában. Ugyanakkor ruházati cikkekből a forgalom alatta maradt az előző évinek. Némi emelkedés tapasztalható a vendéglátóipar forgalmában is. Az év folyamán több alkalommal tapasztalhattuk különböző áruféleségek árának csökkentését és az új év ilyen szempontból is kellemes meglepetéssel szolgált a dolgozóknak, mivel a termelői árak rendezése következtében végrehajtott fogyasztói árrendezés eredményeként az ország lakossága több mint 320 millió forintot takaríthat meg évente. Kormányunk az év utolsó napjaiban végrehajtotta a választások előtt tett ígéretének egy részét, megjelent a társadalombiztosítási nyugdíj rendezéséről szóló törvényerejű rendelet és rendezték a nedaceausok fizetését. Megkezdődtek az előkészületek az egészségügyi dolgozók fizetésének rendezésére, valamint a laakásprobléma megoldására. > 1959-ben tovább fejlődik megyénk. Fentebb már szó esett róla, hogy a községfejlesztési tervek keretében több mint 40 millió forint kerül felhasználásra. Jelentős összegű beruházások történnek a Tiszamenti Vegyiművek, a Tisza Cipőgyár, a Bútorgyár, a Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár és még számos üzem fejlesztésére. Tanácsi vonalon az állami erőből történő beruházások összege több mint 22 millió forint, amiből az oktatásra közel 10 millió forintot, az egészségügyre több mint 6 millió forintot, a vízügyre több mint 2 millió forintot, a helyi iparra több mint 1 millió forintot fordítunk. Ezen kívül állami erőforrásból megépítünk 113 új lakást és megkezdjük 124 lakás építését, összesen 13 és félmillió forint összeggel. Felújításra közel 14 millió forintot fordítunk.) Az anyagi természetű feladatok megoldása mellett 1959-ben számos területen lesz tennivalónk. Tovább kell javítani a pártszervezetek, tanácsok és tömegszervezetek politikai munkáját, még tartalmasabbá, rendszeresebbé, sokoldalúbbá kell tenni a dolgozók között végzett politikai tevékenységet, még jobban, még konkrétabban és közvetlenebbül kell megismertetnünk a dolgozókkal a párt és kormány politikáját egészében és részleteiben is. Lényeges feladatot jelent az újonnan választott tanácsok munkájának segítése, irányítása, hogy megfeleljenek feladataiknak, képesek legyenek az államhatalom helyi funkcióinak gyakorlására, valamint az államigazgatási munka irányítására. Javítania kell a tömegszervezetek munkáját, mindenekelőtt a szakszervezetekét, elsősorban a szo ésai lista munkaverseny kifejlesztése érdekében azért, hogy a dolgozók közvetlen felelősséget érezzenek a szocializmus építése során előttünk álló feladatok megvalósítására. Erősítenünk kell a magyar dolgozókban a béke megvédésének gondolatát, a háború megakadályozásának szükségességét és lehetőségét. Fokoznunk kell, saját erőnkbe vetett hitünket és ugyanakkor a saját hibáink, fogyatékosságaink elleni küzdelmet. Együttes erőfeszítéssel el tudjuk érni, hogy 1959 újabb nagy lépést jelent előre megyénkben a szocializmus építéseterén politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. E feladatok megvalósításához megyénk valamennyi dolgozójának erőt és jó egészséget kívánunk. lépnek életbe az új termelői árak . Néhány kiskereskedelmi ár korrekciója évi 320 millió forint megtakarítást biztosít a lakosságnak A kormány Tájékoztatási Hiivatala közli: i A párt és a kormány határozata alapján 1959. január 1-től új ipari termelői áraik, új építőipari egységárak, új áruszállítási díjtételek és kereskedelmi haszonkkulcsok lépnek életbe. Az árrendezés révén megváltoznak a vállalatok egymás közötti forgalmában érvényesülő árak. A cél az, hogy az alapanyagtermelő iparágak — a bányászat, a kohászat, az építőipar — együttesen többmilliárd forintos állami támogatására ne legyen többé szükség, s hogy a termelői árak jobban tükrözzék a termékek önköltségét. Azok az iparágak, amelyeket eddig az államnak támogatnia kellett, a tényleges önköltségen aluli árakon adták el termékeiket a feldolgozó iparágaknak. Az állami ártámogatásnak az volt a következménye, hogy a feldolgozó iparágak önköltségében az alapanyagok alacsony összeggel szerepeltek, ezért az ezeken alapuló termelői árak a feldolgozó iparágakban sem tükrözték a tényleges önköltséget. Egyes gyártmányok termelői ára tehát jelentékenyen eltért az előállítás tényleges költségeitől. Az új árrendszer a gazdaságosabb termelést szolgálja, mert megszünteti ezeket a visszásságokat. A termelői árrendezés folytán szükségessé vált egyes fogyasztói áraik emelése, ez azonban a kiskereskedelmi áruforgalomnak rendkívül szűk körét, mindössze fél százalékát érinti és az áremelést bőségesen ellensúlyozza az egyes fogyasztási cikkeknél végrehajtott kiskereskedelmi árleszállítás. Az áremelések ugyanis olyan cikkeket érintenek, amelyeket a lakosság általában nem rendszeresen és nem nagy mennyiségben vásárol, s az áremelések összege országos viszonylatban körülbelül évi 330 millió forint, az árcsökkentések viszont nagyrészt a lakosság ellátása szempontjából jelentős cikkekre vonatkoznak, s évi összegük mintegy 650 millió forint, vagyis az áremelések összegének csaknem kétszerese. Az áremelés a következő fontosabb cikkekre terjed ki: különböző vas, műszaki áruk (alkatrészek, szerszámok, szerelési anyagok), egyes vegyszerek, mozaik és cementlapok, vasbetongerendák, nád- és gyékénylemezek, torontáli és perzsaszőnyegek, kötelek, vatta, egyes hangszerek, vadásztöltény, bognár- és kádáripari termékek a rákszövetek. Az árcsökkentés a következő fontosabb cikkekre terjed ki: A zsír ára kilogrammonként 28 forintról ?5 forintra, a zsírszalonna és háj fogyasztói ára 27 forintról 24 forintra, a sózott kenyérszalonna ára 32 forintról 27 forintra, a füstölt, paprikás csemegeszalonna fogyasztói ára 46 forintról 40 forintra, az egyéb szalonnaféleségek ára 4,7 forinttal, a rétesliszt ára 2,40 forinttal, a bors ám 300 forinttal csökken. Az éttermekben megszűnik a ülőfogyasztási díj, az úgynevezett zene felárat pedig beszámítják az árakba. A könnyűipari cikkek közül az árleszállítás több textil, és cipőipari terméket érint. A nylonharisnya fogyasztói ára a szálvastagságtól függően páronként 17,12, illetve 7 forinttal, a férfi és női nylon-zoknik ára , mintegy 20—25 százalékkal, a nylon női pulóver fogyasztói árai mintegy 5—12 százalékkal, a festett nylon méteráruk fogyasztói ára méterenként 6—25 forinttal csökken. A kordbársony ára 97 forint helyet 85 forint lesz. Mintegy 25 — 40 százalékkal csökken a PVC anyagból készült esőkabátok, térítők és egyéb közszükségleti cikkek fogyasztói ára. A tiszta műszálból készült pamutszerű méteráruk árát 15—20 százalékkal szállították le. Csökken a mikroporózus gumitalpú cipők és szandálok , valamint a tornacipők, a /erm féleségek és kézimunkafonalak, továbbá a gumiból készült * játékok ára is. Az ajtók és ablakok fogyasztói ára 10 százalékkal, a mész fogyasztói ára pedig 32 százalékkal csökken. Csökkentik a 300-a és a 400-as cement árát is Vidéken bevezetik a terület szerint megállapított egységes háztartási és világítási áramdíj- szabást, ez 24 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. A petróleum ára 6 forintról 1 < forintra, a benzin ára 4 forintról 12 70 forintra csökken. A kormány intézkedése alapján a kereskedelemnek január 1- től már az új árakon kell biztosítani a forgalom lebonyolítását. (MTI). 1 DOBI ISTVÁN kitüntetése 60. születésnapja alkalmából Az MSZMP Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dobi István elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének 1ü. születésnapja alkalmából az állami és társadalmi élet vezető posztjain szerzett kiemelkedő érdemei elismeréséül a Magyar Népköztársaság érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán délben 12 órakor az Országház Munkácsytermében nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál jelen voltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kállai Gyula és Marosán György államminiszterek, Biszku Béla belügyminiszter, Fodc Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Somogyi Miklós, a SzOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, az Elnöki Tanács több tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, Vass Istvánná és Dinnyés Lajos az országgyűlés alelnökei és más párt és állami vezetők. Dobi István elvtárs tiszteletére 60. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága szűkkörű baráti ebédet adott. 1959. január v Boldog új esztendőt kíván fürdőző közönségének a SZOLNOKI FÜRDŐ VÁLLALAT A SZOLNOK MEGYEI KÉMÉNYSEPRŐ VÁLLALAT boldog új évet kíván ügyfeleinek és dolgozóinak. KIS FRÖCCS ! Nagyot ütött a vállamra. Kiy törő örömmel üdvözölt.. — Ezer éve nem láttaink. 'Agykomám, tíyere, ugorjunk be hide a Magyar utca sarki butikéba. Megiszunk egy nagyfröccsöt. Ránéztem. Kicsit megöregedett, de még mindig az a zömök, sűrű legény az én vasas komám, akivel évekig együtt dolgoztunk a járműjavítóban. A bort azonban úgy látszik, még mindig nagyon szereti. — Ejej, hát nem tudsz leszokni róla? — kezdtem. — No, azért egy-két fröccs csak nem bűn? — nézett vissza rám olyan pillantással, mint aki várja, hogy igazat adjak neki. Nem adtam neki igazat. Annál sokkal jobban ismertem. Amikor a Járműjavító teherkocsi osztályára kerültem, ott találkoztam vele először. Brigádvezető volt a badarban... Embertelenül nehéz munkát végeztek az alvázon. Rajta azonban nem fogott ki a munka, akár zuhogott az eső, akár 45 fokot mutatott a salakon a hőmérő. A téli hidegben szinte a kézhez fagyott a szerszám. Ő mindig becsülettel dolgozott. Jó és szívós munkás volt. Úgy ismerkedtünk össze, mint ahogy a régi vasasok ismerkedtek meg új művezetőjükkel. Az első napokon, ahogy oda kerültem, az egyik javított kocsiján laza ágyvezeték szegecset találtam. Szóvá tettem neki. Erre ő röviden csak annyit mondott: — Csináljon különbet az elvtárs — s már vágta is ki a rossz szegecset. Komolyan beszélt. A 60-as levegőkalapácsot a kezembe nyomta és máris kérte a tűzből az új meleg szegecset. Ő maga tartott rá. A kész szegecset azután sokáig nézegette. — Jobb, mint a másik. Így már elmehet a kocsi — mondta. Nem is volt vele semmi baj, rendesen dolgozott. Más oldaláról pedig még nem ismerhettem. Fizetés utáni reggelen igazolatlanul távolmaradt az én barátom. Se szó, se beszéd, nem jött be dolgozni. Veszem a szabadságos kartonját, hogy beírjam az „igazolatlant”, amikor megszólal a művezető társam. — írj neki fizetéses szabadságot. Holnap itt lesz már. Így szokta ő mindig. Fizetéskor berúg és másnap nem jön dolgozni. Két hétig aztán szaggatja az istrángot a munkában. Vonakodtam a szabálytalanságtól. No mindegy, a „hagyományokat” nem bontom meg. Ne legyek én se rosszabb, mint a másik. De holnap majd beszélek a fejével. Másnap, mintha mi sem történt volna, reggel átöltözött és serényen munkához látott. — Többször elmentem mellette. Rám se hederített, pedig vártam, hogy szóljon az esetről. Végül is meguntam a butácskát. Félre hívtam. — Beszélgessünk csak egy kicsit barátocskám. — Talán nálatok bevett szo,kás, hogy akkor jöttök munkába, amikor jól esik. Ha ezt a múltban csinálod, régen a kapun kívül vagy. — Mit szólnál akkor, ha levonnám a szabadságodat és az ebédpénzt a távolmaradásért? Előbb-utóbb a dolgozó társaid előtt is elveszíted becsületed, hiába vagy kiváló munkás. Végül arra kértem, ha már szabálytalanságot követtem el, nézzen engem és fogadja meg, mégegyszer nem fordul elő hasonló eset. Meg is fogadta. S jött a következő fizetési nap. Alig vártam, mi lesz most nap reggel. Nem jött be. Igazolatlannak vettem, bevonattam az ebédpénzt és újból beszéltem vele. Nem változott, már én is kezdtem beletörődni, a változhatatlanbd. í Az ellenforradalom alatt asl utolsó percig dolgozott. Nem txv I