Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESO­ 7TM­ASZOLNOK MEGYEI X. évfolyam, 179. szám. Ára 50 fillér A termelőszövetkezet­i és a vezetői Pártunk elsők között je­löli meg a termelőszövet­kezeti mozgalom megszi­lárdításának munkájában a tsz-ek vezetőségeinek meg­erősítését. Jóllehet, a ter­melőszövetkezet ügye nem kimondottan a vezetőségeken múlik, de nagyban a veze­tőktől is függ. Ahol minden rendben van, ott nyilván­valóan jók a vezetők. S valóban, termelőszövet­kezetek egész sorát vonultat­hatjuk fel igazolásul. A nagy­hírű jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezet élén ki­váló parasztember az elnök, Gömöri Károly. A hatalmas karcagi Lenin Termelőszö­vetkezet elnöke megalakulás­tól kezdve Bártfai Sándor középparaszt. A tiszaföldvári Lenin elnöke Bódi János szinte szakember számba megy. S a mezőhéki Tán­csics megyei elsőségében is része van Détár Mihály ag­ráregyetemi végzettségének. Első az elnök. A közös gazdaságot, a szövetkezeti emberek nagyszerű elgondo­lásait ő fogja össze, s ő irá­nyítja az összeforrott vagy összeforró közösséget. Külö­nösen az új termelőszövet­kezetekben fontos az elnök személyének jó megválasztá­sa. A jászberényi határ szol­gálhat például pró és kontra erre. A tarnamenti kis tsz elnöke Nemoda Albert be­csületes középparaszt, akiről azt tartják: ha a közösség érdeke úgy kívánná, képes lenne fél lábon állni egy éj­szakát. — Megy is minden, majdhogynem karikacsapás­­szerűen a példamutató elnök termelőszövetkezetében. A határ másik részén a Vihar­sarok gazdái ifj. Szarvas Pált tették elnöknek, aki nem bizonyította be, hogy méltó e posztra. Inkább ag­gályoskodik, kedvét szegi a tagoknak, ő maga sem csi­nál semmit, s így a termelő­­szövetkezetről sem sok jót lehet elmondani. A falu népe mindig is szemmel tartotta, ki a legjobb gazda a faluban, gazdálkodási tapasztalatairól elismerően beszéltek, s ami­kor a tavaszon megindult a termelőszövetkezeti mozga­lom, nagyon helyes politi­kai érzékkel ezeket az élen­járó gazdákat választották elnöküknek. A kuncsorbai Kossuth Tsz a község híres középparasztját, Kelemen Balázst választotta vezetőjé­nek. A jászboldogházi Béke elnöke Konkoly Béla, egyé­ni gazda korában állataival sokszoros díjnyertes gazdál­kodó lett. A tiszaföldvári aranykalászt Németh István haladó középparaszt vezeti. A legtöbb helyen a leg­megfelelőbb emberek kerül­tek az elnöki posztra. Né­hol, mint a jászberényi Vi­harsarokban is, azóta bebizo­t»»VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVS^VVVVV^VVVVVV^^VVVVVVV^WVVVS nyosodott, nem mindenki való elnöknek. Ezekben a termelőszövetkezetekben ép­pen a közös érdeket követve mielőbb új elnököt kell vá­lasztani. A tömörült gazdák, a népgazdaság érdeke meg­követeli: a legtapasztaltabb ember, a legbecsületesebb gazda, a termelőszövetkezeti mozgalom leglelkesebb híve vezesse gazdatársait. Az elnök közvetlen jobb­kezei a vezetőségi tagok. — Cél, hogy a vezetés össze­tétele megfelelően tükrözze a termelőszövetkezet gazdái­nak agrárproletár-kisparasz­­ti, középparaszti arányát. Ugyanakkor a határrészen­kénti képviseletnek is érvé­nyesülnie kell. A vezetőségi tagok szinte elnöki erények­kel rendelkezzenek, akikből, ha úgy jön a sora, könnyen az is lehet. A jászszentandrási Aranykalász Termelőszövet­kezet vezetősége valamennyi követelménynek megfelel. Az újszászi gazdák is helyesen döntöttek, amikor az ismert­ mintagazdát, Bálint Károlyt­­ a vezetőségbe küldték érde­­­keik képviseletére. A vezetőségek megerősítése­ elsősorban a minőségi javítást jelenti. Ám célravezethet a létszámbeli növekedés is. Fő­leg azokban a régi termelő­­szövetkezetekben, ahová új­ belépők vannak, egészítsék­­ ki a vezetőségeket az újon­­­nan jöttekkel.­­ S bár nem közvetlenül,­­ közvetve, annál hatásosabban­ a vezetés megerősítéséhez­­ tartozik a tömegszervezetek,­ a pártszervezetek meg­­­erősítése. — A KISZ szerve­­­zetek, a nőtanácsok, s első­­­sorban a pártszervezetek cso­­­­portosítják a falu közvéle­­­ményét, a falu érdeklődési­ körét a termelőszövetkezetek­­ köré úgy, hogy e szervezetek a termelőszövetkezetek veze­tőségeinek legfőbb, legmeg­bízhatóbb támaszai legyenek. Végül nagyon sok ere­deti ötlet megvalósítását, kifogyhatatlan tanácsadási forrást jelent a termelő­szövetkezetek vezetőségei számára a pártoló tagok­ bevonása. A traktoristákat­­ lehetőleg — a munkásosztály­­ falusi képviselőit — válas­­szák be a vezetőségekbe. A falu tanítóit, orvosait, értel­­­miségi szakembereit vonják­ be pártoló tagként a ter­melőszövetkezetbe. A veze­tésben nagyon nagy segítség az ő műveltségük, elméleti­ tudásuk, szakmai tapaszta­­­la­tuk.­Nagyon sok minden hozzá­tartozik a termelőszövetke­zetek vezetésének megerősí­téséhez. Halasztást, elhagyást egy sem tűr, hiszen a veze­tettek, a termelőszövetkezeti tagok tömegeinek érdekeiről van szó. B. L. Megnyitás előtt a moszkvai nemzetközi filmfesztivál Moszkva (MTI). Hétfőn ünnepélyesen megnyitják az első moszkvai nemzetközi filmfesztivált, amelyet a film­művészet humanizmusának, a népek békéjének és barát­ságának jegyében rendeznek meg. A fesztivál igen nagy érdeklődést keltett világszerte a filmművészek körében: 49 ország küldi el filmjeit a szov­jet fővárosba. (MTI) 1959. augusztus – szombat. Kongresszusi verseny §­­ a földművesszövetkezeteknél • Vendég a szolnoki Művésztelepen Rádióműsor * Úttörők Fóruma ieeeeeeeeeeeeeeeeeeeoeeeeeeeeeci BEFEJEZTÉK A GABONA ARATÁSÁT a szolnok megyei állami gazdaságok, ötven gépet termelőszövetkezetekbe irányítottak A Szolnok megyei állami gazdaságok a szervezett nagy­üzemi munka eredményeként befejezték a gabona aratá­sát. A kombájnok és arató­gépek tizenkét és félezer hold búzát, hatezernégyszáz hold őszi árpát, továbbá zabot és tavaszi árpát vágtak le. Eredményesen dolgoznak a cséplőgépek is. Kombájnok­kal, valamint cséplőgépekkel eddig a termés hetven szá­zalékát pergették ki. A mun­ka lendületéből arra követ­keztetnek, hogy a gazdaságok zömében au­gusztus tizedikére befeje­zik az idei termés betaka­rítását. Az állami gazdaságok ter­méseredményei ebben az év­ben minden várakozást fe­lülmúlnak. A búza például tizenöt mázsás átlagtermést adott, mely 2,3 mázsával több a tervezettnél. Őszi ár­pából tizenkilenc mázsa az átlag, mely rekord termés­nek számít. A Csorbai Állami Gazda­ság őszi árpa táblájáról 22 mázsa 17 kiló termést ta­karítottak be, a Hoki Ál­lami Gazdaság ötszáz hol­das őszi árpa táblája 23 mázsás álaggal fizetett, a búza pedig csaknem tizen­kilenc mázsát adott. Az állami gazdaságokban a gabona betakarítása után több mint ötven gépet a ter­melőszövetkezetbe irányítot­tak. A Tiszafüred—Kócsi Ál­lami Gazdaság, — mely a megyében elsőnek fejezte be az aratást — eddig három­száz holdat aratott le és rész­ben csépelt el a környék tiz­­einek. A pusztakürti és a mezőhé­ki állami gazdaság, a jász­­kiséri és a mezőhéki tsz­­eknek segített a gyors be­takarításban. Tíz kombájnt Dunántúlra is irányítottak, ahol az eső­zés által erősen késleltetett aratásban segítenek a gépek. * Az alattyáni, karcagi, kisúj­szállási, mesterszállási és a mezőtúri gépállomás kör­zetében befejezték az ara­tást. Szolnok megye termelőszö­vetkezeteiben befejezéshez közeledik a kalászosok ara­tása. A hét elején elsőnek az alattyári gépállomás körze­tében végeztek ezzel a fontos munkával, majd egymásután jelentették a gépállomások, hogy az esős időjárás okozta kiesést pótolva, levágták a termést. Az elkövetkező napokban minden erőt a cséplés meg­gyorsítására fordítanak — nagyon helyesen — a gépál­lomások) Magyar kiállítás Csehszlovákiában PRÁGA (MTI). A Magyar­ Tanácsköztársaságról szóló kiállítást, amelyet huszonöt­­ezren tekintettek meg a prá­gai Lenin Múzeumban, a na­pokban Kassán nyitották meg. A prágai Magyar Kultúra Pilzenben, Ostravában és né­hány termelőszövetkezeti községben a mai Magyaror­szág életét és a magyar me­zőgazdaság fejlődését szem­léltető kiállításokat rende­zett, (MTI), Augusztus 20-i készülődések Alkotm­ányunk ünnepének megtartására szorgalmasan készülődnek. A Hazafias Nép­front bizottságok sok-sok tag­ja jelentős gyakorlattal ren­delkezik ebben a munkában melyhez értékes segítséget kap a helyi pártbizottságok­tól is. Túrkeve lakosságának je­lentős hányada Mezőtúron, a nagykun napokon ünnepel majd. Kereken négyezren készülődnek oda, az IBUSZ a jobb utazás érdekében külön­­vonatról gondoskodik. Az ott­honmaradók az ünnep előes­téjén gyűlnek össze a terme­lőszövetkezetek székházaiban, a vállalatok kultúrtermeiben. A helyi kultúrcsoportokra megtisztelő feladat vár: nekik kell biztosítaniuk az ünnepi műsort. A művelődési otthon központi színjátszó csoportja ugyanis — a jogos büszkeség ellenére is sokak bánatára — Hajdúszoboszló meghívásá­nak tesz eleget. Jászapátiban mintegy ne­gyedszáz főnyi járási operatív bizottság alakult a párt, a ta­nácsok, a Hazafias Népfront, a tömegszervezetek képvise­lőiből; a bizottság tagjai ma­guk közül községi felelősöket jelöltek ki- így a járás közsé­geiben — jóllehet egyéni szí­nekben — de teljes politikai egységben tartják meg az ün­nepségeket. Jászszentandrás dolgos né­pe a budapesti Hámán Kató Fűtőház dolgozóit várja augusztus 20-ra. Ezek az elv­társak eddig a közös gazda­ság megszilárdításában segí­tették a szövetkezeti paraszt­ságot — a nagy ünnepen kul­túr- és sortműsorral szóra­koztatják. Tiszafüreden s a járás több községében nagyszabású munkás-paraszt találkozókra készülnek, így Tiszaszentim­­rére a budapesti Danuvia Gépgyár dolgozói látogatnak el; a falu és a gyár kiszesei együtt adnak sport- és kul­túrműsort. A tiszafüredi Há­­mán Kató és Szabad Föld Tsz pedig a budapesti Hídépítő Vállalat munkásait, vezetőit látják vendégül. A járás vezetői abból a he­lyes meggondolásból kiindul­va, hogy helyi erkölcsi és anyagi erejüket jobban hasz­nálják fel, ha azt a termelő­­szövetkezetek megszilárdítá­sára fordítják — lemondtak a tiszafüredi kiállítás meg­rendezéséről. Tizennégy millió forint értékű árut hoznak forgalomba a földművesszövetkezetek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Az ország földművesszö­vetkezetei az idén is méltó­képpen képviseltetik magu­kat az Országos Mezőgazda­­sági Kiállításon. Árusító pavilonjai 14 mil­lió forint értékű árut hoznak forgalomba a kiállítás terüle­tén. A kisipari termelőszövet­kezetekkel közösen naponta többször látványos divatbe­mutatókat rendeznek. A be­mutatott modelleket azonnal meg lehet vásárolni. Az elmúlt évekhez hason­lóan a földművesszövetkezeti vendéglátóipar is képviselte­ti magát a kiállításon. A mezőgazdasági eszközö­ket értékesítő Országos Szö­vetkezeti Központ 2800 négy­zetméternyi területen állítja ki legújabb, elsősorban a ter­melőszövetkezeti gazdaságok­ban használható gépeit. Új­donság lesz az új rendszerű palánta és burgonyaültető gép, valamint a hagymater- Fiatal pedagógusok eskütételén Csillognak a szemek, na­gyon komolyak az arcok, bátran csengő, magabiztos hangok mondják az eskü szö­vegét. Tizennyolc évestől hu­szonnégy évesig minden korú fiúk, lányok töltik meg a vá­rosi tanács nagytermét, hogy néhány napon belül az isko­lák, gimnáziumok, óvodák ajtóin lépjenek be és végig­nézzenek a most még üres padokon, székeken, ismer­kedjenek hivatásukkal, mun­kahelyükkel. Sokan nem oda­kerülnek, ahova szerettek volna, bár a lehetőség sze­rint mindenkit oda helyez­tek, ahova kérte magát. Egy bizonyos, bármelyikükkel be­szélgettem, egyik sem mu­tatott kedvetlenséget és ami a legörvendetesebb, mind­egyikük szeretettel, sőt tisz­telettel beszélt a nevelő mun­káról, a hivatásról, amelynek életét szenteli. Az eskütételre izgalmas pillanatok következnek: Daj­ka Mihály, a Művelődésügyi Osztály főelőadója felolvassa, ki hová került. Egymás után áll fel nevének hallatán Papp Mária, Szekeres Irma, Mészáros Ágnes, Kovács Ká­roly, akik Karcagra kerül­tek. Tudomást szerez beosz­tásáról Kozák Rozália ifjú tanárnő, aki Mezőtúrra, Sik­lósi Judit biológus, aki Rá­­kóczifalvára került és így sorban több mit százhúszon. A városi és járási tanul­mányi felügyelők köré gyű­lik most a fiatalok gárdája, ahol megkapják törzslapjai­kat, aláírják az esküokmányt és ezzel teljes jogú tagjaivá válnak a megyei pedagógus­közösségnek. Találomra szemelünk ki néhányat az újak közül. Amit adunk, nem fénykép, csak néhány vonással odavetett ceruzavázlat. De mégis be­mutatás, ismerkedés megyénk ifjúsága jövendő formálói­val. EGYMÁS MELLETT Magas, szemüveges, nagyon komoly fiatalember Peták Kálmán, a Verseghy gimná­zium új matematika-ábrázoló geometria szakos tanára. A kék kartonba kötött diploma tanúsága szerint ez évben kitűnő eredménnyel végezte el a debreceni egyetemet. Messze került szülővárosától, Ózdtól. De nem bánja. Hi­szen nem egyedül jött, ha­nem egy nagyon kedves arcú, mosolygós fiatalasszonnyal, akivel együtt végezték az egyetemet. A diákbarátság­ból szerelem, majd házasság lett. Peták Kálmánná az új­városi általános iskolában fogja tanítani a felsősöket számtanra. Kitünően végzett ő is. Egy cseppet elszontyo­lodott, amikor meghallotta, hogy nem gimnáziumban fog tanítani. De ezen már túltette magát. “ Az a fontos, hogy egy­más mellett vagyunk. És máris nagyon szeretem új növendékeimet. Sokat fogok tanulni az újvárosi iskolá­ban. A KISZ TITKÁR, AKI VÁRJA A FELADATO­KAT. Tényi Erzsi öntudatos „in­terjúalany”, látszik rajta, megszokta a közéleti szerep­lést. Elmondotta, régóta ké­szült tanítónőnek, de annak­idején nem jutott be a kép­zőbe, így hát érettségi után átképzéssel lett tanítónő. Ha­zakerül most Tiszasasra. — Mit szeretne ott csi­nálni? — kérdezzük. — Sok tervem van — fe­leli gondolkodás nélkül. — Már vezettem kisdobosokat, most is szeretnék hasonlót csinálni. Meg aztán tetszik ismerni a sasi helyzetet, épp maguk írtak róla. Hát ott a KISZ-ben szeretnék, erőm­­höz mérten segíteni. Persze, első a tanítás. Nem féltjük a magabiztos Erzsit, sokat tud majd segí­teni a fiatalságnak, az egész falunak. Meg fogja állani a helyét. CSAK LAKÁS LEGYEN__ Szekeres Irma kedves, fia­tal asszony. Ifjú feleség és most férjének lakhelyén, Karcagon fog tanítani. An­nak is legszebb helyén, Be­rekfürdőn. Már ötödikes kora óta egyetlen álma a tanítás, így nagyon megelégedett, ha még rendes lakást is kapná­nak, teljes lenne a boldog­sága. — Már megnéztem a mun­kahelyemet — újságolja. — Nagyon izgatottan várom a tanév kezdetét. Mind ezt mondja, így véle­kedik Csényi Piroska, aki a Verseghy gimnáziumba ka­pott beosztást, vagy Szaba­dos Kati, aki Kisvárdáról került egyenest a szolnoki Vöröshadsereg úti óvodába. — Szolnok szebb, mint Nyíre­guháza, mondja, alig várom, hogy átvehessem a csöppségeket. Kavarog, zajlik a terem. Ismerkednek az együvé ke­rültek, érdeklődve vesznek körül egy-egy tanulmányi felügyelőt. Kisebb csoportok indulnak el a Tisza Szálló felé, ahol a Pedagógus Szak­­szervezet megyei elnöksége és a Művelődésügyi Osztály fehérasztal mellett látja ven­dégül kulturális forradal­munk új ifjú katonáit. a— Hernádi má

Next