Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az 1961. évi népgazdasági terv (Folytatás az 1 oldalról)­ termelékenységének 5,6 szá­zalékkal kell emelkednie. Ez megköveteli a létszám-, a munkanorma,­ a bér- és a munkafegyelem megszilárdí­tását, a műszaki fejlesztés gyorsítását és az elmúlt évek­ben megvalósított gépi beru­házások jóval hatékonyabb hasznosítását A munka termelékenysége emelkedésének és a fajlagos anyagfelhasználás javulásá­nak, a takarékossági intézke­dések megvalósításának ered­ményeként a termelési költ­ségeket az iparban 1961-ben legalább 2 százalékkal kell csökkenteni. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági ter­melés 7,9 százalékos növelé­sét irányozza elő. A terv számol azzal, hogy 1961 ele­jén a termelőszövetkezetek tömeges szervezése befejező­dik. A növénytermelés 10,6 szá­zalékkal emelkedik. A nö­vénytermelésben a fő figyel­met a kenyérgabona, a kuko­rica, a napraforgó, a cukor­répa, valamint a korai és kései zöldségfélék termelésé­re kell fordítani. A terv az állattenyésztés termelési értékének 4,5 szá­zalékos növelését írja elő. Ehhez a többi között szüksé­ges a tehénállomány 1,2 szá­zalékos fejlesztése. A tejho­zamnak az 1959. évi 2160 li­terről 2370 literre való eme­lése, a kiselejtezett tehenek megfelelő pótlása, a borjú­­szaporulat növelése. Fontos feladat a sertés- és baromfi­­állomány gyorsabb és na­gyobb arányú növelése. A népgazdaság termelő ágazataiban végbemenő nő­re a terv 5,1 milliárd forint beruházást biztosít, ebből kettő egész négytized milliárd forint beruházás a termelő­­szövetkezetekben valósul meg. A közlekedés fejlesztésére kettő egész öttized milliárd forintot fordítunk. Beruházásra a terv 30,7 milliárd forintot irányoz elő. A beruházási terv legfőbb célja, hogy a rendelkezésre álló eszközök leghatéko­nyabb felhasználásával biz­tosítsuk mindenekelőtt a fo­lyamatban lévő beruházások minél gyorsabb ütemű foly­tatását, illetve befejezését. Ipari beruházásokra a terv mintegy tizenöt milliárd fo­­rintot irányoz elő. Ennek hu­szonhárom százaléka szolgál az energiahordozó anyagok termelésének fejlesztésére, negyvennégy százaléka a nyersanyagot termelő ipar­ágak és harminchárom száza­léka a feldolgozóipar fejlesz­tésére. A mezőgazdaság fejlesztése-Háromszáztizenhét nagyobb létesítmény üzembe helyezé­se van a tervben. 1961-ben egyebek között befejeződik a Dunai Vasmű kokszolójának salakhabosítójának beruhá­zása. Az erősáramú iparban befejeződik az Akkumulátor­­gyár, a Transzvill és a Cse­peli Trafógyár, a műszer­iparban pedig a Kórházi Be­rendezések Gyárának, az Elektromos Készülékek Gyá­rának, valamint az Elektro­nikus Készülékek Gyárának a bővítése. A textilipar kapa­citása 46.000 orsó üzembe állításával bővül, befejező­dik a Kispesti Textilgyár au­tomatizálása. A népgazdaság egész terü­letén, de különösképpen az A mezőgazdasági termelő fejlesztését segíti, hogy a mű­­trágyaellátást 30 százalékka növeljük. 120 ezer kat. hol­don — a tavalyinál 20 száza­lékkal nagyobb területen — végzünk talajjavítást és az öntözött terület 195 ezer kat. holdra — a tavalyihoz képest 22 százalékkal­­ növekszik. A tavalyi 25 ezer kh-al szemben az idén 300 ezer kh­­on nagyhozamú búzafajtákat, a kukorica vetésterületének 75 százalékán hibridfajtákat termelünk, a magas olajtar­talmú napraforgófajták ter­melését pedig 20 ezer kh-ról 80 ezer kh-ra emeljük A mezőgazdasági termékek felvásárlását 9,1 százalékkal kell növelni. A termelőszö­vetkezetek termelési és költ­ségvetési terveit a népgazda­sági tervvel összhangban úgy kell elkészíteni, hogy a közös és a háztáji gazdasá­gok árutermelése együttesen biztosítsa a felvásárlási ter­vek teljesítését. — Fokozott gondot kell fordítani a ter­m­el­ési szerződések kötésére, és egyben biztosítani kell a szerződési kötelezettségek teljesítését mindkét szerződő fél részéről. Az 1961. évi terv az állami gazdaságok és gépállomások munkájának további javulá­sán túlmenően számol a ter­melőszövetkezetekben a nagyüzemi szervezet megszi­­lár­dulásával, a munkafe­gyelem erősödésével, a kor­szerű agrotechnikai és tudo­mányos eredmények széle­sebb körű elterjedésével. Közlekedés­ rekedés, a külkereskedelmi forgalom és a lakosság ellá­tásának megnövekedett szük­ségletei az 1960. évi színvo­nalhoz képest a szállításra kerülő áruk mennyiségét 9 százalékkal növelik. Az uta­sok száma a terv szerint 8,6 százalékkal nő. A megnöve­kedett szállítási feladatok el­látása a járművek kihaszná­lásának további javítását te­szi szükségessé. Külkereskedelem A külkereskedelem össz­forgalma 1961-ben mintegy tizenhárom százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Az összforgalom hetvenegy százalékát a szocialista tábor országaival bonyolítjuk le. Az 1961. évi külkereske­delmi áruforgalmi előirány­zatok alapján tovább széle­sedhetnek kapcsolataink a tőkés országokkal is, külö­nösen a nemzeti önállóság útjára lépett, gazdaságilag ma még gyengén fejlett or­szágokkal. Az ipar szerkezeti változá­sának megfelelően összes ki­vitelünk 44,4 százalékát gé­pek és finommechanikai ter­mékek teszik ki, összes be­hozatalunk hatvankét száza­léka pedig az erősen növek­vő ipari termelés a mező­­gazdaság anyagellátását biz­tosítja. Külkereskedelmi terveink teljesítéséhez fontos népgaz­dasági érdek fűződik. Ezért minden minisztérium és vál­lalat munkájának előterébe kell állítani, hogy belföldi szállítási kötelezettségeinek teljesítése mellett minél több, gazdaságosan exportál­ható terméket bocsásson a külkereskedelem rendelke­zésére. Ipari beruházásoknál, foko­zottabban érvényt kell sze­rezni a beruházások koncent­rálására vonatkozó korábbi határozatoknak. Biztosítani kell az építési idők és az épí­tési költségek gyorsabb csök­kentését. Állami kivitelezésben és magánerőből összesen több mint 46 ezer lakás építése fe­jeződik be. Az egészségügyi ellátás fejlesztésében a legjelentő­sebb ezerkétszáz kórházi ágy létesítése. A kulturális beru­házások közül a legfontosabb mintegy kilencszáz általános iskolai és középiskolai tante­rem megépítése. Az 1961. évi terv sikeres végrehajtása céljából a kor­mány kötelezte a miniszté­riumok és más irányító szer­vek vezetőit, hogy — a ter­vek vállalati kiadásán túlme­nően — intézkedéseket dol­gozzanak ki az előirányzatok valamennyi részletének terv­szerű megvalósítására. A gazdasági élet minden területén biztosítani kell a szigorú tervfegyelmet. A ta­karékosság és a fegyelmezett munka jegyében meg kell akadályozni a pazarlást, a népvagyon herdálását, a nép érdekeit sértő fegyelmezet­lenséget és lazaságokat Ez minden gazdasági vezető alapvető kötelessége. Az 1961. éves terv reális feladatokat állít dolgozó né­pünk elé. Teljesítése feltétle­nül megkívánja, hogy a ter­melés minden területén az év első napjától kezdve lendüle­tes és jól szervezett munka folyjék. Az 1961. évi terv második ötéves tervünk első esztende­jének terve. Megvalósításá­val tovább erősödik és gaz­dagodik hazánk, a Magyar Népköztársaság, növekszenek dolgozó népünk jólétének anyagi alapjai. (MTI) Beruházás Életszínvonal, lakásépítés, áruellátás A nemzeti jövedelem 1961- ben az 1960. évihez képest hét százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelemből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 százalékkal nő. A hároméves terv folya­mán a tervezettet jelentősen meghaladó mértékben meg­növekedett átlagjövedelem biztosítása mellett a munká­sok és alkalmazottak reáljö­vedelme egy egész nyolctized százalékkal magasabb lesz, mint 1960-ban volt. Az állami kiskereskedelem áruforgalma négy egész hatti­­zed százalékkal nő. Állati termékekből azonban — bár ez évben a tavalyinál több hús, tej tojás, vaj kerül for­galomba — a lakosság nö­vekvő igényeit nem tudjuk teljesen kielégíteni. A belkereskedelmi forga­lomban a bolti élelmiszerek eladása három egész nyolcti­­zed százalékkal, a ruházati cikkeké három egész hattized százalékkal, a vegyes ipar­cikkeké hat egész nyolctized százalékkal, a vendéglátóüze­­mek forgalma pedig három­egész hattized százalékkal nö­vekszik. Lényegesen több te­levíziót, hűtőszekrényt, por­szívót, bútort biztosít a terv a lakosságnak. 1961-ben az állam csaknem két és fél milliárd forintot fordít lakásépítésre. Nem ünneprontásnak szánjuk Hát bizony jó néhány já­rás, jó néhány termelőszövet­kezet nem végzett az újév tiszteletére. A kunhegyesi já­rásban kilenc, a szolnoki já­rásban nyolc, a tiszafüredi járásban majd hatezer hold mélyszántásra váró terület van még. A tiszafüredi já­rásban négyszáz, a kunhegye­si járásban százhatvan, a szolnoki járásban száz hold cukorrépa beszállítása már az újesztendő feladata. A tisza­füredi járásban ezerötszáz, a kunhegyesi járásban ezer­négyszáz, a jászapáti járás­ban ezerháromszáz hold ku­koricát még nem törtek le. A kunhegyesi járásban nyolc­száz, a tiszafüredi járásban négyszáz hold aprómag ter­mését nem csépelték még el. A jászkiséri Kossuth, a jászkiséri Táncsics, a tisza­­sülyi Sallai, a csataszögi Szebb Élet, a karcagi Béke, a túrkevei Vörös Csillag, a be­­senyszögi Dózsa Népe Ter­melőszövetkezetek a megyé­hez mérten is nagyon lema­radtak a rizscsépléssel. 28 négyes találat A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság jelenti, hogy a 200-ik lottósorsoláson, ame­lyen az 53. heti szelvények vettek részt, öt találat nem volt. A négytalálatos szelvé­nyek száma 28, amelyekre egyenként 102 497 forint nye­remény jut. Három találatot 3040 szelvényen értek el, nyereményük 472 forint. Két­­találatos szelvény 93 745 volt, ezekre 15,30 Ft nyeremény jut. (MTI) 1961. január 1. 7 Folytatódik a tüntetési hullám Belgiumban Belgium az ó­esztendő utolsó napján Brüsszel (MTI) Belgiumban országszerte óriási felháboro­dást keltett a rendőrség és a katonaság önkénye. A kor­mány pénteken még abban re­ménykedett, hogy­­ tíz új esz­tendőre sikerül megfékezni a sztrájkot és a tüntetéseket. A legutóbbi vérengzés után azonban ez a remény meghiú­­sult. A szocialista szakszerve­zetek közölték, hogy szomba­ton, vasárnap és hétfőn újabb tüntetések lesznek. A mun­kások délelőttönként a Szo­cialista Párt büüsszeli szék­háza előtt gyülekeznek és on­nan indul el a tüntetők me­nete. A szocialista akcióbizottság keddre szintén hatalmas mé­retű tömegmegmozdulást ter­vez. Ismeretes, ezen a napon ül össze a parlament, hogy ismét tárgyaljon Eyskens „ta­karékossági” programjáról. Szombaton délelőtt — je­lenti az AFP — a sztrájkolók gyászmenete vonul majd vé­gig a főváros utcáin, hogy til­takozzon a rendőri önkény ellen. A Belga Kommunista Párt felhívást intézett a szocialis­ta szakszervezetekhez, hogy keddre hirdessenek általános sztrájkot és újabb tömegmeg­mozdulásokat. A Kommunis­ta Párt javasolja, hogy a par­lamentben és országszerte egyperces csönddel adózza­nak Van Steppen, a pénteki tüntetések során megölt mun­kás emlékének. A Szocialista Párt nyilat­kozatban ítéli el a rendőrség és a katonaság példátlan bru­talitását. A Szocialista Párt hangsúlyozza, a munkabeszün­tetés tovább tart. A sztrájk célja: a kormány gazdasági programjának megbuktatása — mondja a nyilatkozat. Péntek délután és este Brüsszelen kívül az ország más városaiban is heves tün­tetések voltak. Verviersben a sztráj­kolók a város köz­pontja felé nyomultak. — A csendőrség könnyfakasztó bombákkal és tűzoltó fecs­kendőkkel próbálta szétosz­latni a tömeget Értesítjük kedves előfizetőinket, olvasó­inkat, hogy január 3-i számunkhoz falinap­tárt mellékelünk. Dezséry László: A tokiói torony alatt... u. Japán készül az olimpiára. Már most. A magyar kö­zönség hallhatta már Rómából, hogy a japánok aprólé­kosan lejegyezték maguknak a jól sikerült olasz rende­zés fortélyait és nagyszabású előintézkedéseket tettek, hogy takarékosan rendezhessék meg az olimpiát. Például megvásárolták a Rómában használt nemzeti zászlókat. Japán már sok mindenben ezzel kezdte a felzárkózást a többi nemzetekhez. Kiküldte megfigyelőit, akire hangya­­szorgalommal sajátították el más népek tudását és „az agyukban szállították haza más népek gazdaságát”. A tokiói olimpia kitűnően fog sikerülni. Ebben minden ja­pán biztos. Bár, ennek még nagy bökkenői vannak... Elsősorban is itt van Tokió nagy különlegessége, az, hogy utcáinak nem adtak nevet, a tájékozódás rendkí­vül nehéz. Magam sem akartam hinni, hogy élhet egy tízmilliós világváros utcanevek és házszámok nélkül, mégis így él. A valamire való japánnak, vagy japán cégnek, hivatalnak nemcsak névkártyája van, hanem térképe is a lakhelye környezetéről A térképen meg­jelölnek néhány ismert városi nevezetességet és attól számítva berajzolják az útvonalat a lakásukig, üzletü­kig, hivatalukig. Így keresi fel őket, aki akarja. De ez nem könnyű. Ez a hatalmas város amúgyis elég szöve­vényes, hát még így, a világ minden táján megszokott könnyítés, az utcanevek nélkül. Hallottam, hogy addigra talán elnevezik az utcákat, legalábbis a főutcákat. Má­soktól viszont azt hallottam, hogy ez túl komplikált volna. Inkább kísérőt adnak mindenki mellé. A száz­milliós japán népből telik idegenvezetőre, már csak azért is, mert feltűnően sokan tudnak angolul, ami a tizenöt éves amerikai megszállásnak és a japán tanulékonyság­nak egyaránt köszönhető. Tokió belső közlekedésének van más bökkenője is — és ez a császári palota és annak kertje. Ez nagyon hatalmas, és éppen a város közepén terül el. Vizesárok veszi körül, mint a régi lovagi várakat. A vizesárok mély, a vize is valószínűen... Valaha ide dobálták a császár kivégzett ellenségeit, ma békés hattyúk úszkál­nak benne. A mély vizesárok mesterséges Hatalmas és igen meredek terméskő fala van, ami egyenesen meg­­mászhatatlan. Tankcsapdának is nagyszerű. Akkora szik­lákból van ez a kőfal, hogy maga az csoda, ahogy oda­rakták. De a régi japán császár is beláthatatlan sokaságú néptömeg felett uralkodott. A nikkoi szenthelyet pl. négy és félmillió ember építette. Megszámolták és feljegyez­ték. Nem én túlzok, ha ezerrel többet mondtam, mint ahány ott volt valóban. A császári palota tehát olyan, mint egy régi hadvezér-lovag megerősített helye. Lénye­gében az is volt ez a palota. Még a sógunok építették, úgy szállt át a császárokra. Most ötszáz éves. A császár vendégei voltunk, bent lehettünk az egyébként mindig elzárt csodálatos parkban, amelyet csak évente egyszer nyitnak meg a kíváncsiak előtt­i cseresznyevirágzás idején, amikor persze betódul a nép és élvezi a fensé­ges szépséget és illatot Ilyenkor a császár is mutatja magát a föld népének. De a föld népe akkor sem lát­hatja magát a palotát, vagy palotákat, mint ahogy mi sem láthattuk az épületeket. A hatalmas park évszáza­dos fái mögött húzódnak meg ezek, halandó szeme elől elrejtve. Szóval, amint mondtam, a császári palota a nagy közlekedési probléma Tokióban. A város akármelyik irányába haladva ezt a hatalmas vizesárkot kell kerül­getni. Húsz perceket jelentene minden irányban, ha ki­iktatnák a forgalomból. Most olyan terv van, hogy ma­gas országúttal áthidalják átlósan az egész parkot. A gépkocsik nyolc sorban futhatnak majd a császár feje fölött és Tokió lesz a legegyszerűbb közlekedésű metro­­pólis. Ez azonban még messze van. A császár háztartá­sának tisztviselői eddig még meg tudták akadá­lyozni ezt a szentségtörő tervet. Tokió egyébként egy helyen már kipróbálta ezt a magas­ országúti rendszert. Közel a Ginzához már van egy szakasz. Csúfítja a vá­rost, de nagyon praktikus. Az olimpiának azonban még más akadálya is van. Nincs pl. elegendő versenypályájuk, amely ekkora ver­sengésnek feltétele. Különösen nincs megfelelő és ele­gendő versenyuszodájuk, ami különös csoda, mert úgy tudtuk, hogy a japán úszósport nagyon fejlett. Ki tudja, hogy csinálják? Most ilyen adatot hallottam: Japán három év alatt kétezerötszáz sportuszodát akar építeni szerte az országban és az úszó sportban hengerelni akar. Adottságai megvannak hozzá, az a kétezerötszáz uszoda meg kitelik tőlük. Ha jól meggondoljuk, százmillió em­bernek még ez sem lesz elég ... Az olimpia azonban már most nemzeti büszkeség tárgya és Japánnak egyúttal a nemzetközi levegőt jelenti. Japán a feltétel nélküli fegyverletétel óta, amerikai meg­szállás alatt, alig vehetett részt nemzetközi szövetsé­gek, mozgalmak életében. Különösen pedig nem ren­dezhetett nemzetközi összejöveteleket. Az Interparla­­mentárius Unió közgyűlése, amelyen mi is részt vettünk — ez volt tulajdonképpeni oka japánt­atunknak «• at

Next