Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP % Uét KÜLPOLITIKAI KRÓNIKÁJA Az elmúlt hét nemzetközi életének kaleidoszkópja meglehetősen változatos képet mutat Gromiko és Kennedy hét eleji megbeszéléséről, melyek nyomán fokozódtak a remények a laoszi válság békés megoldásainak lehetőségeit illetően a kongói kérdésnek az ENSZ-ben folyó vitájától, a balodali erők határozott előretörését mutató belga választásokig. A varsói szerződésben résztvevő államok politikai tanácskozó testületének moszkvai ülésétől az ötödik szputnyik űrhajó világvisszhangjáig számos jelenséget és eseményt foglal magába egy hét krónikája. A SEATO bangkoki értekezlete után, mint a nyugati sajtó is egyhangúlag leszögezte , az amerikai küldöttség csalódottan távozott. Az a tény, hogy nem sikerült elfogadtatni keményhangú nyilatkozatot, amely nyíltan kilátásba helyez egy Laosz elleni SEATO támadást, határozottan az amerikaiak vereségét jelenti. Hasztalan igyekezett az amerikai küldöttség néhány csatlósával együtt élesen fenyegető jelleget adni a tanácskozásnak, megmutatkoztak az értekezleten az enyhülés tényezői, elsősorban az angol, és francia álláspontban. A mérsékeltebb felfogás kétségtelen győzelme a kardcsörtetőkkel szemben a SEATO értekezleten, főként a Gromiko és Kennedy megbeszélés után elhangzott nyilatkozatok biztató jelek arra, hogy a laoszi kérdésben a békés megoldás felé haladnak. Bár Szufanuvong, a Neo Lao Hakszat Párt vezetője megállapította a vérmes reményeket illetően óvatosságra intő nyilatkozatában, hogy az Egyesült Államok nem tett tanúbizonyságot a laoszi kérdés békés megoldására vonatkozó szándékáról, amikor az utóbbi napokban tengerészeti egységeket és katonai helikoptereket küldött Laoszba s a SEATO-tanácskozás agresszív jellegét aláhúzva rámutatott: a tulajdonképpeni cél az, hogy időt nyerjenek a A gyarmati folyik a nagy per. Ott kavarog ez a kérdés a maga ezer változatában az ENSZ kongói vitájában éppen úgy, mint az algériai kérdés rendezésére hivatott eviani tárgyalások előkészületeiben. De ott izzik Angolában is, ahol 5,csak a madarak szabadok” s a gyarmati lakosság követeléseire salazárék véres terrorral felelnek, hiszen ahol a portugál sem élvezhet szabadságjogokat, hogyan élvezhetné azt a bennszülött. Február 4-e óta azonban Angolában is megmozdult a föld s a legújabb események is azt mutatják, hogy Angola népe előbb-utóbb ki fogja vívni a szabadságát. A gyarmatosítók féktelen elnyomási kísérletei ellenére is. A szabadságra vágyó, évszázadokon át kizsákmányolt gyarmati népek felveszik a harcot a salazari terrorral szemben, ugyanúgy, mint a neokolonializmus kísérleteinek azzal a változatával, amelyben az északamerikai és nyugateurópai nagytőke, a nagy monopóliumok gazdaságilag behálózni igyekeznek bizonyos országokat, fokozatosan aláaknázzák, majd gyakorlatilag megszüntetik azok függetlenségét — amint ezt Ivanov a Pravdában megállapítja. A gyarmati elnyomásnak ezt a gazdasági behálózással, a „láthatatlan gyarmatbirodalom” kiépítésével operáló módját főleg az Egyesült Államok imperialista körei kultiválják, míg Kongóban és Angolában a gyarmattartók a kizsákmányolás régi, drasztikusabb rendszerét így igyekszenek fenntartani és ezt egészítik ki az elnyomás újabb változataival. A század szégyenfoltja, a gyarmatosítás azonban minden formájában a teljes összeomlás előtt áll és végső elkeseredett vonaglábait jelentik a Kongóban. Afegyveres laoszi intervenció további kibővítésére. A belgiumi választásokra melyet éles harc előzött meg, erősen rávetődött a kongói események és a januári sztrájk árnyéka. Maga a NATO-tól a belpolitikai porondra visszatért Spaak vallotta meg a Welt tudósítójának adott nyilatkozatában, hogy Belgium soha nem volt olyan nehéz helyzetben, mint Eyskensék kormánya alatt. „Milyen mélyre zuhantunk! —, jelentette ki patetikusan — lenézettek vagyunk s csak igen kevesen éreznek velünk. De nemcsak arra a szégyenre gondolok, amelyet a kormány reánk hozott, hanem Kongó szerencsétlen népére is, amelyet ostobaságainkkal nyomorba taszítottunk.” Ugyancsak hasonló élesen jellemezi Eyskens katasztrófapolitikáját a januári sztrájkkal kapcsolatban, megállapítva, hogy a kongói kudarc után Eyskensnek sem politikai, sem erkölcsi jogosultsága nem volt már arra, hogy takarékossági programmal lépjen az ország el . Mindenesetre a belga parlamenti választások legszembetűnőbb vonása a keresztényszocialista párt mandátumvesztesége és a kommunista párt előretörése. A kommunista képviselet megerősödése lehetővé teszi a fokozott harcot a monopóliumok politikája ellen, mely az elmúlt években válságok sorozatába vitte Belgiumot. kérdésben golában, Algériában folyó események. A szocialista tábor egyre növekvő ereje, szélesedő befolyása, elszánt harca a népek szabadságáért sietteti a szégyenletes gyarmati rendszer teljes felszámolását Az ember a mindenség kapujában Bár az ötödik szputnyik űrhajó sikeres útja óta már több mint egy hét telt el, a közvélemény és a tudományos világ változatlan lelkesedéssel foglalkozik azokkal a lehetőségekkel, melyek a szovjet tudomány nagyszerű eredményei következtében az emberiség előtt megnyílnak. A tudományos világ megállapításainak lényege, hogy az űrhajóknak harmadik sikeres visszatérítése után az ember útrakelése az űrbe a közeli lehetőségek sorába került. Az ember ott áll közvetlenül a kozmosz kapujában. Hiszen azok után, hogy a szovjet tudomány az űrhajózás legbonyolultabb problémáját, a Földre való visszatérítést ismételten sikeresen hajtotta végre, hogy a vizsgálatok alapján megállapítást nyert: a Föld körüli sugárzási övezetben, kör alakú pályán mozgó űrhajókon az utazás az élő szervezetre nincs lényeges hatással:alapjában megoldott probléma lett az űrrepülés és nagyon közel már az idő, amikor az első ember elindul a kozmosz közvetlen felderítésére. A háború, nyomorúság, rabság nélküli emberi élet a kommunizmus célkitűzése. — És ma már az emberiség — mint Hruscsov elvtárs megállapította — elérkezett ahhoz a történelmi fordulóhoz, amikor meg tudja immár oldani ezeket a problémákat. A 81 kommunista párt moszkvai nyilatkozata pedig leszögezi, hogy „a kommunisták történelmi küldetésüket nemcsak abban látják, hogy világméretekben megszüntessék a kizsákmányolást és a nyomort, és örökre kizárják az emberi társadalom életéből bármilyen háború lehetőségét, hanem abban is, hogy már a mi korunkban megszabadítsák az emberiséget az új háború rémétől.” ... Ide tartozik a gyarmati rendszer felszámolása is, hiszen a rabszolgaságban, nyomorúságban sínylődő gyarmati milliók helyzete nemcsak embertelen, nemcsak méltatlan a huszadik századhoz, hanem állandóan magában hordja a háború veszélyét is. Az emberiség a szocialista tábor egyre növekvő erejére támaszkodva harcol a problémáknak pusztító háborúk nélkül, békés tárgyalások útján való megoldásáért, a gyarmati rendszer maradványainak teljes felszámolásáért, a nyomor megszüntetéséért, a földön. És egy napon —, mely egyre közelebb — elindul majd a csillagok felé is az ember. iiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH Kiváló lett a Szolnok és Vidéke Körzeti Frisz Csütörtök este Szolnokon, az Ady Endre Művelődési Ház nagytermében tartotta ünnepségét a Szolnok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A földművesszövetkezet tagsága és dolgozói előtt Sárosi Béla igazgatósági elnök röviden ismertette az elmúlt év eredményeit. Egyben pedig elmondotta: igen eredményes munkaverseny volt az egyes üzletek, illetve dolgozók között a múlt év során s a földművesszövetkezet eredményeinek eléréséhez nagyban hozzájárultak a szocialista brigádok. A SZÖVOSZ és a KPVDSZ megbízásából Varga Illés, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke adta át a szövetkezetnek a kiváló oklevelet és a velejáró pénzjutalmat. Nagytakarítás a legelőkön Megyénk több mint 65 000 holdat kitevő legelőin megkezdődött a tavaszi „nagytakarítás”. A tsz-ek és legeltetési bizottságok eddig 15 000 holdról takarították le a gyommaradványokat. A megye különböző részein több mint 7000 holdon a talajerő javítására műtrágyát szórtak ki. Mezőtúr és Túrkeve határában pedig csapolják a legelők belvizeit. A kisújszállási Búzakalász és a mezőtúri Vörös Október Tsz többszáz hold kiöregedett rizsföld füvesítésével növeli a takarmánytermő- és legelőterületet. Idén mintegy 6000 holdnyi területen öntözéssel kívánják növelni a fűhozamot, sok helyen már hozzáláttak a csatornák építéséhez. Újszászon, Túrkevén, Törökszentmiklóson megkezdték a villanypásztorok felállítását, idén már 11 elektromos kerítés segít a gulyásoknak. Ha elérkezik a gulyaverés ideje, a tsz-ek megyeszerte mintegy 125 000 állatot hajtanak ki az esetekre. A szolnoki ^1^O'rÄ Nevek, emberek, versek. Vidám verses, zenés riportműsor. — Jászkunsági krónika. 1 1961. április 1, Társadalmi munkások tanácskoztak Szolnokon (Folytatás az L oldalról) titkár az óvoda, napköziotthon építésében 160 munkaórát teljesített és 15 napon át szervezte a faluban a társadalmi munkát. Rontó Béla szolnoki munkás 27 órát dolgozott és 46 embert hívott magával. Szakács Imréné hatgyermekes anya a szolnoki barakoknál kezdett parkosításnál 264 órán át dolgozott. Szokolai László Cserkeszöllőn az iskola építéséhez 62 000 forint értékű társadalmi munkát szervezett. És így sorolhatnánk hosszan a neveket. Majd az előadó arról beszélt: — Elengedhetetlen a társadalmi munkások megbecsülése is. Itt, ezen a tanácskozáson is elismerésünket fejezzük ki a kiváló társadalmi munkásoknak, a közel 30 000 embernek a megyében, akik a különböző létesítmények megvalósításában részt vettek. A feladatokról szólva többek között ezeket mondotta el az előadó: Az öntözéses területet 104 ezer kh.-ra kell növelni 1961- ben a megyében. Mezőtúr példát adott a segítésben. Ott már eljutottak odáig, hogy a Vörös Október Tsz területén társadalmi munkával 2900 folyóméter csatorna építésével 70 kh. terület öntözését tették lehetővé. Kisújszálláson, a kunszentmártoni járásban is vannak ilyen kezdeményezések. A szántóföld védelméről mondotta az előadó: Végezzünk határjárásokat. Óriási szélességű dűlők, tanyaudvarok vannak kihasználatlanul jelenleg is a megyében és ezáltal mintegy 30 000 kh. esik ki a termelésből. A feladatok megjelölése után Pallainé elvtársnő mindenkinek jó munkát kívánt, majd átadta a szót a hozzászólásra jelentkezőknek. A vitában elsőnek Nilgesz József tiszaigari népfront-titkár szólalt fel. Elmondta, hogy kultúrházat építettek, társadalmi munkával, így építettek óvodát, tűzoltószertárat is. A közelmúltban pedig még merészebb vállalkozásba kezdtek. Egy régi, már düledező iskolát bontottak le és építettek újjá. Megtoldottak nevelői lakással is. Bernáth József Karcagról azt ismertette: 1959-ben 167 900 forintot, 1960-ban 722 ezer forintot érő társadalmi munkát végeztek. Vízhálózatot építettek, parkosítottak stb. Majd arról szólt, hogy ahol a párt- és tanácsvezetők példát mutatnak, szívesen dolgozik mindenki. Náluk a város párt- és tanácsvezetőinek példamutatása sohasem hiányzott. Nemes Gerzson Szolnokról a jó munkaszervezésről, s terveikről szólt, majd Papp Gergelyné kunmadaras asszony elmondta: mennyire meglátszik a társadalmi munkások keze nyoma a községen. Kút, járda stb. épült, amit hogyha állami beruházásra várnak csak jóval később tudtak volna megvalósítani. Felszólalt a tanácskozáson dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. A társadalmi munka értékét azzal mérjük— mondta —, hogy a rendes, becsületes napi munka mellett még pluszt vállalnak az emberek. 1959- ben 60 millió érték volt amit így vállaltak az országban, tavaly ez már 150 milliót is kitett. Hangsúlyozta azt is, hogy a társadalmi munka értékét nem lehet csak pénzzel mérni. Majd azt hangsúlyozta: eddig sokan tévesen ítélték meg mi a társadalmi munka. Csak azt nevezték annak, amit kimondottan ásóval, kapával végeztek. Pedig egy mérnök például sokkal jobban segíthet, ha társadalmi munkában terveket készít, vagy egy orvos, ha ásó és kapa forgatása helyett egészségügyi dolgokkal foglalkozik, betegségek megelőzésén fáradozik. A pedagógus a maga helyén, a maga munkájával szintén többet segíthet, mint kimondottan csak fizikai munkával. Van szervezetlenség is a társadalmi munkaerő felhasználásában. Helyenként nem tudják a felkínálkozó erőt j foglalkoztatni. A továbbiakban pedig arról szólt, hogy minden építkezési kezdeményezést egyeztessenek az állami tervekkel Úgy dolgozzanak, hogy a különböző építkezések segítsék, gyorsítsák az állami tervek megvalósítását. Ilyen módon elkerüljük, megelőzzük a pazarlást. A hozzászólások után Pallai Sándorné mondott összefoglalót, majd Kúti György elvtárs zárszavával véget ért a hasznos tanácskozás. Nilgesz József, a tiszaigariak nevében szólott Papp Gergelyné, Kunmadaras küldötte beszél Bernát József karcagi felszólaló KÖZLEMÉNY a varsói szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről (Folytatás az 1. oldalról) béke, a demokrácia és a haladás útján. Az imperialista hatalmak mind gyakrabban folyamodnak közvetlen katonai erőszakhoz, hogy Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaiban elfojtsák a terebélyesedő nemzeti felszabadító mozgalmat. Ezt bizonyítják a gyarmattartók Kongóban, Algériában, Angolában, Laoszban elkövetett véres gaztettei, valamint a Kubai Köztársaság ellen irányuló állandó provokációk. A varsói szerződés tagállamai nem maradhatnak részvétlen szemlélői az imperialista államok fokozódó háborús előkészületeinek. A szocialista államok szakadatlan erőfeszítéseket tettek és tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. A varsói szerződés tagállamai azonban a nyugati hatalmak újabb háborús előkészületei nyomán kialakuló helyzetből kiindulva, sokoldalú véleménycsere során összehangolták azokat az intézkedéseket, amelyeket védelmi képességük további erősítést és a világbéke megszilárdítása céljából szükségesnek tartanak. Ennek kapcsán a kommunista és munkáspártok novemberi értekezletének abból a követekeztetéséből indulnak ki, hogy a háború ellen síkraszálló szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, valamennyi nemzeti felszabadító mozgalom és az összes békeszerető erők egyesített erőfeszítéseivel meg lehet akadályozni a háborút. A béke biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges a második világháború maradványainak megszüntetése, mégpedig oly módon, hogy mindkét német állammal megkötik a békeszerződést, s ezzel ártalmatlanná teszik a nyugat-berlini veszélygócot Nyugat-Berlin demilitarizált szabad várossá tételével. A varsói szerződés tagállamai ünnepélyesen kijelentik, hogy továbbra is tántoríthatatlanuul a békés együttélés politikáját folytatják és a népek békéjének és biztonságának biztosítása céljából készek bármely pillanatban hozzájárulni a más államokkal összehangolt legátfogóbb intézkedések megtételéhez. (MTI) r Elüzem lett a Fémnyomó és Lemezáru gyár 1960. II. félévében végzett jó munkája eredményeként élüzem lett a jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár. Az avatóünnepségre ma délután kerül sor. Az üzem dolgozói tavalyi II. félévi tervüket 108,3 százalékra, export kiszállítási tervüket 135,5 százalékra teljesítették. Az előírthoz képest 2,8 százalékkal csökkentették az önköltséget. Tavalyi jó munkájuk eredményeként 1 millió 548 ezer forint nyereségrészesedést kaptak. Ez 13,7 napi fizetésnek felel meg. A régebbi dolgozók ezen felül hűségjutalmat is kaptak. Az élüzem ünnepség alkalmával közel 100 ezer forint jutalmat osztanak szét a legjobbak között. Ez alkalommal kerül sor a „kiváló dolgozó” jelvények és oklevelek, valamint az azokkal együttjáró jutalmak kiosztására is.