Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-01 / 206. szám
^ Verseghy Könyvtár ... I f •• ] Szolnok Szeretettel köszöntjuk a hazánkba érkező román - és kormányküldöttséget! PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI szolnok jk / *m / V&rII&fi XII. évfolyam, 206. szám. Ara 50 fillér 1961. szeptember 1., péntek. A nyári munkák tapasztalataira alapozva, jól végezzük el az őszi betakarítást Mezőgazdasági nagyaktíva Szolnokon A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap Szolnokon, a Szigligeti Színházban mezőgazdasági nagyaktívát tartott. Az aktíva megvitatta a nyári mezőgazdasági munkák tapasztalatait, értékelte az elért eredményeket és meghatározta, az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülés legfontosabb feladatait. A tanácskozáson részt vettek, a megye párt és tanács vezetői, termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok, állami gazdasági és gépállomási igazgatók, járási, városi párt, tömegszervezeti és tömegmozgalmi vezetők, valamint számos szakember. Részt vett a tanácskozáson dr. Soós Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatója, Pintér Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa, Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, Váczi Sándor, a megyei pártbizottság másodtitkára, Oláh György, a megyei tanács VB elnöke, Ragó Antal, Szolnok megye országgyűlési képviselője, valamint a főváros XIV. kerületi pártbizottságának küldöttei. A mintegy hétszáz főnyi résztvevőt Zagyi János, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja üdvözölte. Nyíri Béla elvtárs beszámolója Ekkor Nyíri Béla, a megyei tanács VB. elnökhelyettese emelkedett szólásra: — Tisztelt megyei pártaktiva, kedves elvtársak! — Megyénk kommunistáinak munkájában már hagyománnyá vált, hogy a párt- és a közigazgatási szervek a mezőgazdasági szakemberekkel ismerteti a nagyobb feladatokat, s megvitatja a az állami raktárakba, s hogy pótoljuk azokat a hiányokat, melyek a felvásárlás egyes területein mutatkoztak. Megyénk parasztsága szívesen és eredményesen csatlakozott a csengeti és a tiszalöki járás versenyfelhívásához. — Az időszerű növényápolási munkák javarészét aratás előtt s az aratás első napjaiban elvégeztük. Bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaság dolgozóinak lelkesedése, szorgalma még a rendkívüli időjárás okozta akadályokat is képes elhárítani. E tekintetben különösen örvendetes, hogy a megtermett szénát jól s jókor tudtuk elraktározni. — Számos tsz-ünk mint akitűzött célok elérésének módját. Ma arról adunk egymásnak számot, hogyan dolgoztunk a legutóbbi pártaktiva óta, melyet május 24- én tartottunk. Akkor a nyári mezőgazdasági munkákról beszéltünk. Egyöntetű vélemény alakult ki afelől, hogy a várt és nyert szereűn végezte el a cukorrépa egyelését és kapálását, nem csekély részben a helyesen alkalmazott premizálás folytán. Akadtak mulasztások is. Legnagyobb részt 20 000 kh silókukorica ápolásánál, hol nem jelentéktelen hányad kézikapálás és ritkítás nélkül maradt. Ennél a munkánál tsz-eink nem alkalmazták az ösztönző módszereket. A kengyeli Petőfi Tsz silókukoricája például — egyáltalán nem látott kapát. — Legyenek ezek a hiányosságok figyelmeztetők a jövőre! Tanuljuk meg: helytelen egyik kultúra ápolását a másik előnyére elhanyagolni. — Kezdeti lépésnek számítható eredményeket értünk el a cukorrépa és a kukorica tőszámnövelésében. Ennek oka egyrészt a maradi gondolkodásban rejlik, melynek leküzdéséért nem mindenütt tettek meg mindent. — Annak, hogy a tőszámot nem sikerült a kívánt mértékben növelni, gazdasági okai is vannak. Egységnyi területen még magasabb tőszám mellett sem termeszthető eredménnyel több növény, ha előzőleg nem gondoskodtak a talaj táperejének növeléséről s elegendő mennyiségű vízről. Szükséges tehát az istállótrágya helyes kezelése, jókor bemunkálása a rendelkezésre álló műtrágya leggondosabb felhasználása. Erre az évre 70 000 kh öntözését tűztük célul, eddig azonban csak 40 069 kh-t öntöztünk meg. A tiszafüredi járás öntözési tervének csupán 38, a törökszentmiklósi járás 36,7 százalékban tett eleget. Mindebből az is következik, hogy a növényállományt nem májusban, hanem már a vetési terv elkészítésekor kell meghatározni. — Előrehaladás tapasztalható a célszerű talajművelésben. — Augusztus 24-ig 118 001 kh mélyszántást, őszi gabonafélék alá pedig 56 599 kh vetőszántást végeztünk. Számos, korábban gyengén működő tsz-ünk is felismerte a nyári talajmunka tervszerűségének, minőségének jelentőségét. Másutt még mindig sok a sablon, s hiányzik a táblához legjobban illő „recept”. — örömmel szólok az aratásban, cséplésben elért szép eredményekről. Az előbbi július végéig lényegében megyeszerte befejeződött, — csak Túrkeve maradt el — ami bizonyos fokig némi kényelmeskedéssel és a rendrerakó gépek munkájának lebecsülésével magyarázható. Tsz-eink — majdnem maradéktalanul — augusz(Folytatás a 2. oldalon) nagyobb termésből többet juttassunk ! Nyíri Béla, a megyei tanács VB. elnlökhelyettese beszámolóját mondja. Ma: Bíráló cikkeink nyomán... it Sajoli szorgalmasok (Képes riport) ★ A TIT ősi terveiből ★ Legkedvesebb tankönyvemről (Móra Ferenc írása) A DÍVSZ a német kérdésről A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség titkársága nyilatkozatban foglalt állást a nyugat-berlini helyzettel és a német kérdéssel kapcsolatban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a DÍVSZ, amely mindenkor a béke, a népek közötti kölcsönös megértés és a békés egymás mellett élés érdekében foglalt állást, már többször is kifejtette véleményét a német kérdésről. A titkárság a DÍVSZ 101 millió tagja nevében üdvözli a Szovjetunió kormányának azon javaslatait, hogy 1961 végéig kössék meg a békeszerződést mindkét német állammal, ha ez lehetetlennek bizonyulna, úgy a Német Demokratikus Köztársasággal Nyugat-Berlint nemzetközi garanciák mellett nyilvánítsák szabad és demilitarizált várossá és ily módon számolják fel ezt az abnormális és veszélyes helyzetet, a második világháború súlyos maradványait. A titkárság jogosnak és indokoltnak tartja azokat az intézkedéseket amelyeket az NDK kormánya hozott az ellenőrzés átmeneti megszigorítására Kelet-Berlin határainál. Elítéli a fegyverkezési hajszát, amely növeli a katonai költségvetéseket, és fokozza a militarista körök által szított háborús hisztériát. Felszólít minden békére és haladásra törekvő fiatalt, követelje kormányától, hogy az támogassa a nagyhatalmak közötti tárgyalások politikáját, leplezzék le és ítéljék el a militarista körök kísérleteit, amelyekkel veszélyes és abnormális helyzetet akarnak fenntartani Európában. A titkárság teljes szolidaritásáról biztosítja Németország népét és ifjúságát. Felhívja a világ ifjú nemzedékét sokszorozza meg erőfeszítéseit hogy megfékezze a háború sötét erőit, megvédje és tartóssá tegye a békét az ••egész világon, megóvja a ha’•étság és a kölcsönös megét, •és szellemét és diadalra vlve a békés egymás mellett élés elvét ÍMTA Ma érkezik a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának költsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány baráti látogatásra hívta meg a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának küldöttségét, hogy viszonozza a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Román Népköztársaságban 1958-ban tett látogatását. A román párt- és kormányküldöttség szeptember 1-én, pénteken érkezik hazánkba. A küldöttség vezetője Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke. A küldöttség tagjai: Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Államtanácsának alelnöke, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja a Minisztertanács elnökhelyettese, Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Alexandra Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Conelit Manescu külügyminiszter, Mihail Rosianu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete.A különvonat pénteken reggel érkezik a lökösházi határállomásra, ahol a baráti látogatásra érkező küldöttséget ünnepélyesen fogadják. A különvonat 11.20 órakor fut be a Nyugati-pályaudvarra, ahol Gheorghe Gheorghiu- Dejt és a küldöttség tagjait katonai díszpompával köszöntik. (MTI) • •Ünnepélyesen fogadja a város népe a Szolnokon átutazó román párt- és kormányküldöttséget Ma délelőtt fél tízkor nagy esemény színhelye lesz a szolnoki vasútállomás. A hazánkba érkező román pártés kormányküldöttség — útban Budapest felé — néhány percre megszakítja útját. A vendégeket a pályaudvaron az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagjai, a városi pártbizottság vezetői, a városi tanács VB. tagjai, valamint az úttörők és a város üzemeinek, hivatalainak küldöttei fogadják. A kedves vendégeket Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára üdvözli a vasútállomáson. Az öntudat kapujában A lét kapujától az önntudat kapujáig hat esztendő az út. Megszületik a gyermek és gyámoltalanul, öntudatlanul tűri a rázáporozó benyomásokat. Halmozza, raktározza őket, de nem osztályoz, nem válogat. S nincsen egyénisége, felelősségtudata sem. Egészen addig, míg el nem következik életében a hatodik szeptember. El kell búcsúznia az óvodától, ahol más gyereknek adják névjelét, a perecet, vagy a kisházat, sőt már teljes, hivatalos nevén vezetik be az iskolai anyakönyvbe: „Hagy István, vagy Kovács Mária, első osztályos tanuló”. Áhitatos, a születéssel hasonlítható pillanat az, mikor a büszke, remegő szívű édesanyák az iskolai kapuban elengedik gyermekük kezét, az apró, tétova lábak egyedül mennek fel a lépcsőn, s az elfogadott elsőosztályosok helyet foglalnak a padokban. Valami egészen új kéz* dődik ekkor. A hangok betűkké testesednek, s okos rendben papírra vetve, szavakká állnak össze. A környező világ tárgyai, melyeknek csak nevét, vagy azt sem ismerték, értelmet nyernek. Tízezer „miért" kap pontos feleletet, hogy nyomában százezer „miért" támadjon, azt mind sorra megválaszolják a tanítók, tanárok, s a könyvek nyolc, vagy tizenkét esztendő alatt. A kezdés áhitatos, szép hónapja a szeptember, mindenekelőtt, s elsősorban az elsőosztályosoké. De ugyanakkor az újrakezdésé is. Két és fél hónap után visszatérnek az iskolába a nagyobbak, de nem azért, hogy folytassák, amit júniusban abbahagytak, hanem azért, hogy újat kezdjenek. Magasabb fokról indulna, többet, izgalmasabbat, fontosabbat akarnak megtudni, egyre öntudatosabban akarják szemlélni a körülöttük kozmikus sebességgel száguldó eseményeket. Az új átkezdés, a bátor újjáformálás — ez éppen a mi iskoláink legfrissebb, ezért mindannyiunkat legérdeklőbb sajátossága. Mert nem újság az ma már számunkra, hogy a mi padjainkban minden gyereknek helye, a mi országunkban minden gyereknek cipője, vagy jó ruhája van, hogy iskolába járhasson. Nem újság az, hogy nem látunk — mint Móra Ferenc írta saját gyermekkoráról a Szeptemberi emlék című elbeszélésében — „szeptemberben lehajtott fejű kisgyereket..." Nem újság az sem, hogy a földbe ragadt, náddal fedett, zsebkendő nagyságú ablakokkal és gödrös, piszkos udvarral szégyenkedő iskolák helyére szikrázóan fehérfalú, nagyablakos, soktantermes iskolákat építettünk, melyek nagy részében már osztott tanítás folyik. De újdonság az, hogy a költő álmát és a párt akaratát valóra váltva, ma már a legteljesebb, a legizzóbb, a legmaibb „élet zengi be az iskolát?’, hogy a tudomány csodáival egyidőben a munka csodáit is megismeri az ifjúsági újdonság az is, hogy a régi, politikamentes, majd a „túlpolitizált” iskolák helyett tanintézeteinkben ma egészséges erkölcsi és világnézeti nevelés folyik. A teremtés koronájának, az Embernek, a tárgyak és a természet értőjének és leigázójának öntudatán kívül ezért kapnak a mi gyerekeink egy másfajtát, is: a két rendszer közül a felsőbbrendűben helyet kapó, abból táplálkozó, s azt tápláló erősítő szocialista Ember öntudatát. Zil.ih* :Indít