Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZOLNOK Jki* : A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPja XII. évfolyam, 258. szám. Ara SO fillér AZ SZKP XXII. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA Moszkva (TASZSZ).­­ Mint már közöltük, az SZKP XXII. kongresszusának kül­döttei kedden egyhangúlag határozatot hoztak az SZKP Központi Bizottságának be­számolójáról. A határozat rá­mutat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa teljes egészében helyeselte az SZKP Központi Bizottságának poli­tikai irányvonalát, valamint bel- és külpolitikai gyakor­lati tevékenységét. Mint a határozat rámutat, „az események menete meg­erősíti pártunk elméleti kö­vetkeztetéseinek és politi­kai irányvonalának helyessé­gét. Teljes diadalt aratott a XX. kongresszus irányvonala, amelyet maga az élet, a nép javáról való gondoskodás dik­tált, „ amelyet lenini forra­dalmi alkotó szellem hatott át”. A XXII. kongreszus hatá­rozata megjegyzi, hogy „a jelenlegi nemzetközi helyzet meghatározó vonása a szocia­lizmus, a demokrácia és a béke erőinek további világ­méretű növekedése.” „Az élet igazolta pártunk külpolitikai irányvonalá­nak, a háború elhárítására és ai béke megszilárdításá­ra irányuló vonalnak a helyességét. Ez az irányvonal megfelel a szovjet nép alapvető érdekei­nek és minden országban el­nyerte a békeszerető erők tá­mogatását.’? A kongresszus — mondja a határozat — nagyra értékeli a Központi Bizottság és a szov­jet kormány külpolitikájá­nak következetességét, ru­galmasságát, és kezdeménye­ző jellegét, osztatlanul he­lyesli azokat az intézkedése­ket, amelyeket a nemzetközi politikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatok erősítése céljából foganatosítottak. „Abban a tényben, hogy a háborút sikerült elhárítani és a szovjet emberek, valamint a többi ország népei a békés élet javait élvezhetik, annak a munkának fő eredményét kell látni, amelyet a Központi Bi­zottság a szovjet állam erejé­nek növelése, a lenini kül­politika megvalósítása érde­kében végzett. Ebben a tényben a szocia­lista országok testvérpárt­jai tevékenységének, a világ békeszerető erői aktivizáló­dásának eredményeit kell felismerni” — hangsúlyozza a határozat. Mint a határozat a továb­biakban megjegyzi, a szocia­lista világrendszer a sikeres fejlődés útján halad, erősö­dik és az emberi társadalom haladásának meghatározó té­nyezőjévé válik. A kongres­­­szus helyeselte a Központi Bizottságnak és a szovjet kor­mánynak azt az irányvona­lát, hogy szakadatlanul erő­síteni kell a szocialista orszá­goknak a proletárinternacio­­nalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi kölcsönös segítség elvein alapuló gazdasági, po­litikai és kulturális együtt­működését. A kongresszus külön ki­emelte a Központi Bizottság­nak azt a nagy és gyümölcsö­ző munkáját, amelyet az SZKP és a te­vék­­omun­nista- és munkáspártok együttműködésének fejleszté­séért és erősítéséért végzett a marxizmus-leninizmus alap­ján, s a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének és összeforrottságának érde­kében. „A kongresszus, — mondja a határozat — erélyesen elutasítja az Albán Munka­párt vezetőinek az SZKP és annak lenini Központi Bi­zottsága ellen intézett alap­talan és rágalmazó támadá­sait. Az albán vezetők cselekede­tei ellentétesek a kommunis­ta- és munkáspártok 1957. és 1960. évi tanácskozásainak nyilatkozataival és kiáltvá­nyaival és csakis szakadár cselekményeknek minősíthe­tők, amelyek célja a szocia­lista országok barátságának és összeforrottságának alá­­aknázása. Ezek a cselekmények az imperializmus kezére játsza­nak. Az SZKP XXII. kong­resszusa azt a reményét fe­jezte ki, hogy az albán veze­tők, ha valóban szívükön vi­selik népük érdekeit, s tény­leg barátságban akarnak élni az SZKP-val és minden test­vérpárttal, akkor feladják téves nézeteiket, s visszatér­nek az összes szocialista or­szággal, a nemzetközi kom­munista mozgalommal való egység és együttműködés út­jára. „A szocialista tábor egysé­gének további erősítése, ha­talmának és védelmi képes­ségének növelése a legfonto­sabb feladatok egyike ma­rad” mondja a határozat. A határozatban továbbá ez áll: „Az egyes szocialista or­szágok népgazdaságának fej­lesztésére tett erőfeszítések összehangolása a gazdasági együttműködés és a kölcsö­nös segítségnyújtás erősíté­sére és bővítésére tett közös erőfeszítésekkel — ez a szo­cialista közösséghez tartozó valamennyi ország, a szocia­lista világgazdaság további felvirágoztatásának és fel­lendítésének útja. A XXII. kongresszus hang­súlyozta, hogy „ma már nem az imperia­lizmus, hanem a szocializ­mus határozza meg a világ fejlődésének fő irányát”. Teljes mértékben igazoló­dott a XX. kongresszusnak az a következtetése, hogy elkerülhetetlenül mélyül a kapitalizmus általános vál­sága. Az elmúlt években to­vább gyengültek az imperia­lizmus gazdasági, politikai és ideológiai pozíciói, még tovább élesedtek az imperi­alizmus alapvető ellentmon­dásai, óriási arányokat öltött a munkásosztály forradalmi harca, a népek demokratikus és felszabadító mozgalma. A nemzeti felszabadító mozga­lom hatalmas csapásai alatt ténylegesen összeomlott a gyarmati rendszer. A szocialista forradalom fejl­őrlésének formáiról és út­jairól szólva a határozat hangsúlyozza hogy a mun­kásosztály és élcsapata a marxista—leninista párt bé­kés módon igyekszik megva­lósítani a szocialista forra­dalmat. ..A jelenlegi körül­mények között a munkásosz­­­tál­ynak élcsapata vezetésével számos kapitalista országban­ megvan a lehetősége, hogy a munkás- és népi front, va­lamint a különböző pártok és társadalmi szervezetek megegyezésének és politikai együttműködésének egyéb lehetséges formái alapján egyesítse a nép többségét, s polgárháború­ nélkül meg­szerezze az államhatalmat és biztosítsa, hogy az alapvető termelési eszközök a nép kezébe menjenek át”. „A kommunizmus korunk legbefolyásosabb politikai erejévé vált” — mondja a határozat. A továbbiakban megállapítja: „A marxizmus a leninizmus diadala szempontjából döntő jelentőségű a kérlelhetetlen, következetes két­frontos harc: a revizionizmus, mint főveszély ellen, valamint a dogmatizmus és a szektásság ellen. Az SZKP nemzetközi kötelességének tartja, hogy minden vonalon erősítse a nemzetközi kommunista moz­galom sziklaszilárd egységét, harcoljon mindenki ellen, aki az összes országok kommunis­tái egységének gyengítésével próbálkozik. Továbbra is le kell leplez­ni a korunkbeli revizioniz­­mus elméletét és gyakorlatát. A korunkbeli revizionizmus a legtömörebben a jugoszláv kommunisták szövetségének programjában jut kifejezés­re”. A háború és béke kérdése továbbra is korunk legége­tőbb problémája. A határozat ezzel kapcsolatban hangsú­lyozza: „A jelenlegi körülmények között megnyílt az a távlat, hogy lehetséges a békés együttélés megvalósítása arra az egész időszakra, amely­nek folyamán meg kell oldód­­niuk az emberiséget jelenleg megosztó társadalmi és poli­tikai problémáknak.­­ A felé haladunk, hogy még a szocializmus teljes győzelme előtt, amikor még a világ egy részében fennmarad a kapi­­talizmus, felmerül a reális lehetősége annak, hogy kire­­kesszük a világháborút a tár­sadalom életéből”. A határozat egyúttal rá­mutat arra, hogy amíg impe­rializmus van, addig megma­rad az agresszív háborúk ta­laja is. A nemzetközi impe­rializmus, elsősorban az ame­rikai imperializmus, a világ békéjét fenyegető fő veszély. A nemzetközi imperializmus a legszörnyűbb gaztettre ké­szül az emberiség ellen: ter­monukleáris világháborúra. „A kongresszus időszerű­nek, helyesnek és szükséges­nek tartja azokat az intézke­déseket, amelyeket a Köz­­ponti Bizottság és a szovjet kormány hozott hazánk vé­delmi képességének további fokozására. Amíg vannak im­perialista agresszorok, résen kell lenni, szárazon kell tar­tani a puskaport, tökéletesí­teni kell a szocialista orszá­gok védelmét és fegyveres erőit”. A hatrozat hangsúlyozza, „a béke megszilárdításá­nak ügye megköveteli a békés együttélés elveinek a­lapján a mélyen gyökere­ző nemzetközi problémá­­k ozérdását. (Folytatása a 2. oldalon) ­y^i.. 1961. november 1., szerda. • » Illést tartott az SZKP új Központi Bizottsága Moszkva (TASZSZ). — Kedden ülést tartott az SZKP-nek a XXII. kongres­­­szuson megválasztott új Köz­ponti Bizottsága. Az ülésen megválasztották a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségét. Az elnökség tagjai a kö­vetkezők: L. I. Brezsnyev, N. Sz. Hruscsov, A. N. Koszigin, F. R Kozlov, O. V. Kuuszi­­nen, A. I. Mikojan, N. V. Podgornij, D. Sz. Pol­ ianszkij, M. A. Szuszlov, N. M. Sver­­nyik és G. I. Voronov. Az elnökség póttagjai: V. V. Grisin, K. T. Mazurov, V. P. Mzsavanadze, S. R Rasi­­dov és V. V. Scserbickij. A Központi Bizottság ülé­sén megválasztották a KB titkárságát is. Ennek tagjai: N. Sz. Hruscsov — első titkár —, F. R Kozlov, P. N. Gye­­micsev, L. F. íin­esov, O. V. Kuuszinen, B. N Ponomar­­jov I. V Szniridoeov, M. A. Szusziov és A. N. Selepin. A triénumon az SZKP Köz­ponti Bizottsága mellett mű­ködő pártellenőrzési bizott­ság elnökévé N. M. Svernyi­­k*-t az elnök p­ ső helyettesé­vé pedig Z. T. Szergyukot választották.­­ (MTI) Kádár elvtárs látogatása a moszkvai Vlagyimir Iljics Gépgyárban A gyümölcs- és zöldségellátásról Az üzletek ünnepek előtti nyitvatartása ítta: Befejeződött az SZKP XXII. kongresszusa Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XXII. kongres­­­szusa kedden, moszkvai idő szerint, délután 16 órakor Nyi­­kita Hruscsov elnökletével záróülést tartott. Nyikita Hruscsov záróbe­szédében többek között kije­lentette: teljes joggal el­mondhatjuk, hogy a XXII. kongresszus fontos mérföldkő a párt és az ország életében, a kommunizmus felépítéséért folyó harcban. Az új prog­ram elfogadásával a XXII. kongresszus az egész világ előtt meghirdette, hogy a Szovjetunió népei, élükön a kommunista párttal, követve a marxizmus-leninizmust, ma­gasra emelik a kommunista társadalom felépítésének harci zászlaját. Hruscsov a XXII. kongres­­­szus küldöttei, az egész párt és a szovjet nép nevében for­ró köszönetet mondott a test­véri marxista-leninista pár­tok küldötteinek a kongres­­­szus munkájában való rész­vételükért és jókívánságai­kért. Biztosítjuk barátainkat — mondotta , hogy a leni­ni párt továbbra is fennen hordozza a kommunizmus, a proletárinternacionalizmus zászlaját. Hruscsov szívből jövő kö­szönetet mondott az afrikai országok demokratikus párt­jai képviselőinek is. Nyikita Hruscsov leszögez­te: következetesen érv­énye­­síteni fogjuk a békés együtt­élés lenini elvét, tántorít­ha­­tatlanul harcolunk a világ békéjéért. A kongresszus záróülésén a Központi Bizottság beszámo­lójával kapcsolatos határozat kidolgozására alakított bi­zottság nevében felszólalt Leonyid Iljicsov küldött. Jó­váhagyás végett a kongres­­­szus elé terjesztette az SZKP Központi Bizottságának be­számolójával kapcsolatos ha­tározati javaslatot. Ezt egy­hangúlag elfogadták. A hatá­rozat teljes egészében he­lyesli az SZKP Központi Bi­zottságának politikai irány­vonalát, bel- és külpolitikai gyakorlati tevékenységét Ezután Borisz Ponomarjov küldött határozat-tervezetet terjesztett a kongresszus elé az SZKP programjáról. Em­lékeztetett arra, hogy az SZKP programtervezetét jú­lius 30-án a sajtóban közzé­tették és ezzel országos vi­tára bocsátották. A szovjet nép — hangsúlyozta Pono­marjov — egyöntetűen helye­selte az SZKP új programját, a világ első kommunista tár­sadalma felépítésének marx­ista-leninista harci program­ját. Az illetékes bizottság meg­vizsgálta a programtervezet­hez benyújtott összes javasla­tokat és kiegészítéseket, és jóváhagyás céljából a kong­resszus elé terjeszti az SZKP programjáról szóló határozat­­tervezetet. A határozat kimondja: az SZKP XXII. kongresszusa meghallgatta Nyikita Hrus­­csovnak az SZKP program­­tervezetéről szóló beszámoló­ját és elhatározza: elfogadja a Szovjetunió Kommunista Pártjának programját. A teremben perceken át zúg az ünneplés. A küldöttek és a vendégek felállnak he­lyükről. Hurrá-kiáltások hangzanak. A XXII. kongresszus egy­hangúlag jóváhagyta a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak a párt Központi Bizott­sága által megvitatás végett a kongresszus elé terjesztett új Szervezeti Szabályzatát. Nyikita Hruscsot bejelenti hogy a XXII. kongresszus va­lamennyi napirendi pontját megtárgyalták. A Központi Bizottság elnökséginek meg­bízásából tájékoztatja a kong­resszusi küldötteket a Köz­ponti Bizottság p­ é umjáról, amely megválasztotta a ve­zető szerveket. Az SZKP Központi Bizottságának elnökségébe e kö­vetkező tizenegy tagot választották meg: Leonyid­ Brezs­nyev, Nyikita Hruscsov, Alekszej Koszigin, Frol Kor­on, Otto Kuuszinen, Anasztasz Mikojan, Nikola­ Podgorni­, Dmitrij Poljanszkij, Nyikolaj Spernyik, Mihail Szumov, Gennagyij Voronov. Az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttág­jaivá a következőket választották meg: Viktor Grisin, Ki­­rill Mazurov, Vaszilij Mzsavanadze, Saraf Rasidov, Vla­gyimir Scserbickij. Megalakult a Központi Bizottság kilenctagú titkár­sága: az SZKP Központi Bizottságának első titkára Nyi­­kita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai pedig Pjotr Gyemicsev, Leonyig l­jicsov, Frol Kozlov, Otto Kuuszinen, Borisz Ponomarjov, Alekszandr Selepin, Ivan Szpiridonov, Mihail Szuszlov. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő párt­ellenőrzési bizottság elnökévé Nyikolaj Svernyiket, az el­nök első helyettesévé Zinovij Szergyukot választották meg. A Központi Revíziós Bizottság elnökévé Nonna Mur­zavjovot választották. Az SZKP Központi Bizottságának elnöksége jóvá­hagyta az SZKP Központi Bizottságának tizenegy tagú OSZSZSZK irodáját. Az iroda elnöke Nyikita Hruscsov, az elnök első helyettese Gennagyij Voronov, az elnök he­lyettese Pjotr Lomako. Nyikita Hruscsov bejelenti, hogy befejeződött az SZKP XXII. kongresszusa. A Kreml kongresszusi palotája óriási termének boltívei alatt fel­csendül az Internacionálé felemelő dallama. A kongres­­­szusi küldöttek és a vendé­gek állva énekelik a párthim­nuszt. Sokáig nem ül el a viharos taps. Üdvözlő kiáltások élte­tik a Szovjetunió Kommu­nista Pártját, a szovjet nép minden győzelmének szerve­zőjét és lelkesítőjét, a testvé­ri kommunista, és munkás­pártokat, a népek barátságát. Az SZKP XXII. kongres­­­szusának záróülése 40 percig tartott. (MTI) Hruscsov magyar vendégei az SZKP XXII. kongresszusának záróülésén Moszkva (MTI). A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXII. kongresszu­sának keddi záróülésén nem­csak a Kádár János vezette pártküldöttség tagjai voltak jelen,­­ a vendégek sorai­ban öt megilletődött magyar mezőgazdasági szakember is együtt tapsolt, s együtt éne­kelte az Internacionálét a kongresszus küldötteivel. Marosi Béla, a Velencei Állami Gépállomás igazgató­ja, Bátai Tibor, az Országos Tervhivatal főelőadója, Ko­vács Béla és Tordai Lajos mérnök, valamint Kmetty Gyula, az Élelmezésügyi Mi­nisztérium főmérnöke már napok óta a Szovjetunióban tartózkodik tanulmányúton. Megfordultak Krasznodár­­ban, ismerkedtek a Kubán vidék gazdag kolhozainak, szovhozainak munkájával. Amikor Hruscsovnak tudo­mására jutott, hogy a ma­gyar küldöttség Moszkvában tartózkodik, a kongresszus ezer dolga közepette is időt talált arra, hogy meghívja a magyar szakembereket a zá­róülésre. A. Sevcsenko, Hruscsov mezőgazdasági ügyekkel fog­lalkozó titkára, aki többször járt hazánkban, a záróülés után barátságosan megven­dégelte a magyar szakembe­reket.

Next